RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. április 3., péntek
Buda, Richárd

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„A magyar irodalom természete szerint plurális és sokszínű”
2020-02. szám / NAGY KLAUDIA

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) gondozásában online lexikon jelent meg irodalom és film kategóriában. Az izgalmas vállalkozás irodalmi és művelődéstörténeti szempontból is hiánypótló. A lexikon széles körű szakmai
összefogással készült, szócikkeit a kutatócsoport tagjai, illetve felkért külső szakértők válogatják és írják. Pécsi Györgyi irodalomtörténésszel, az MMA Művészetelméleti Ta­go­za­tának levelező tagjával, az MMA Kiadó ügyvezetőjével az új lexikon értékmentő koncepciójáról be­szél­get­tünk.

Az MMA online lexikonja újfajta megközelítést alkalmaz, amely a művet állítja a középpontba, nem pedig az alkotót. Milyen szem­pon­to­kat vettek figyelembe a lexikon létrehozásánál?
P. Gy.: A lexikon társfőszerkesztőjével, Falusi Mártonnal többféle szem­pont­nak akartunk megfelelni. Az egyik az olvasói tájékozódás se­gí­té­se. Az olvasók szeretnék, ha megmondanák nekik, milyen mű­ve­ket olvassanak el, másrészt viszont elutasítják, hogy valaki meg­mond­ja nekik, melyiket válasszák. Elsősorban arra a sokszínűségre akartuk felhívni a figyelmet, amit a magyar irodalom az elmúlt hatvan évben képviselt. Ugyanakkor az 1956 utáni magyar irodalom irodalomtörténeti feldolgozása nem megnyugtató. Egyrészt azért, mert a pillanatnyilag használt kézikönyvek többsége 1980-ig tárgyalja az irodalmat. Más­részt nagyon fontos volt, hogy a határon túli magyar irodalmat is bein­teg­rál­juk végre az irodalomtörténetünkbe. Harmadrészt egyszerre akartunk egy horizontális és egy ver­ti­ká­lis rálátást: 1956-tól 2016-ig időrendben haladni, térben pedig kiterjeszteni, hogy az adott évben milyen művek jelentek meg. Kiderült, hogy minden korban egyszerre volt jelen a realista, a polgári, a kísérleti és a közéleti irodalom. Nagyon jó látni, hogy a magyar irodalom természete szerint plurális és sokszínű. Kiemelt szerepet kapott az online formában való megjelenés. Célunk, hogy ezt a kulturális örökséget vagy irodalmi hagyományt minél szélesebb körben tudjuk népszerűsíteni. Nagyon szűk kör olvas végig ta­nul­mányt, kézikönyvet, viszont jelen van egy olvasói kör, amely szívesen bogarászna, tájékozódna. Az internet is átalakította az olvasási szokást, ezért a terjedelmet rövidítettük, nagyon vigyáztunk arra, hogy közérthető legyen, lehetőleg ne használjunk idegen szavakat, szakkifejezéseket. Valamint szeretnénk vonzó leírást ad­ni a könyvről, mert ezen keresztül nagyon izgalmas és érdekes történetek derülnek ki az adott kor­szak­ról.

A kutatócsoport sokat vitázott azon, milyen művek kapjanak helyet?
P. Gy.: Több esetben is vitatkoztuk, melyik legyen az az öt könyv, amellyel reprezentáljuk az adott életművet. A szerkesztőbizottságnak is újra kellett olvasni több könyvet, hogy ellenőrizze, a mai olvasatban érdekes-e. Például Doboss Gyula külső szócikk íróval sokat töprengtünk, hogy Tandori Dezső közel háromszáz könyvéből melyik öt kerüljön be. Ő sokkal jobban ismeri Tandori műveit, többet szeretett volna beletenni, de mi könyörtelenek voltunk, mert ez az öt arányos. Ha egy sokkönyves szerzőtől kiválogatunk tíz-tizenöt művet, nem biztos, hogy jelentősebbé válik az életmű, mint Ottlik Géza vagy Szilágyi István esetében, akiktől négy-négy könyv kapott helyet. Aránytalan lett volna mennyiség alapján dönteni. Ha valaki nem ért egyet azzal, miért azt az ötöt választottuk, örülnék neki, ha úgy felbosszankodna, hogy el­kez­de­né olvasni a többit is.

Törekedtek arra, hogy az oktatásban is hasznát vehessék a pedagógusok és a diákok?
P. Gy.: Remélem, hogy fogják tudni használni, mert semmiféle kényszerítő irányt nem alkalmazunk, a legnagyobb szabadsággal és nyitottsággal tárjuk fel az alkotásokat. Lehetővé tesszük, hogy ők válasszák ki a számukra kedves műveket, szerzőket. Emellett felhívjuk a figyelmüket, hogy például az avantgárd esetében mely szerzők hoztak létre jelentős életművet. Ha valaki kísérleti, realista vagy kisebbségi irodalommal akar foglalkozni, szabadon válogathat a kínálatból. Azt gondolom, hogy ezt a tanárok is élvezik. Kaptunk visszajelzéseket egyetemistáktól, fiatal értelmiségiektől, akik azt mondták, meglepődtek, mennyire gazdag a magyar irodalom. Élvezettel és örömmel böngészik, és egyik-másik könyvet szívesen el is olvasnák.
hirdetés

A későbbiekben képek és filmrészletek is színesíthetik a lexikont?
P. Gy.: A szerzői jogok miatt nagyon nehéz megoldani, egyelőre erre nem vállalkozunk. Elképzelhető, hogy hosszú távon a MaNDA-val (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) együttműködve filmrészleteket, bizonyos kockákat fogunk tudni használni, de most még nagy örömmel végezzük az alap munkákat.

Kiterjesztik a lexikont további művészeti ágakra is?
P. Gy.: A Művészetelméleti Intézet és az MMA is tervezi, hogy lépcsőzetesen más művészeti ágakról is készüljön egy hasonló lexikon. Ugyanez a honlap bővülne irodalom és film mellett színházzal, építészettel, zenével és további művészeti ágakkal. Hihetetlenül izgalmas koncepció, hogy egyszerre kapunk rálátást arról, hogy egy adott kor milyen változásokat hozott az irodalomban, színházban, zenében. Azért jó dolog, mert a kulturális emlékezetünk, ismeretünk úgy bővül, hogy nem kell érte olyan erőfeszítést tenni, amely kellemetlen vagy fárasztó, hanem sokkal inkább örömteli.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor