Ajánló
Megrázó, személyes dokumentumfilm az emberkereskedelemről
2025-11. szám
December 4-től érkezik a mozikba Podhradská Lea személyes dokumentumfilmje, az Apám lánya a hallgatásról, az eltűnésről és az igazsággal való szembenézésről. A 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon debütált, megrázó alkotás egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy
világszerte emberek milliói – köztük a legkiszolgáltatottabbak – válnak az emberkereskedelem és a társadalmi láthatatlanság áldozataivá.
Podhradská Lea első egész estés filmje a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült, és egy rendkívül személyes történetet dolgoz fel. Nyolcéves volt, amikor nővére, Deni nyomtalanul eltűnt. Senki nem kereste – egészen addig, amíg 27 évvel később egy levél meg nem érkezett tőle. A levél azonban nem hozott megnyugvást: a család kidobta, a címével együtt. Lea ekkor döntött úgy, hogy kamerát ragad, és elindul, hogy megtalálja nővérét – és közben önmagát is. „Nyolcéves voltam, amikor utoljára láttam a nővéremet. Állt a bejárati ajtóban, és sírt. Észrevettem, hogy nejlonzacskót viselt zokni helyett. Amikor megkérdeztem, miért, azt mondta, hogy vizes a cipője, és nincs pénze újat venni. Aztán elment. Ez volt az utolsó alkalom, hogy láttam Denit” – meséli a rendező, Podhradská Lea. | hirdetés
 |
|
Az Apám lánya egyszerre nyomozás és lélektani utazás, amelyben a rendező múlt és jelen, valóság és emlékezés között navigál. A film családi archívumokon, önreflektív narráción és játékos animációs elemekkel kevert fantáziarészleteken keresztül bontja ki a hallgatásból szőtt történetet. A rendező személyes nézőpontja hitelesen és megrendítően világít rá arra, hogyan öröklődnek a családi titkok és traumák generációról generációra. A Szlovákiában és Spanyolországban forgatott film nem csupán egy eltűnt nővér története, hanem a posztszocia lista Kelet-Európa társadalmi viszonyainak és a női sorsok láthatatlanságának tükre is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
