RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. február 23., vasárnap
Alfréd

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Érzelmesre sikerült a fiú figurája, csordul a könnye, csikorog a foga”
2019-11. szám / Pavlovics Ágota

Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, animációsfilm-rendező, könyvillusztrátor, író. Évtizedek óta bearanyozza mindennapjainkat, elég, ha csak a Dargay At­tilával és Nepp Józseffel készített Gusztáv című rajzfilmsorozatra gondolunk, vagy az első egész
estés magyar animációs film, a János vitéz képei jellennek meg előttünk, esetleg Az ember tragédiája című Madách-mű rajzfilmváltozatának kivételes élményét idézzük fel. 2017 ősze óta a Toldi rajzfilmsorozatban va­ló feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére, a bemutató 2020 decemberében várható. Jan­ko­vics Marcellal beszélgettünk.

1984-ben már készült egy Toldi-adaptáció, a Daliás idők, Gé­mes Jó­zsef rendezésében. Önt mi motiválta egy újabb adaptáció el­ké­szí­té­sében?
J. M.: Gémes József a barátom volt, tiszteletből sokáig nem akartam megcsinálni a Toldit. Azért sem, mert azt hittem, már elmondtam mindent, amit szerettem volna azzal a 144 ezer példányban megjelent kötettel, amelyet én illusztráltam, és a magyar nyelvterületeken élő gyerekek számára készült. Ám amikor 2017-ben az Arany János Emlékbizottság úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló összeg egy részét arra fordítja, hogy készüljön egy rajzfilmsorozat a Toldiból, és nem volt nyertes jelentkező, Mikulás Ferencnek, a Kecskemétfilm Kft. igazgatójának és a film producerének a kérésére pá­lyáz­tam és nyer­tem. Addigra összeállt bennem, mi az, amit még nem mondtak el Arany hőséről. Gémes nem akarta Arany szövegét használni, azért írt a filmhez Nepp József szöveget. Filmje az egész Toldi-trilógiát filmesítette meg, én csak a Toldit. Mivel Arany kihagyhatatlan, viszont a film a kép és a hang együttműködésére épül, ezért meghúztam, de azért a filmemben elhangzik a Toldi szö­ve­gé­nek a kétharmada. A Daliás idők festményfilm, a miénk számítógépes animáció kétféle stílusban.

Ön milyennek látja Miklóst?
J. M.: Arany hőse lelkes kamasz, vagyis abba a korosztályba tartozik, amelyik tanulja a Toldit. Van egy csodálatos, egyben veszélyes tehetsége, a hatalmas erő. Ennek a korosztálynak a tagjai és Miklós sok­ban hasonlítanak egymásra, sértődékenyek, durva reakcióik vannak, mindent túlértékelnek, meg­gon­do­lat­lanok. Már nem nagyon olvasnak, idegesíti őket a 19. századi nyelvezet, segítség lehet számukra a film, ahogy a megfilmesített Tragédia is. A Toldi a János vitéz és a Fehérlófia aranyi változata. Felismerhető benne a mitikus naphérosz (Sámson), a mesehős (Erős János), a Kalevala Kullervója, küzdelmeivel Madách Ádámjának is rokona. Különösen tetszik benne, és ez részben Ilosvainak, de főleg Arany eddig nem értékelt humorának köszönhető, hogy alakját szeretetteljes irónia árnyalja.

Milyen lesz az ön által megálmodott Toldi?
J. M.: A forgatókönyvet, a sorozat zenéjét és képi világát kettősség jellemzi. Nagy Lajos korában vagyunk, ebben a világban járkál egy taknyos kölyök, Miklós, aki 7 nap alatt lejátszódó története alatt felnőtté érik: a történet végére kiserken a bajsza. A vidéket, Pestet és Budát Aranyhoz illően realisztikusan ábrázoljuk. A másik képi világban a történés a szereplők képzeletében zajlik. Tehát amikor Miklós, Bence, György mesél, hangosan gondolkozik, akkor az az egykorú Manesse-kódex „képregényes” stílusában ölt képet. Keretben, ami a képregények gondolatfelhőjének felel meg. „Szellemalakként” mint narrátor Arany János is megjelenik. Alakját az a rajz inspirálta, amit Petőfi készített Arany Jánosról, amikor felkereste, hogy gratuláljon neki a Kisfaludy-pályázaton elért sikeréhez. Érzelmesre sikerült a fiú figurája, csordul a könnye, csikorog a foga.
hirdetés

Válhat-e példaképpé Toldi Miklós a fiatalok szemében a rajzfilm elkészülte után?
J. M.: Arannyal együtt ironikusan tekintek a romantikus ideálokra. Szembesíteni akarom a kamaszainkat a hibáikkal. Ez a pedagógiai cél. De Toldi tud küzdeni, ebben az én hősöm. Személyes példámmal mondanám el, mire gondolok. Nagyon korán, 19 évesen kerültem be a stúdióba, 23 sem voltam, amikor már filmet rendeztem. Ám ez nem az én hősiességemet igazolja. Nem arról volt szó, ahogy Mikós esetében sem, hogy én vagyok a legnagyobb, legforróbb égitest, a naphérosz, hanem arról, hogy a sok akadály ellenére sokan segítettek az utamon. Ahogy Miklóst a mamája, Bence, a királya. Ez a példamutatás a Toldiban. Segíteni kell a tehetséget. Föl kell ismerni és bátorítani minden fiatalban azt a képességet, amiben a legjobb. És becsatornázni, hogy célt, értelmet kapjon. Az az iskolai versenyszellem, amelyik nincs figyelemmel a sorból kilógó gyerekekre, csak középszert nevel. Miklóst a bátyja a saját szintje alá nyomta. Nem akar földműves maradni, az ambíció, a felemelkedés vágya fűti. Ezt is hiányolom a mai fiatalokból. Nem tudom, hatni tudok-e rájuk, de bízom benne. A film nem divatos fantasy, nem szokványos superman-story, ez reményeim szerint a sikerét szolgálja. A Toldiban, ellentétben a történetek szokásos befejezésével, nincs beteljesült szerelem, a meghatározó érzelmi szál a kamasz fiúk számára az édesanyjukhoz kötődő szoros viszony. Nekem is szoros volt a kapcsolatom a mamámmal, de nem voltam családfüggő. Pannonhalmán, ahol tanultam, osztálytársaim közül sokan azért hagyták ott az iskolát, mert nem tudtak a mamájuktól távol élni.

Kik az alkotótársai?
J. M.: Széles Tamás adja mindenki hangját, és olyan remekül csinálja, hogy meg lehet különböztetni, mikor ki beszél. A film zenéjét Selmeczi György írja, a főcímdal és két másik zenei betét Krulik Zoltán munkája. A gyártást Vécsy Vera gyártásvezető és Csákovics Lajos kivitelező rendező irányítja. A digitális technika lehetővé teszi, hogy a filmen egészen a végső átadásig javíthassunk, ez biztonságérzetet ad. Éppen úgy, ahogy irodalmi szövegeket is az utolsó pillanatig lehet javítani. Egy ének egy epizódnak felel meg a filmben. Minden epizód – az Előhangot leszámítva – 10 perces lesz. Egész estés változatban is szeretném bemutatni.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor