Impresszum | Előfizetés  
  2024. október 10., csütörtök
Gedeon

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Amikor ennyire megérint minket valami, egy pillanatra eggyé válunk a többiekkel”
2022-06. szám / Nagy Klaudia

Budapest első közparkjának szabadtéri színházát pontosan 100 évvel ezelőtt, 1922-ben ala­pí­tot­ták. A Városmajori Szabadtéri Színpad a jubileumi évadra minden eddiginél impozánsabb progra­mok­kal készül: június 1-én a Szabadtéri Színházak Találkozója nyitotta az évadot, ahol 9
szabadtéri színházi produkció mutatkozhatott be a nagyközönségnek. A centenárium alkalmából Nyáry Krisztián írt darabot a Városmajor elmúlt 100 évéről, amelyet illusztris szereplőgárdával mutatnak be július 29-én. Mindemellett olyan zenekarok lépnek fel a nyár folyamán, mint a 30Y, a Szabó Balázs Bandája, a Honeybeast, a Kaláka és a Benkó Dixieland Band. Visszatérő vendég a Margó Irodalmi Fesztivál, a Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Orlai Produkciós Iroda. A Városmajori Színházi Szemle zárja a mozgalmas évadot, amelyen budapesti, vidéki és határon túli előadások kapnak helyet. Hogy ezen kívül mi minden lesz látható még, arról Benkő Nóra színművésszel, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. igazgatójával beszélgettünk.

Kristály Színtér néven új kulturális helyet indítottatok a Margitszigeten. Mik a terveid ezzel a rendhagyó helyszínnel?
B. N.: 1936-ban építették, eredetileg ásványvíz-palackozó volt, 12 évig üresen állt. Megihlette már a kortárs táncosokat, a Duda Éva Társulat ott mutatta be a Golden Section és az I Shall Be Free című előadásait. A komolyzenészek körében is egyre népszerűbb, a Fesztivál Aka­dé­mia Budapest kamarazenei fesztivál egyik helyszínének választotta a Kristályt Színtért, mert a zenészek számára is különleges élmény az ablak előtt játszani, amely csodálatos kilátást nyújt a Margitszigetre. Nem klasszikusan színházi tér, nem egy fekete doboz, de szeretnénk átalakítani, hogy színházi előadásokat is elhívhassunk. A Tavaszi Fesz­ti­vál és az Őszi Fesztivál központja lesz minden évben egy-egy hónapig, a további 10 hónapot mi fogjuk megtölteni programokkal. Ha­tal­mas udvarral is rendelkezik, amit szeretnék kihasználni, nagyon sok tervem van. Vállalkozó tevé­keny­ség­re is szuper a tér, lehet jönni csapatépítőkre, céges rendezvényekre, lehet banketteket, esküvőket tartani. Létrehoztuk a Nyulam Presszót, amely külső és belső helyszínnel rendelkezik, a művészvilág szel­le­miségét tükrözi: laza, bohém, szabad szellemű. Nagyon tiszteltem a döntéshozókat azért, hogy úgy gondolták, nem adják el ezt az üres helyet, nem értékesítik, hanem kulturális célra használják fel. Meg­pró­bálom kihozni belőle a legtöbbet, szeretnék olyan programokat létrehozni, amiktől a budapestiek és a fiatalok még jobban érzik magukat. A Margitsziget zöld terület, a fenntarthatóság pedig már nem egy szlogen, mint 10 évvel ezelőtt, mindenki a bőrén érzi, hogy nagy a baj: a radikális időjárásváltozás okozta áradások és erdőtüzek pusztítanak szerte a világban. Biztatunk mindenkit, jöjjenek biciklivel, rollerrel, létrehozunk egy biciklis módszertani központot, ahol igénybe vehető lesz javítás, szervizszolgáltatás, szeretnénk, ha a bicikliseknek lenne egy kis paradicsomuk a Margitszigeten. Fontosnak tartom, hogy edukáljuk a fiatalokat, hogyan tudjuk minél kevésbé szennyezni a környezetünket.

Az ünnepi évadot a Szabadtéri Színházak Találkozója indította, június 1. és 8. között emblematikus sza­bad­téri produkciókkal találkozhatott a közönség.
B. N.: A Szabadtéri Színházak Szövetségének ötlete volt, hogy legyen egy találkozó, ahová a vidéki szabadtéri színházak elhozhatják a saját produkcióikat, és megmutathatják a pesti közönségnek. Ez egy nagyon fontos és jó kezdeményezés, örömmel támogatjuk, hiszen a mi színházunk is a Szövetség tagja. A nézőterünket tudjuk szűkíteni, ezért kisebb színházban készült prózai előadást is be tudunk fogadni. Nagy álmom volt egy olyan étterem, ahol egy színpadon mini színházi előadásokat lehet játszani, sze­ret­tem volna megvalósítani egy olyan éttermi részt, ami orfeumként is tud működni. Végre elkészült, ezáltal tudunk ősszel, a hidegebb időben is kulturális programokat szervezni a Városmajorban. A Szabadtéri Színházak Találkozóján két produkció, a Vera és a Karády zárkája is az éttermi részben került be­mutatásra, a többi a nagyszínpadon volt, érkeztek előadások Gyuláról, Kőszegről, a balatoni Kultkikötőből, Szentendréről, illetve a Városmajori Szabadtéri Színpad is képviseltette magát.

Tavaly az Ahogy teccik című előadást mutattátok be, amely a covidjárvány következtében elszigetelődött fiatalok érzéseire fókuszált. Idén mivel készültök?
B. N.: Kiemelten fontosnak tartom, hogy saját produkciót hozzunk létre, bár nincs varrodánk, kellék- és jelmeztárunk, ezért számunkra ez nehezített pálya, de tavaly és idén is sikerült ennek megfelelni. Nyáry Krisztián írt számunkra egy darabot, amelynek címe SZÁZ ÉV MAJOR, avagy az eszméimet nem cserélem. A Városmajor Szabadtéri Színpadán fog találkozni Kosztolányi Dezső, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, mindenki, akinek kötődése volt a Városmajorhoz. Az ő találkozásaikon keresztül mutatjuk be ezt a 100 évet, a produkció társszerzője és rendezője Horváth János Antal. A sze­repekben Peremartoni Krisztina, Radnay Csilla, Ladányi Júlia, Szatmári Alíz, Pál András, Mohai Tamás, Vízi Dávid, Kovács László és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei láthatóak.
hirdetés

Az évad ezúttal is a Városmajori Színházi Szemlével zárul, amely augusztus végétől szeptember közepéig tart.
B. N.: A Városmajori Színházi Szemle egy zsűrizett, válogatott program, vidéki és határon túli előa­dá­sok­kal. Fontosnak tartom, hogy megmutassuk a nézőknek, milyen fantasztikus műhelyek vannak Szabadkán, Újvidéken, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen. A zsűri tagjai idén Szinetár Miklós, Tóth Ildikó, László Ferenc, jómagam, valamint lesz közönségzsűri is.

Rendkívül sokféle eseménnyel várjátok az érdeklődőket, koncertekkel, gyerekelőadásokkal, mozifilmekkel. A jubileum kapcsán milyen programokat emelnél ki?
B. N.: Az összes programunk a 100 évről szól, például lesz Kaddis címmel egy zsidó ima, amellyel a 44-45-ös borzalmakra szeretnénk emlékezni, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő. Lesznek tematikus sétáink a Budasteppel, akik a regisztrált nézőket végigvezetik a Városmajoron, elmagyarázzák, mi is történt az elmúlt 100 évben, utána be lehet ülni egy filmvetítésre vagy egy színházi próbára. Mindegyik film egy-egy fellépőnk kedvenc alkotása, akiknek az ajánlását le is fogjuk vetíteni a filmek előtt. Szervezünk egy fotókiállítást, ami az elmúlt 100 év képeiből áll, a Városmajori Szabadtéri Színpad előadásait, tör­té­néseit mutatja meg. Meghirdettük a Te sztorid!-at, amelyben megkérjük a nézőket, írjanak nekünk, meséljék el, mi történt itt velük az elmúlt években, tárgyakat, ereklyéket is beküldhetnek, amiket köz­szem­lé­re fogunk tenni. Ahogy az ember öregszik, elkezdi közelinek találni a múltat, mintha most történt volna. Hogyha nem emlékszünk, és nem idézzük fel, mi történt a szüleinkkel, nagyszüleinkkel, ha elfelejtjük a jót és a rosszat is, akkor gyökértelenek leszünk. Fontos, hogy felfedezzük, mennyire izgalmas a Városmajor múltja. Sokáig elhanyagolt park volt, majd a 20-as évek elején arra gondoltak, hogyha hoznak ide egy kis kultúrát, talán nem lesz annyira zűrzavaros hely, így alakítottak ki itt egy filmszínházat. A színpad mellett található vetítőgépházat Makovecz Imre tervezte, ez volt a diplomamunkája. Ezekről érdemes tudni, mert jobban megismerjük magunkat is, ha ismerjük a múltunkat.

Mi a Városmajori Szabadtéri Színpad legfontosabb küldetése?
B. N.: Nagy szükség van a közösségre a járványidőszak után, amikor mindenki elszigetelten ücsörögött otthon. A közösségi élményekre úgy tudunk szert tenni, hogy együtt éljük meg a katarzist. Együtt emelkedünk fel, vagy süllyedünk le a székünkben, mert amikor ennyire megérint minket valami, egy pil­la­natra eggyé válunk a többiekkel. Mindig olyan előadásokat hívunk ide, amelyek mind katarzist nyújtanak. Nekem ez a legfontosabb, hogy ezek az előadások tényleg megváltoztatják az életünket, mert elgondolkoztatnak, hatnak az érzelmeinkre. Nemcsak egy könnyed nyári szórakozást kínálunk, hanem ennél sokkal többet. Nem beszélve arról, hogy a budapesti közönség láthatja a vidéki és a határon túli produkciókat, nyáron hiánypótló, hiszen a kőszínházak bezárnak erre az időszakra. Évente hatvanezer ember jár ide, ami szintén azt mutatja, mennyire nagy szükség van ránk.



vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor