RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. április 23., kedd
Béla

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat

Kulturális Örökség Napjai
2008-38. szám

Minden év szeptemberének harmadik hétvégéjén olyan érdekes épületek és intézmények nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt,
amelyek az év többi részében egyáltalán nem vagy csak részlegesen látogathatók. Idén a fő hangsúlyt a Reneszánsz Év apropóján az „újjászületés” témaköre kapta, de emellett persze szót kap többek között a szecesszió, az eklektika, a műemlékvédelem, sőt, még a bontócsákány is.

„Újjászületés”, „magyarázom a házam”, „kultúrházak éjjel-nappal” – szólnak az ingyenesen látogatható hétvége aktuális mottói, melyek az idén ismét több száz magyarországi települést s összesen közel 1000 konkrét helyszínt késztenek magamutogatásra. Mert kincsei, akár természetiek, akár építettek, mindenkinek s mindennek vannak. Épületeknek meg aztán pláne. Sok település dönteni sem tudott, mit is mutasson meg azokból a bizonyos kincsekből a látogatóknak, ezért a rendezvény köré komplett fesztiválokat, falunapokat szerveztek, és kulturális sétaútvonalakat terveztek. S bár a teljesség igényével élni lehetetlen, a szervezők és az eddigi tapasztalatok azt biztosan garantálják, hogy aki akár csak egyetlen épületbe vagy programra betéved, nem marad leleplezendő titkos ajtó vagy rejtett zug nélkül. Ott van például a reformkor és a klasszicizmus építészetének talán legemblematikusabb és legszebb hazai bástyája, a pesti Megyeháza, mely a városatyák titkain túl számtalan láthatatlan ficakot, rég nem működő börtönt és alagsori kápolnát is rejt, vagy a Közlekedési Múzeum Tatai úti raktárépülete, ahol a falak mögött olyan ritkaság számba menő járműmatuzsálemek lapulnak, mint a Maybach Zeppelin, a Delahaye Delage vagy az Adler Junior. Már ha ezek a márkák mondanak valamit! A Magyar Országos Levéltár, nem bízva abban, hogy a pécsi Zsolnay-gyár díszes kerámiái, Róth Miksa eredeti festett ólomüveges ablakai és Dudits Andor seccói önmagukban is eléggé vonzó látványossággá emelik a Bécsi kapu téri épületet, e két napon egy kiállítás berkein belül mindenki számára hozzáférhetővé teszi a Nagy Imre-per nemrégiben nyilvánosságra hozott, digitalizált anyagát, mellyel csak az Országos Atomenergia Hivatal szimulált, másfél órásra tervezett atomkatasztrófája vagy a frissen felépült új Duna-híd látványa tud konkurálni. Fel ugyan még nem engednek rá senkit, de alá minden további nélkül szerveznek csoportos hajóutakat, a munkaterületre pedig bakancsos kirándulásokat! Nem épp szokványos kiállítóhely, elismerem, de ennek a rendezvénynek épp az az egyik lényege, hogy azt is látványossággá emelje, ami mellett, fölött, alatt az év többi 363 napján csukott szemekkel megyünk el. Vagy azért, mert észre sem vesszük, vagy azért, mert érinthetetlennek tűnik számunkra. Előbbire példa többek között a Balassi Bálint vagy a Falk Miksa utca nem egy gyönyörűséges lakóháza, melyek közül néhányról a Falk Art Fórum keretében s a „Magyarázom a házam” mottó jegyében most lehull a „láthatatlanná” tévő lepel, utóbbira pedig a székesfehérvári püspöki palota, ahová még a Kulturális Örökség Napjain is csak korlátozott számban, szelektálva, szeptember 8-a óta osztogatott sorszámmal engedik be a látogatókat. Érinthetetlennek – kicsit más értelemben – gondoljuk a József utca 37. alatt álló Műteremházat és Művészkertet is, s azt gondoljuk, semmi beleszólásunk abba, hogy döntenek a sorsa fölött a különböző érdekszférák. S bár valószínűleg tényleg senki nem kérdezi meg az egyszeri városlakót arról, lebontsák-e Seenger Béla kőfaragó egykori műhelyét, ahol többek között Róth Miksa üvegtervező, Maróti Géza szobrász, Cserepes István festő, Kós Károly építész, a Martsa fivérek és Ferenczy Béni dolgozott, s ahol ma is eleven képzőművészeti élet zajlik, de annyit azért tehetünk az érdekében, hogy látogatásunkkal demonstrálunk egyet a megmentéséért.

Sétálunk, sétálunk…

Séta a Budai-hegyekben
A séta a középkori Nyék falu határából indul, majd keresztezi Mátyás király vadászterületét, a Vadaskertet. Innen a vitorlázó-repülőtéren át a Gercsényi templom a következő célpont. A templom a XIV-XV. században virágzó, gazdag Buda környéki település egyetlen megmaradt és szépen helyreállított emléke.
Találkozó: 11-es busz Nagybányai úti végállomása, mindkét nap 9.00 és 14.00.

Pálos séta
A pálos rend (2008 a pálosok éve, a pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend!) pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából invitál egy kis rendtörténeti sétára Oltai Péter építész, aki bemutatja a budaszentlőrinci pálos romokat, s a rekonstrukciós tervekről is szól néhány keresetlen szót. A látogatók bekukkanthatnak a ma már használaton kívüli ferenchalmi kápolnába is, melyet a pálos kolostor köveinek felhasználásával Kalmárffy Ignác, Buda város bírája építtetett 1820–22 között.
Találkozó: Budakeszi út 95., 20-án 10.30.

Séta a gázgyári lakótelepen
A óbudai gázgyár szénből városi gázt előállító üzem volt Budapest III. kerületében, amely 1913–1984-ig üzemelt. Mióta bezárták, a területén jó néhány ipari műemlék található: száraztisztító, óraház, víz- és kátránytornyok, villamos-központ. Ide s a környék lakóházai közé kalauzol a túra.
Találkozó: Záhony utca – Jégtörő utca sarok, 20-án 10.00.

KÉK (Kortárs Építészeti Központ) városi túra
hirdetés

A Kádár-korszak a pesti Belvárosban alcímmel induló séta egy V. kerületi kalandozásra hívja az érdeklődőket.
Találkozó: Szervita tér, 20-án 16.00.

Szecesszió, eklektika, kultúra
Ami más városoknak a klasszicista vagy a modern építészet, az Budapestnek az eklektika. Kétségkívül ez a stílus illik legjobban a városhoz: egy kis ez, egy kis az, innen is merítünk ötletet, onnan is hozunk példát. Kavarodás, sokféleség, pont úgy, mint maga a fővárosi nép, ez a németből, törökből, tótból, zsidóból, magyarból álló tarka egyveleg. De vigyázat, a budapesti eklektika egy évszázad alatt klasszikussá, nemessé érett. Csakúgy, mint elődje, a Budapesten csak rövid ideig élő szecesszió, amely rövidsége ellenére így is irigylésre méltó alkotásokkal van jelen. Aki e túrára benevez, megismerheti e két világhírű építészeti stílus kiemelkedő magyarországi lelőhelyeit, s nem mellékesen egy kulturális túra részesévé is válik.
Találkozó: Magyar Szecesszió Háza (Honvéd u. 3.), 20-án 10.00.

Belvárosi templomtúra hívőknek és nem hívőknek
A séta során a Belváros sokszínű vallási életének ismert és kevésbé ismert épületei „mesélnek” keletkezésükről és történetükről, valamint az egyházak szerepéről – tegnap és ma.
Útvonal: Nagy Ignác utcai unitárius templom, Hold utcai református templom, Hazatérés temploma, Szt. István-bazilika, Deák téri evangélikus templom, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Belvárosi szervita templom, Nagyboldogasszony Magyar Ortodox Székesegyház, Belvárosi plébániatemplom.
Találkozó: Nagy Ignác és Alkotmány u. sarok, 20-án 10.00 és 15.00, 21-én 15.00.

6 in 1 – Kortárs művészet instant – a Nyóckerben
Nyolcadik kerület és kortárs magyar művészet? Hogy jön ez össze? A VIII. kerület kulturális öröksége: a málló pompa, a leomló kőarcok, a meghitt, piszkos gangok világa. A düledező örökség árnyai közt éled egy új művészeti közösség. A Budapest Beyond Sightseeing őket mutatja be. Amit kínálnak: kortárs művészeti trendek, nyolcadik kerületi ósdi mesékkel, helytörténeti legendákkal összekötve.
Találkozó: Mikszáth Kálmán tér, Mikszáth-szobor, 20-án 16.00

Repüléstörténeti séta
Történelmi helyszínen, a rákosmezei gyakorlótéren kezdődött a magyarországi repülés hősi korszaka. A jelenleg X. kerületi Gyakorló utca és Hatház utca környéke volt az első felszállások helyszíne, évtizedek múlva pedig ejtőernyős ugrások gyakorlásához készítettek itt több emelet magas állványt a rákosfalvai református templom közelében. Hogy pontosan hol és merre, az a túra során, némi anekdotával megspékelve, kiderül.
Találkozó: Álmos vezér tér 1., 20-án 10.00

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor