RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. augusztus 18., szombat
Ilona

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Nagy álmodónak látom őt”
2018-06. szám / Kovács Emőke / Vörösmarty Színház

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla után idén II. András élete ele­ve­ne­dik meg Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-19-én. A hatodik Koronázási
szertartásjátékról Szikora Jánossal, a Vörösmarty Színház igazgatójával, a szertartásjáték rendezőjével beszélgettünk.

Az idei Koronázási szertartásjáték főszereplője II. András, akinek na­gyon gazdag és eseménnyel teli a története. Életének mely hangsúlyos pontjai jelennek meg az előadásban?
Sz. J.: A mi olvasatunkban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg: az egyik a felesége, Gertrúd meg­gyil­kolása, ez a bűncselekmény egész Európát sokkolta, és egy máig ki­de­rít­he­tet­len, rejtélyes kriminalisztikai történet. A másik az Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető, messze előre mutató, közjogi értelemben egyedi és páratlan alkotás. A harmadik, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét. Meg­je­le­nik még a trónra kerülését megelőző konfliktusa és harca öccsével, Imrével, továbbá megkerülhetetlen a szentföldi hadjárata, hiszen ő az egyetlen magyar király, aki a keresztes háborúkat megjárt külföldi uralkodók közé feliratkozik.

Egy korábbi beszélgetésben mondta, hogy mindegyik király életében volt egy konkrét mozzanat vagy tulajdonság, érzés, benyomás, amely maga köré rántotta a történetet, és iránytűként szolgált a forgatókönyv megírásában. Idén mi volt ez a hangsúlyos pont?
Sz. J.: II. Andráshoz a kulcsot a lányán, Szent Erzsébeten keresztül találtam meg. A kettejük párhuzamos története az egymást kereső lelki beszélgetéseiken keresztül rajzolódik ki, a fiktív üzenetváltások képezik a hidat a két élettörténet között, és ez a dramaturgiai szerkezet formálja a teret is, amely gyökeresen különbözni fog az előző évek színpadától, ugyanis kétpólusú lesz.
hirdetés

A térbeli elrendezésen kívül eredményez-e ez a dramaturgiai szerkezet egyéb változásokat?
Sz. J.: A korszak nagy szülöttje, Assisi Szent Ferenc szembesíti a kortársakat azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent gazdagnak lenni. Erzsébet, Európa egyik leggazdagabb királyának a lánya, később a türingiai őrgróf jegyese és felesége csatlakozik Szent Ferenc hitvallásához, megfosztja magát az ékszereitől, az ékeitől, és másokat is arra buzdít, hogy a gazdagságot meg kell osztani. Itt nem az anyagi javakon van a hangsúly, hanem a szellemi értelemben vett gazdagságon, amelynek a legértékállóbb váltópénze a szeretet. Idén első ízben megjelenik a színpadon, pontosan a keleti apszis területén egy viszonylag nagy terület, aminek az anyaga a föld lesz. Ez a tér ad helyet annak a világnak, amelyet Szent Erzsébet alakja és szellemisége képvisel.

A térbeli, dramaturgiai változásokon kívül más újdonság várható-e?
Sz. J.: Idén első ízben létrehozunk külhoni fiatalok számára egy olyan történelmi tábort, amelyben egyrészt II. Andrással és korával foglalkoznak a diákok, másrészt ők lesznek a színpadi játék statisztái, tehát ezek a diákok a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek. Továbbá az idei szertartásjáték majdnem egy órával korábban fog kezdődni, és az utcán. A közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázó templomba tart: II. András és felesége, meráni Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak majd a bazilikába, és utána kezdetét veszi a szertartás, a koronázási rituálé. Maga a felvonulás is egy olyan nagy, színes látványosság, amely történelmi tény, ezt megpróbáljuk rekonstruálni, és ennek szintén részesévé tenni a nézőket. Azt képzelem, hogy akik a Várkörúton állva beavatást nyernek ebbe a felvonulásba, majd utána a királyi párt követve bemennek a nézőtérre, sokkal közelebb kerülnek az egykori eseményekhez.

A szertartásjáték alcíme: Csillaghullásban álmodó. Ez pontosan mit jelent?
Sz. J.: A csillaghullás magyarázata ahhoz a történelmi legendához kapcsolható, amely szerint Türingiában egy Erdélyből hívott Klingsor nevű mágus a csillagos égre föltekintve a következőket jövendölte: ma éjszaka innen sok száz kilométerre, Magyarországon egy királylány születik, Erzsébetnek fogják nevezni, és ő lesz az itteni őrgróf fiának a felesége. Ez a jövendölés sokkolta az ott jelenlévőket, másnap lovas futárt küldtek Magyarországra, hogy megbizonyosodjanak róla, vajon igaz-e a hír. És hát a hír igaz volt. Az álmodó magyarázata pedig az, hogy II. Andrást szokás egy felületes, hebehurgya, tékozló királynak beállítani, én azonban nagy álmodónak látom őt. Ez a fajta álmodozó képessége tette rokonná a lányával, és ennek köszönhető az is, hogy minden tékozlás és számára felróható hebehurgya intézkedés ellenére 30 évig uralkodott Magyarország.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor