RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. február 27., csütörtök
Ákos, Bátor

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Terephez való alkalmazkodás
2019-11. szám / D. MAGYARI

Különleges és különlegesen szép könyvet tart kezében az olvasó. Az utóbbi Pintér Józsefnek, a kötet tervezőjének köszönhető, az előbbi annak, hogy nem csupán szöveg, hanem kép és zene is: Max Neumann festményei nem illusztrálják a szöveget, hanem kiegészítik, kapcsolatba lépnek
vele, ahogy a szöveg is kiegészíti a képeket, s ugyanez a viszony szö­veg és zene, kép és zene között, a befogadói élmény háromszoros. Ütőhangszeren Miklós Szilveszter dzsesszzenész játszik, az ősinek hangzó zene a fejezetek élén álló QR-kódok, illetve a kötet végén található linkek megnyitásának segítségével hallgatható meg.
A hármas cím egyrészt Homéroszra utal (Mindig Homérosznak), másrészt Zrínyi Miklósra (Jó szerencse, semmi más), harmadrészt az Odüsszeia egy helyszínére, Odüsszeusz és Kalüpszó barlangjára (Odisejeva Spilja). A főcím, ami a borítóra került, hiányos mondatként is felfogható, kiegészítése a könyv elolvasása után sem egyszerű. Ahogy a könyv olvasása sem, egy – igaz, rövid – fejezet általában egyet­len mondat, kígyóznak a mondatok, figyelni kell rájuk, de olykor még mosolyogni is lehet rajtuk, például a tizenkilencedikben olvasható fejtegetésen az egerek ostobaságáról.
Egy élőlény az üldözői elől menekül. Soha nem látta, soha nem hallotta őket, de tudja, hogy üldözik, az életére törnek. Menekül, mint Odüsszeusz? Odüsszeusz nem menekült, legfeljebb néha, Odüsszeusz alapvetően bolyongott, kalandozott saját akaratából, megállva itt-ott, rövidebb-hosszabb időre, Kalüpszó szigetén hosszú évekre – igaz, a nimfa nem engedte tovább, Zeusznak Hermészt kellett elküldenie hozzá. Erre a szigetre kerül el az élőlény is. Tudjuk, melyik szigetről van szó: a horvátországi, százhuszonegy négyzetkilométeres Mljetről, ami az ország legdélibb csücskében található. Csodás hely. Az élőlény már Korculán úgy érezte, hogy az üldözői lemaradtak, most pedig hallja egy idegenvezetőtől, aki lel­ke­se­dé­sében Homéroszt olvas fel két japán turistának, hogy van a közelben egy még szebb és főleg lakatlan sziget. „…lehetséges?, hogy vége?, hogy megmenekül?, vagy legalább, hogy elodázza?...” – kérdi ma­gá­tól.
Lehetséges? Hogy megmenekülünk? Vagy legalább, hogy elodázzuk? Miközben évtizedeken át al­kal­maz­kodunk a terephez. Erről szól ez a könyv. Akárhogy is, a világban vannak olyan csodák, mint a homéroszi eposzok, mint Mljet szigete. Vannak csodák. Ez talán bizonyos, rendkívül óvatos reménykedésre jo­go­sít­hat fel bennünket. Talán.
hirdetés


Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak
Magvető Kiadó, 2019
96 oldal / 3999 Ft

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor