Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Ajánló
„Hova indultunk, és hova érkeztünk?”
2017-08. szám / Pavlovics

A nagy háborúban vesztes Magyarország új határait az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés határozta meg. A szerződés 61-es és 64-es cikke értelmében a magyar állampolgárok opciót gyakorolhattak a Magyarország új határait körülvevő országok bármelyikébe az állampolgárság megszerzéséért.

Az optánsnak egy éven belül át kellett költöznie abba az országba, ahova az opciót kérte, ugyanakkor joga volt az általa elhagyott államban lévő ingatlanait és ingóságait megtartani. Battonyáról a szerb lakosság egy része Jugoszláviába optált. Érthető, hiszen az elköltözést választó szerb családokat erősen sújtotta a többségi társadalom diszkriminatív magatartása, így abban a reményben hagyták el lakóhelyüket, hogy Jugoszláviában jobbra fordul a sorsuk. Szép jövővel kecsegtették őket, így nekiveselkedtek a hónapokig tartó bürokratikus eljárásnak, hogy a törvény betűjének megfelelően legálisan távozhassanak. Maguk mögött hagyták hát az életet adó, illatos, számukra mindent jelentő termőföldet, és a jövőbeni jó fekete földek és kedvezőbb viszonyok reményében vonatra szálltak.
Arra a vonatra, amely aztán másfél évig volt az otthonuk, arra a vonatra, amely nyáron meleg, télen hideg volt, arra a vonatra, amelyen olyan sokáig laktak rendes otthon híján, hogy a tetején még a búza is kinőtt. Gyakran hangzott el a kérdés körükben: hova indultunk, és hova érkeztünk? Az ábrándok vonatára szálltak, majd sokan be nem teljesült álmaik miatt megpróbáltak visszatérni, és folytatni korábbi életüket. Vagyis az optánsoknak előbb Jugoszlávia, majd Magyarország mutatott ajtót. Akár elmentek, és gyökeret eresztettek valamelyik távoli vidéken, akár visszatértek, válogatott megpróbáltatás volt a sorsuk, és nem csak a battonyaiaknak, mert a környék összes szerbek lakta településének lakói ezt a keserves utat járták be.
A 20. század második évtizedének első felében lezajlott optálás és annak következményei a témája Dujmov Dragomir magyarországi szerb nemzetiségű író, költő és műfordító regényének. A kötet egyrészt tűpontos és hiteles, másrészt mély emberi érzésekkel, súlyos igazságtalanságokkal szembesítő történelmi tabló, abból a korból, amiről sokat beszélünk, de ahogy ez a regény is bizonyítja, igen keveset tudunk. A remekül megírt, szívszorító témája ellenére letehetetlen regényt Sády Erzsébet fordította magyarra, kitűnően.
hirdetés


Dujmov Dragomir: Ábrándok vonata
Venclovics Műhely, 2016
262 oldal / 2500 Ft

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor