RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. december 8., vasárnap
Mária

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Csodamalom – Katlan Tóni Vendéglője a Malomhoz
2019-11. szám / Bóta Gábor

A Katlan Tóni Konyhája hosszú ideg csak a kitelepüléseiről volt ismert, művészeti fesztiválokon ugyanúgy megjelentek, mint céges bulikon vagy éppen a Vörösmarty téren, a karácsonyi vásáron. Én leginkább a Művészetek Völgyéből, Kapolcsról ismertem őket, mindig mutatósak voltak a standjaik,

amiket körberaktak nagy üvegekben lévő, gusztusos, akár különböző színekben pompázó savanyúsággal, az otthonosság érzetét keltő, nagyi korabeli sparheltekkel, cserépedényekkel, platnikkal. A pultokon pedig ott volt a pirospozsgás sült csülök, a nyárfalevélként rezgő dödölle és az egyik kedvencem, az úgynevezett stircelt krumpli, ami tört, pirított burgonya és a kolbászok meg egyéb sültek pe­cse­nye­levével locsolják meg, az ad neki markánsan karakteres ízt. Katlan Tóniéknál ettem életemben legelőször kakasherepörköltet, ott Ka­pol­cson. Ez volt az az étel, amiről azt gondoltam, nincs az a pénz, amiért azt az „izét” a számba veszem. Aztán egy hatalmas üstben ott ro­tyo­gott, és buzgón kavargatta az a mesterszakács, akivel éppen dis­ku­rál­tam. Biztatott, hogy kóstoljam meg. Azt válaszoltam, hogy na, hát azt azért nem! De nem hagyta annyiban, kérdezte, hogy a velőt szeretem-e, mire rávágtam, hogy hú, hát azt nagyon! Erre azt felelte, hogy akkor ezt is fogom szeretni. Azóta elszállt az undorom, és tényleg fölöttébb kedvelem.
Örültem, amikor 2012-ben megvalósult Novotny Antal tulajdonos álma, a cég Veresegyházon, Katlan Tóni Vendéglője a Malomhoz névvel saját éttermet nyitott. Egy 1920-ban épült, régi, már nem működő, lepukkant gőzmalmot varázsoltak ismét csodaszéppé, a vasútállomás mellett. A földszinten van a hangulatos étterem és a hozzá tartozó, jókora kerthelyiség, az emeleten pedig a különterem. A nyitás óta csak most jártam újra ott. Novotny Antalnak ugyanaz a célja, nemes monomániája, hogy megismertesse Magyarország és az itt élő nemzetiségek, a Kárpát-medence gasztronómiai kultúráját velünk. Szerinte az sokkal gazdagabb, mint amiről tudunk. Olaszországban például csaknem minden sarkon van egy olasz vendéglő, ahogy nálunk is már meglehetősen sok van. De jó magyar éttermet keveset lehet találni. Belevágott, hogy ő csinál egyet, ahol felelevenítik az egykori recepteket, kissé újra is gondolják a kü­lön­böző fogásokat, és lehetőleg a környéken található minőségi alapanyagokból készítik el ezeket.
Sok minden sorra került már, hiszen havonta változik az étlap, a szezonalitás ugyanis mindig igencsak fontos, teszi hozzá Décsi Botond séf, ahogy az is lényeges, hogy a szakácsok soha ne unják meg, amit csinálnak. Ezért mindig kísérleteznek, keresik, kutatják az újdonságokat, és azt, hogy mi mivel harmonizál. Mindehhez rendkívül fontos a jó légkör, mert ha valaki rosszkedvű, az nem tudja meg­fe­le­lően kiszolgálni a vendégeket. Botond dolgozott a Hotel Béke Radis­son­ban, az Articsókában, és örömmel van itt, igazi műhelymunkában lehet része.
Abban az időszakban jártunk Veresegyházon, amikor éppen a vad állt a középpontban. Így aztán fenséges vadnyúlkrémmel kezdtünk, ez nem a májából, hanem a húsából készül, amit vörösborral, zöld­s­égek­kel puhára párolnak, fűszerezik, friss zöldségeket és szar­vas­gom­baolajjal megbolondított vajat adnak hozzá. Az ízesen füstölt ka­csa­mell­sze­leteket pedig borssal pirítják meg, de nagyon vigyázva arra, nehogy kiszáradjon a hús, szép rózsaszínű maradjon. Finom a fácánerőleves is, de amire hosszú-hosszú ideig emlékezni fogok, az a vargányaleves. Ez olyan sűrű, hogy gombák nélkül, önmagában is kihozható lenne, de jókora var­gá­nya­da­rabok is tanyáznak benne, és ez így együtt szinte mámor! De azért az sem kutya, amikor a kacsacombról letépkedett húst pirított knédligombócba helyezik. A zaftos, zamatos szarvaskolbászt hajszálvékony sertéshálóban sütik, így nem szöknek meg a hús ízes nedvei. Ecetes szilvakompóton kívül az általam annyira kedvelt, pirított stircelt krumplit is adnak hozzá köretként. A borjú ongletet zaftosra hagyva sütik meg, és ami abszolút izgalmas, brízt is tálalnak hozzá, méghozzá rókagombával, kápia­pap­rikával, újhagymával összeforgatva. A vaddisznótarját vagy húsz óráig, lassú tűzön sütik, a rendeléskor egy kis kérget kap, de belül lefegyverzően puha. Trenycsényi József előzékenyen, nagy szakértelemmel, az ételekről és a házról sok érdekességet elmondva szolgál ki bennünket.
A Katlan Tóni Vendéglője a Malomhoz a maga kategóriájában kiváló hely, nem véletlen, hogy már nemcsak a városból, a környékről, hanem Budapestről is sokan járnak oda, és a törzsvendégek száma is egyre gyarapszik.
hirdetés


Katlan Tóni Vendéglője a Malomhoz
Veresegyház




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor