PM Online | Könyv

Sok-sok zűrös alak zsúfolódik össze Cserna-Szabó András legújabb novelláskötetében. Az egyes történetek változatos színhelyeken játszódnak, mégis összekötik őket a félvilági nőcskék, alvilági figurák, züllött értelmiségiek, hidegvérű gyilkosok.

Hűtlen férjek, ledér asszonyok, kiábrándult szeretők indulnak el a lecsúszás útján, és szinte kivétel nélkül le is jutnak a lejtő legaljára. Szépen látszik ez az egyik legerősebb, sok-sok idézettel, utalással megtöltött, Delila című írásban (mindegyik novella címe egy-egy igéző hatású női név). Ebben egyenesen az Adytól – és Bereményi Gézától – ismert, taszítóan legatyásodott Jobbik énjével találkozik a főhős, akit az ellenállhatatlan bombázó, egyben magándetektív Gyémánt Delila állít elő számára. A novellában minden számára fontos tényező előtt tiszteleg Cserna-Szabó, a már említettek mellett jelentős szerephez jut Petri és az Iskola utcai Isolabella kocsma, a Galaxis útikalauz stoposoknak, Le Carré, és még ki tudja hányan, s kik.
Csernára amúgy is jellemző, hogy mind a szereplőket, mind a fordulatokat feltölti magával, számos szereplő remekül főz, de legalábbis régi szakácskönyvekből idéz álmából fölkeltve, vannak, akik metálegyütteseket vagy Jimi Hendrixet hallgatnak, rajonganak Kolozsvárért és a komoly szeszekért. A Cserna-Szabó-i toposzok nem csak ilyen külsőségekben nyilvánulnak meg, de helyszín- és időszakválasztásban is, mint ahogy az például az 1937-ben, a Fészek Klubban játszódó életkép esetében történik (Cina). Cserna-Szabó stílusa kiérlelt, magabiztos és szórakoztató, magából építkező, mégis színes fantáziája továbbra is zálogát jelenti műveinek, amelyek közül a Veszett paradicsom a legjobbak közé sorolható.