Interjú Minden találkozás a képekkel rácsodálkozás, új felfedezés 2017-03. szám / Pavlovics Ágota
Az Andrássy úti KOGART Ház gyönyörű, a falai között rendezett kiállítások figyelemre méltóak. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány marketing vezetőjével, Kókai Nagy Tímeával az Alapítványnál folyó, nem csak a KOGART Házra fókuszáló munkáról, illetve arról a csodáról beszélgettünk, amit az ember átél, amikor újranézi kedves képei valamelyikét.
Az Andrássy úti paloták egyik legszebbike a KOGART Ház, ráadásul a pazar palota rendre remek tárlatok otthona.
K. N. T.: A mi szívünkhöz is nagyon közel áll a KOGART Ház, de egy 2015-ben született szerződés értelmében a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány életében kissé hátrébb húzódott. A szerződésben foglaltak szerint ugyanis évi tizenhárom kiállítás megrendezésére vállalkoztunk, melyek helyszínei igen változatosak. A Várkert Bazár Testőrpalotájában évente három új kiállítást rendezünk. Külföldön és vidéken is rendezünk kiállításokat, utóbbiak közül kiemelt szerepe van a KOGART Kiállítások Tihanynak, és persze vannak tárlatok a KOGART Házban is.
Kezdjük az utóbbiakkal. Április végéig két kiállítás is látható az Andrássy úton.
K. N. T.: A Kovács Gábor Gyűjteményből válogatott tárlat ezúttal a 20. századi modern magyar művészet kialakulását követi, olyan alkotókon keresztül, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Bortnyik Sándor. A kiállítás a nagybányai festőiskolától az avantgárd irányzatokig megrajzolható ív mentén mutatja be a Gyűjtemény darabjait. Másik most látható kiállításunk a humanitárius fotós, Lisa Kristine munkáiból áll, a tárlat témája a modernkori rabszolgaság. Az alkotó nem csak dokumentál, számos civil szervezettel dolgozik együtt a modernkori rabszolgaság ellen. Bár mindenütt illegális, mégis sok helyen létezik, napjainkban több mint 30 millió ember él rabszolgaként a Földön.
A magyar festészet története címmel épp véget ér új sorozatuk, melynek keretében Fertőszögi Péter és dr. Zwickl András művészettörténészek tartanak előadásokat. A sorozat kiváló, lesz folytatás?
K. N. T.: A sorozat rendkívül népszerű, ezért nemcsak azt tervezzük, hogy szeptemberben folytatjuk, de arra törekszünk, hogy a jelenlegi heti két előadást 3-4-re bővítsük. Fontosnak tartjuk ezt a képzést, mert úgy látjuk, ha kapnak magyarázatot a látottakhoz, bátrabban mennek az emberek kiállításokra. Úgy látjuk, előadóinknak sikerült megtalálniuk azt a módot, ahogy meg tudják szólítani azt az előadásonként jelen lévő 60-70 embert, akik különböző motivációval és tudásszinttel érkeznek. Három-négy sorozatterv vár megvalósításra, nemcsak korokban, hanem izgalmas művészek bemutatásában is gondolkodunk, úgy véljük, érdekes lehet, ha olyan korszakokat is bemutatunk, amelyek nem kaptak eddig elég figyelmet. Nem titkolt célunk a fiatalok megszólítása is, ezért új, izgalmas finomságokra koncentrálunk, amivel elkápráztathatjuk őket.
Április 2-án zár Tihanyban a Borsos Miklós műveit bemutató válogatás, amely a szokásostól eltérően a Galéria mindkét termét elfoglalja. Ki lesz a következő alkotó?
K. N. T.: Saját gyerekünk Tihany, 2013 óta működtetjük, és büszkék vagyunk rá, hogy a szezonban szinte mozdulni sem lehet a Galériában, annyi az érdeklődő, pedig ilyenkor a hét minden napján este 8-ig nyitva tartunk. Április 8-án nyitjuk meg a Csernus Tibor aktjaiból válogatott új kiállításunkat, ekkor Borsos alkotásai visszakerülnek az állandó kiállítótérbe. Csernus műveinek száma gyűjteményünkben 950 körülire tehető, ennek az anyagnak a feldolgozása folyamatban van. Júliustól szeptemberig pedig Egry József balatoni képei lesznek láthatók. | hirdetés
|
|
Nagy siker a Várkert Bazárban rendezett Gésák a Duna-parton című, az Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum által jegyzett kiállítás. Úgy tudom, még sokan kíváncsiak rá, nincs mód hosszabbításra?
K. N. T.: Tudjuk, hogy sokakat megérintett a kiállítás egzotikus világa, ám egy ilyen kiállítás megszervezése, felépítése és lebontása komoly logisztikát igénylő feladat. A japonizmus kiállítás jó példa annak érzékeltetésére, milyen sok munka van egy ilyen léptékű kiállítás mögött, a tárlaton bemutatott műveket 25 intézménytől kölcsönöztük. Olykor megtehetjük, hogy néhány napot hosszabbítsunk, ahogy most is tettük, de szoros ütemezés szerint olgozunk, és ehhez tartanunk kell magunkat. Március közepétől például a Lendvai Várban lesz kiállításunk, amely a Kovács Gábor Gyűjtemény műveivel áttekintést ad a 19. századi magyar festészet fontos stílusirányzataiból, a klasszicista kezdetektől a századvég naturalizmusáig. Most bontották a debreceni MODEM-ben a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítását, amely a Reformáció 500 – Szalay Lajos Bibliája címet viseli. Ezt a tárlatot Kolozsvárra is elvisszük.
Melyik kiállításukra hívná fel a figyelmet a Várkert Bazárban?
K. N. T.: Kondor Béla gyűjteményes kiállítására. Azt reméljük, hogy a saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett alkotó műveire sokan lesznek kíváncsiak.
Úgy tudom, a Borsos-életmű különleges tematikájú darabjainak bemutatására is készülnek a Testőrpalotában.
K. N. T.: A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumtól kapjuk kölcsön Borsos Miklós 77 bibliai és mitológiai témájú művét. A kiállítás azért is számíthat a szokásosnál jóval nagyobb érdeklődésre, mert egészen biztosan harminc éve nem láthatta a közönség. A már említett, világtörténeti jelentőségű Reformáció 500 ünnepségsorozat záró kiállítása pedig októberben nyílik a Várkert Bazárban, és betetőzi a korábban felsorolt három kiállítást. Volt módom több alkalommal is látni a bemutatásra váró képeket, és mindig azt éreztem, ahány találkozás, annyi rácsodálkozás, új felfedezés.
|
vissza |
|
| |