RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. december 17., hétfő
Lázár, Olimpia

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Speciális évad előtt áll a Radnóti Színház
2018-09. szám / Jónás Ágnes

Az elmúlt évadban nézettségi rekordot döntő, a POSzT-on díjat bezsebelő Radnóti Színház az új szezonban öt bemutatóval jelentkezik, előadásaival – a teátrumnak otthont adó épületben zajló építési munkálatok miatt – hat helyszínen lesz jelen. Az igazgató Kováts Adéllal az új évadra
tervezett premierekről és a direktori hivatás kihívásairól is beszélgettünk.

Hogyan értékeli az elmúlt évadot?
K. A.: Nagyon sikeres évadot tudhatunk magunk mögött: nyolc be­mu­ta­tóval, 217 előadással, 104 százalékos látogatottsággal zártuk a 2017/2018-as szezont. Ez az előző évhez képest öt százalékos emelkedést jelent. A tavalyi évad bemutatóival – az Ádám almáival, a III. Richárddal, az Üvegfigurákkal, az Egy piaci nappal, a Petri-es­tünk­kel (Kezdhetek folytatódni), a Viva Bartók!-kal és a Szövegséták Esterházyval című estünkkel – maradéktalanul elégedett vagyok, ráadásul a III. Richárd a XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón, a Kezdhetek folytatódni a tatabányai MOST Fesztiválon díjat is kapott.

A 2018/2019-es szezont, úgy tudom, egy 19. századi orosz realista gyöngy­szemmel kezdik.
K. A.: Igen, október 20-án mutatjuk be Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij A művésznő és rajongói című komédiáját, melyet színházunk főrendezője, Valló Péter visz színre. Főszereplője Lovas Rozi, a rajongók a társulat férfitagjai közül néhányan, az édesanyját pedig Börcsök Enikő játssza. Székely Csaba 10 című drámájának ősbemutatójára december 22-én kerül sor Sebestyén Aba rendezésében. A tízparancsolat ihlette mű hol szórakoztatóan, hol megrendítően beszél bűnről és vezeklésről, vágyról és kísértésről. A társulatból kilencen leszünk a darabban: Vilmányi Benett, Pál András, Martinovics Dorina, Kováts Adél, Márfi Márk e. h., Sodró Eliza, Lovas Rozi, László Zsolt, Schneider Zoltán, és Tóth Ildikó vendégszerepel benne. A Tesla Loft termében lesz látható Hajdu Szabolcs rendezésében március 9-én a Gloria című szatíra, mely Branden Jacobs-Jenkins amerikai kortárs drámaíró alkotása; a húsz és harminc év közötti fiatalok munkaerőpiacon való boldogulásának és egymástól való elszigetelődésének kérdéseit veszi górcső alá. Az előadást a társulat fiatal tagjai játsszák. Az évad második felében, amíg a Teslában folyik a próbafolyamat, azt találtuk ki, hogy itt a színházban is dolgozunk, ezért tárgyalásban vagyunk Alföldi Róberttel egy negyedik bemutatóról. Zsótér Sándor rendezi az évad utolsó bemutatóját, Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének Dale Wasserman-adaptációját viszi színre. A társulatból ebben az évadban senki nem távozott, viszont hozzánk szerződött a friss diplomás Vilmányi Benett, aki korosztálya izgalmas és tehetséges személyisége, a Radnótiban A játékosban, az Ádám almáiban és a Futótűzben is láthatták már a nézők.

Milyen témát jár körbe az említett Osztrovszkij-mű, illetve az abból készült előadás?
K. A.: A művészet és a hivatás, az erkölcs, a kiszolgáltatottság és a tehetség összeegyeztethetőségét járja körül a főhősnő útján keresztül, közben pedig betekintést nyújt a színpad mögötti világ hét­köz­nap­jaiba. Hogyan egyeztethető össze a tehetség megtartása a kompromisszumokkal és a megalkuvásokkal? Milyen döntéshelyzetekbe kerülhet bele egy fiatal művész? A fiataloknak szükséges-e a boldoguláshoz megalkudniuk, illúzióikat és vágyaikat meg tudják-e őrizni? – többek között ezek a kérdések kerülnek terítékre.
hirdetés

Ezek tulajdonképpen a #metoo mozgalom dilemmái is.
K. A.: Igen, de az előadásunk nem aktualizál különösebben, egyszerűen „csak” aktuális. Ezt a darabot egyébként tavaly mutattuk volna be, megelőzve a #metoo mozgalmat, de színészegyeztetési okok miatt áttettük az idei évadra a premiert. E darab kapcsán elgondolkodtam a fiatal művészek helyzetén, hogy nekünk, a mai fiatalokkal ellentétben, sokkal több idő jutott a munkában való elmélyülésre, a mű­hely­mun­kára, hosszabb volt a kifutása a karriernek. Ma nagyon gyors a fluktuáció, és hamar kell bejárni a rang­létrát.

A Radnóti működését építkezés befolyásolja. Mennyire változtatja ez meg az előadási körülményeket?
K. A.: A szomszéd ház bontása és építése miatt úgy kellett megterveznünk az évadot, hogy a saját épületünk mellett további helyszíneken is játszunk az idei szezonban. A nézők a Magyar Színházban láthatják majd a III. Richárd és az Ádám almái című darabokat, a Futótűz és A párnaember az Ódry Színpadon kap helyet. A kisebb díszletet igénylő előadásainkat megtartjuk a Nagymező utcában, a Radnóti Színházban marad továbbra is az Üvegfigurák, az Egy piaci nap, a színArany, a Viva Bartók! és a Szövegséták Esterházyval című produkció. Egy előadást, az Iván, a rettenet című produkciót egy ideig nem játsszuk, de nem vesszük le a repertoárról.

Egy korábbi, lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy azért vállalkozott a színház vezetésére, mert egyrészt érzett magában képességet, kíváncsiságot és bátorságot, másrészt pedig mert felelősséget érzett a színház iránt, melyben több mint két évtizede játszik. Mi a legnehezebb a direktori létben?
K. A.: Nem mondanám nehéznek vagy könnyűnek, nem szeretem kategorizálni egyik hivatásomat sem – a színészet és a színház igazgatása együtt van jelen az életemben, mindkettőt hatalmas energiákkal csinálom. Mindent beleadok. A direktori létben is az alkotófolyamat érdekel, a színészet pedig lételemem, az alapműködésemhez tartozik hozzá. Olyan nekem, mint az oxigén. Minden körülmények közt öröm. Ebben a hivatásban találtam meg a helyem és a küldetésem.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor