RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. július 10., péntek
Amália

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Ön még hisz az emberek megváltoztathatóságában?”
2020-01. szám / Pavlovics Ágota

A Bibliából ismert Jób istenfélő, igaz ember, akinek szép élete van, ám egy napon Isten a Sátán unszolására próbára teszi, csapásokkal sújtja. Jób elveszti vagyonát, gyerekeit és megbetegszik, de kitart Isten mellett: „Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!” – mondja.
Jób története alapján írt forgatókönyvet Anders Thomas Jensen dán rendező, és készített 2005-ben Ádám almái címen gyorsan kultikussá vált filmet belőle. Január 18-án a Tatabányai Jászai Mari Színház mu­tat­ta be a történetet, persze az előadás nem a film egyszerű színpadra állítása. Vidovszky Györggyel, a darab rendezőjével nem sokkal a pre­mier előtt beszélgettünk.

Hogy választották ki a darabot és önt az előadás színpadra állítására?
V. Gy.: A darabot a Jászai Mari Színház választotta, nekem nem jutott volna eszembe, hogy megrendezzem, mert a filmet nagyon szeretem és tökéletesnek tartom a maga módján. Crespo Rodrigo igazgató végül azzal győzött meg, hogy fura, érzékeny humorral kéne hozzányúlni a történethez, és bennem szerinte megvan ez a látásmód. A felkészülés során kiderült, mennyire mély és sokrétegű a szöveg, számos rejtett árnyalata van, és sok olyan kérdést rejt, amelyekre nem könnyű megtalálni a válaszokat. A próbák során megpróbáltunk helyre tenni mindent, ami sokáig tartott, mert nagyon rafinált a darab.

„Ön még hisz az emberek megváltoztathatóságában?” – Ádám almái – példázat-játék, olvasható a szín­la­pon. A kérdés több mint izgalmas, a kitartó jóság képes-e megváltoztatni a gonoszságot? Hogy fogott hozzá a kérdés megválaszolásához?
V. Gy.: A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina készítette, de a tatabányai előadáshoz átdolgoztam a szöveget. Amikor elolvastam a darabot, úgy éreztem, ez egy példázat, egyrészt hitbéli, másrészt társadalmi is. Elég, ha felsoroljuk a szereplőket, akik mind egy-egy jól körülírható típus megjelenítői: Iván mélyen hívő, jó ember, Ádám börtönből szabadult neonáci, de van a társaságban külföldi terrorista, nőket erőszakoló, alkoholista sportoló és egy alkoholista nő is. A darab szereplőiben közös, hogy beleragadtak a saját nézőpontjukba. A kérdés az, hogy meg tudnak-e változni? És ha igen, minek a hatására.

Hogy írná le az egymással folyamatosan harcoló két főszereplőt?
V. Gy.: Iván, az egyik főszereplő egy gyülekezet lelkésze, olyan emberekkel dolgozik, akik a börtönből kiszabadulva néhány hetet nála, a plébánián töltenek. Környezete őrültnek tartja, mert bár rengeteg sorcsapás érte, mégis rendületlen derűvel él, úgy tesz, mintha nem látná meg az emberekben a gonoszt. Pedig mi másban általában csak a rosszat látjuk meg, és ehhez képest határozzuk meg magunkat. Iván látja a jót, és valóban a darab összes szereplőjében minden szörnyű tettük ellenére rejlik jóság. A neonáci Ádám azt a „rehabilitációs” feladatot tűzi maga elé, hogy almás pitét süt a kertben termő almákból. Azt gondolja, egyszerű lesz megcsinálni, de terve útjába folyamatosan akadályok állnak. Ezt látva megpróbálja bebizonyítani Ivánnak, hogy a világ rossz, és minden rosszért Isten a felelős, Iván pedig azt akarja bebizonyítani, hogy jó a világ, elszántan hisz az emberi jóságban és Istenben. Hogy milyen véget ér a vi­tá­juk, maradjon titok legalább azok számára, akik nem látták a filmet.
hirdetés

A két főszereplő egymással való küzdelme erősen idézi a Bibliából ismert Jób történetét.
V. Gy.: Jób története a darab egyik értelmezése, aki azzal együtt, hogy számos sorscsapás éri, közvetlen kapcsolatban áll az Istennel, ezért számára a hétköznapi nehézségek könnyen kezelhetők. Kérdés, ha elfogadjuk Istentől a jót, a rosszat miért ne fogadnánk el? De még mielőtt valaki azt gondolná, hogy valami komolykodó darabról van szó, rengeteget nevettünk a próbák során, egészen sajátos derű árad a műből. Önmagában az, ahogy egy olyan erős hittel rendelkező ember találja magát szemben egy neonácival, mint Iván, a környezete számára számos abszurd, humoros helyzetet teremt.

Kik az alkotótársai és a főszereplők?
V. Gy.: Alkotótársam Horgas Péter, aki nagyon szép, filmszerű díszletet tervezett, aminek kellős közepén egy almafa áll. A jelmeztervező Kiss Julcsi, a zeneszerző Monori András. Két zenész, Ujváry Flóra és Juhász Zoltán fog élőben bőgőn és gitáron játszani. Az élő zene teátrális keretet ad az előadásnak. Kardos Róbert – akit nem csak a tatabányai színházból ismerhetnek jól a nézők –, a pap, Iván szerepét mintha rá írták volna. A másik főszereplő, Ádám, Király Attila.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor