RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. augusztus 13., csütörtök
Ipoly

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Három talpraesett, öntudatos nő meg egy nagy hatalmú, zsarnok férfi
2020-02. szám / Pavlovics Ágota

Az 1980-ban készült Kilenctől ötig című film, minden idők legnagyobb bevételt hozó vígjátékainak egyike, amiből 2009-ben Broadway-musical készült. Az eredeti filmben egy vállalat három dol­go­zó­ja lázad fel a nőket semmibe vevő főnöke ellen, aki földesúri jogának tartja a szexuális
zaklatást is. A téma több mint aktuális, a siker máig ható, még az a hír is felröppent, hogy az eredeti szereplőgárda, vagyis Jane Fonda, Lily Tomlin és Dolly Parton elkészíti a történet folytatását. A fergeteges komédia musicalváltozatát a József Attila Színház március 21-én mutatja be, a főnök szerepébe a sokol­da­lú Zöld Csaba bújik, akivel az általa játszott Franklin Hart karakterét boncolgattuk.

A Patricia Resnick – Dolly Parton szerzőpáros 9-től 5-ig című musi­cal­jé­nek bemutatójára készülnek. A 80-ban készült film látható az interneten. A musical a Broadway- és a Westend-sikerek után Ma­gyar­or­szág­ra érkezett, az ősbemutató a Móricz Zsigmond Színházban volt Nyíregyházán. Ön nagyon lelkiismeretes, felkészült színész, ilyen esetben megnézi a korábbi változatokat?
Z. Cs.: Érdekes, de úgy vagyok minden felkéréssel, hogy ha láttam már korábban, akkor sem szeretném megnézni újra az előzményeket, hogy ne befolyásoljon a munkámban. A nyíregyházi előadásban ked­ves barátaim játszanak, de végül úgy alakult, hogy nem sikerült meg­néz­nem őket.

Franklin Hartot, a pökhendi hajcsárt, az alkalmazottjait végsőkig ki­hasz­ná­ló főszereplőt játssza. A karakter éppen negyven éve született, napjainkban milyen lesz?
Z. Cs.: Azt gondolom, hogy ezek az archetípusok mindig léteztek, és most is itt járnak közöttünk, csupán árnyalatnyi különbségek lehetnek. A mai nagyon kapitalista világban is vannak nagyvállalkozók, akik szá­mára az a lényeg, hogy hibátlanul prosperáljon minden. Az emberi kapcsolatok az üzleti célok és a profit mögé sorolódnak. Ismerek ilyen embereket, nem lesz nehéz anyagot gyűjteni a karakteremhez.

Hart nem csak hajcsár, szexuális zaklató is. A téma aktuálisabb, mint valaha, elég, ha csak a #metoo mozgalom hatására időről időre napvilágra kerülő ügyekre gondolunk. Mit gondol Hartról, akinek a keze rendszeresen tiltott területekre téved női alkalmazottjai közelében.
Z. Cs.: A téma aktualitása kétségtelen, a színház és a rendező részéről nagyon is érthető a választás. Személy szerint én elhatárolódom attól, hogy bárki mellé vagy bárkivel szembe álljak ebben a kérdésben. Tisztában vagyok vele, hogy létező dolog, de tőlem a neveltetésem okán és az egyéniségemből fakadóan rettenetesen távol áll. Persze, amikor kap az ember egy ilyen feladatot, a saját erkölcsi normáit félre kell tennie. A rendező Szente Vajk azt mondta, ezt az embert nem szerethetik meg a nézők, nem lehet sem vagány, sem szimpatikus. A darabválasztással a társulat is elmondja a véleményét az ilyen viselkedésről. A nézők szinte mindig a jó karaktereknek szurkolnak, az én esetemben most biztosan nem lesz így.

A musical fordítását Galambos Attila és Szente Vajk készítette, milyen a szöveg?
Z. Cs.: A Galambos Attila–Szente Vajk szerzőpárossal a Vesztegzár a Grand Hotelben című darab bemutatója során dolgoztam együtt. Akkor is azt gondoltam, és most is, hogy remek velük együtt dolgozni, a szövegeik pedig nagyon szellemesek.
hirdetés

A próbafolyamat elején beszélgetünk, milyen a munka Szente Vajk rendezővel?
Z. Cs.: Szerencsére nagyon jó rendezőkkel dolgozhattam eddigi pályám során. Úgy látom, mindenki másként dolgozik. Van olyan rendező, aki azt mondja, kezdjétek el, látni szeretném, mit csináltok, és aztán majd együtt felépítjük a darabot. Vajk nem ilyen, ő pontosan tudja, hogy mit szeretne látni a szín­pa­don, de mindig hagy egy kis mozgásteret nekünk is. Nagyon szeretek vele dolgozni.

Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, fizikailag sem kis feladat Hartot eljátszani.
Z. Cs.: Életerős, nagy hatalmú, középkorú férfi vagyok a darabban, aki megrendíthetetlennek látszik, ám mégis határozott atrocitások fognak érni. A három elszánt és karakán nő intellektuális és tettleges módszerekkel próbál majd jobb belátásra bírni. Nem játszottam még ilyen szerepet, ahol egy férfi ennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Izgalmas feladat, az a dolgom, hogy félretegyem a férfiúi büszkeségemet, és behódoljak a nőknek.

A Hartot körülvevő nők nagyon eltérő karakterűek, hárman mégis képesek összefogni a közös cél érdekében, nem így Roz, aki fülig szerelmes ellenszenves főnökébe. Milyen az ő karaktere?
Z. Cs.: A három céltudatos nőt remek színésznők játsszák, Polyák Lilla, Szinetár Dóra és Korponay Zsófi, a szerelmes Rozt pedig a bűbájos Kocsis Judit. Roz nem lát a dolgok mögé, csak egy jó kiállású férfit lát, aki mindenkit a markában tart. Ebbe az ideálba lesz szerelmes, persze az ő figurája is tartogat meg­le­pe­téseket.

A József Attila Színházban széles skálán mozognak a szerepei – Lila ákác, Naplemente előtt, Fe­ke­te­szá­rú cseresznye, Vesztegzár a Grand Hotelben, A pápanő –, ugyanitt három alkalommal a közönség sza­va­za­tai alapján az évad férfi színészének választották. Dolgozik más színházakban is. Hogy látja, a tehetségén kívül milyen tulajdonságainak köszönheti, hogy ennyire sokat foglalkoztatott művész?
Z. Cs.: Azt gondolom, hogy egy művész bármilyen területen dolgozik is, a tehetségét a jóistentől kapta. A tehetség az alap, a munka utána kezdődik. Amiben személyesen nagyon hiszek, az alázat. Alázat a szerep, a kollégák és a nézők iránt. Eszem ágában nincs a kritikusokat megbántani, nagyon fontosnak tartom, amit írnak, elfogadom a tetszésnyilvánításukat, de számomra a legfontosabb a közönség reakciója, szeretete. Ezért teszek meg mindent, és közelítek alázattal a szerepeimhez.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor