RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. október 19., péntek
Nándor

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Hangokba zárt kínzó emlékek
2018-01. szám / Jónás Ágnes

Thomas Bernhard világhírű osztrák író művét állítja színpadra a Forte Társulat Az olasz férfi mun­ka­cí­men a Trafóban február 23-24-én. A társadalmi és politikai mondanivalóval bíró darab a tör­té­nelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszál, témája a családi és társadalmi bűnök
felszínre hozatala, illetve azok hatása a következő generációra. Horváth Csaba rendező-koreográfussal, a Forte Társulat alapítójával és vezetőjével a titkokkal terhelt, Bartók-dallamokkal átszőtt drámáról be­szél­get­tünk.
Hogyan találtál rá Az olasz férfi című műre, és mely bernhardi stí­lus­je­gyek hatottak rád inspirálóan?
H. Cs.: Rácz Attila dramaturg hívta fel a műre a figyelmem, de egyéb­ként már régóta „kerülgetem” Bernhard műveit. Az olasz férfi című előadás­ban Attila az elsődleges alkotótársam, ő állította össze az előadás teljes szövegkörnyezetét. E műben részben az inspirált, hogy nincs cselekménye, jobban mondva a cselekmény bernhardi ér­te­lem­ben van jelen, a szereplőket körülvevő világ különös, meglehetősen árnyalt fogalmazásban testesül meg. Minden egyes mondat mögött rejlik valamiféle titok, s tulajdonképpen az egész történet egy el­hall­ga­tott eseményről szól, témája a családi és társadalmi bűnök felszínre hozatala, illetve azok hatása a következő generációra. A történések a mi olvasatunkban általában nem a jelenben zajlanak – a jelen reflektál a múltra és a jövőre. Az olasz férfi nem színdarab vagy novella, hanem fanyar humorú filmforgatókönyv; témája a múltfeltárás, pontosabban az elhallgatott múlt kapcsán felszínre kerülő frusztrációk, melyek az előadásunkban többnyire kisebb-nagyobb monológok formájában jelennek meg.

Egy ódon hangulatú felső-ausztriai udvarház a „történet” helyszíne, ugyebár.
H. Cs.: Igen. Egy család készül itt az öngyilkos családfő temetésére, különféle vendégek érkeznek a szomorú eseményre. A ház mögötti tisztáson lengyel munkaszolgálatosok tömegsírja található – az SS lőtte őket halomra a második világháború idején. Az említett udvarház vigalomháznak nevezett különálló kis épületében van felravatalozva az elhunyt apa, itt rejtőzött el a két tucat lengyel munkaszolgálatos annak idején, a család tagjai itt készítenek nyaranta különböző színházi előadásokat. Ebbe a miliőbe érkezik az olasz férfi, aki szimbolikus alak, térben a többiek felett áll, hiszen egy toronyszobából szemléli az ud­var­ház­ban zajló történéseket, titkokat, a temetésre való készülődést, s nem mellesleg Bartók vonósnégyeseit hallgatja.

Bartók számodra visszatérő szerelem.
H. Cs.: Valóban több ízben foglalkoztam munkáimban Bartókkal – a Forte Társulat a Nemzeti Tánc­szín­ház­zal közös produkció keretében állította színpadra tavaly novemberben Bartók Concertóját, valamint V. vonósnégyesét. A mostani előadásunk egyik zenei alappillére a III. vonósnégyes lesz, mely a Bujtor Kvartett előadásában csendül fel. Az előadásunkban hangsúlyos szerepet kapnak azok a hangok, ame­lye­ket a Bartók-művek megidéznek, illetve amelyeket az olasz férfi és a darab egyes szereplői hallanak vagy hallani vélnek. A földbe kapart áldozatok utolsó hangjainak nyomasztó emlékétől ugyanis lehetetlen megszabadulni. Az előadásban sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szereplők által hallott han­gok a jelenben hallhatók vagy a múltból „kísértenek”.
hirdetés

Mire számítasz, milyen üzenettel gazdagodnak majd a nézők?
H. Cs.: Direkt el szeretném kerülni, hogy bármit előre megfogalmazzak. Bernhardra sem jellemző az üzen­ge­tés, holott nagyon fontos hétköznapi, társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik a saját originális stí­lusában.

Legutóbbi munkád ókori pilléreken nyugszik: a székesfehérvári Vörösmarty Színházban december közepén mutattátok be Jon Fosse norvég drámaíró Halál Thébában című művét. Azt csiripelik a verebek, hogy az előadás nemsokára a budapesti Jurányi Házban is látható lesz.
H. Cs.: Így van! Szeretettel ajánlom a nézők figyelmébe az előadást. A Fosse-átirat egy erőteljes, szikár szöveg, rendkívül inspiratív anyag, gyakorlatilag az Oidipusz-trilógia (Oidipusz, Oidipusz Kolónoszban, Antigoné) sűrítménye. Megtartottuk a görög drámák szerkezetét, miközben az eredeti műből kiindulva egy mai történet bontakozik ki, mely reflektál korunk családi, társadalmi és politikai problémáira. A Forte Társulattal egyébként tervezünk még tavaszra egy bemutatót, melynek helyszíne szintén a Jurányi Ház lesz, de ennél többet még nem árulhatok el a készülő előadásról.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor