RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. október 26., kedd
Dömötör

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Fehér Szarvas: a hűségesek, az ügyeskedők és a titkosszolgálatok darabja
2021-03. szám / Kékesi Raymund

A valós élettörténetek és cselekmények alapján ihletett Fehér Szarvas című drámájában Andrási Attila és színtársulata átélhetővé teszi a nézők számára, hogy ki miben hitt és reménykedett 1920-21 Erdélyében és Magyarországon, és ki miért várta vissza IV. Károly királyt a magyar trónra.
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a járványhelyzet miatt online megtekinthető előa­dá­sá­ra a www.mkuk.hu oldalon lehet jegyet váltani.

„Az oláhok által megszállt területen élő magyar nyugtalan, mint a ragadozó állat közelségét sejtő, védtelen vad. Minden ismeretlen emberben ellenséget lát... Az uniformisos oláh rendesen csendőr vagy katona, aki vagy rabol és foglal, vagy pedig elhurcolja az embert a börtönbe. A polgári ruha sziguranca-ügynököt takar. Az egyik sátán, a másik Belzebub.” – írja 1927-ben megjelent Menekülésem Erdélyből című emlékiratában Maderspach Viktor. E szavak és gondolatok szinte egy az egyben visszaköszönnek Andrási Attila Fehér Szarvas című remekművében, amikor a főszereplő Karakán László (Szabó Sipos Barnabás) – akiben nem nehéz ráismerni Maderspach Viktorra, a Retyezát rambójára – és felesége (Tóth Zsuzsi) indokolja az érez­he­tő bizalmatlanságot a hozzájuk az állításuk szerint a Nemzeti Hadsereg parancsával érkező, magukat magyar katonatisztnek mondó két férfinak. Az asztalnál és a hölgyekkel való viselkedésükből Karakán hamar leszűri, hogy ők igazából nem magyar katonatisztek, hanem valóban a román titkosszolgálat ügy­nö­kei, akik őt csak provokálni akarják a vasútrobbantás tervével. Az erdélyi magyar birtokos házaspár han­gu­lata e végül életveszélyessé váló incidenstől eltekintve sincs a tetőpontján, hiszen aznap reggel érkezett meg a levél az Erdélyben rendkívül magyarellenes, szinte a teljes erdélyi magyarság létalapját felszámoló módon végrehajtott román földreform következtében birtokuk 5/6-od részének lefoglalásáról és a kör­nyék­beli románok közti felosztásáról. Lászlónak a román ügynökökkel való összecsapás után menekülnie kell, egészen Budapestig.

Hűség a királyhoz. Hűség a hazához. Ki miért hűséges?
A megszállóknak nem a vértanúk, hanem a mellettük hitet tevő árulók a leghasznosabbak, ezért Lászlótól és Irmától is azt követelik, hogy tegyék le a falu népe előtt az esküt Nagy-Romániára és a román királyra. Karakán – nomen est omen – azonban hű a magyar királyhoz és az egy és oszthatatlan magyar hazához. A megszállt Erdélyből nézve sokak utolsó reménye a magyar Erdély helyreállítására IV. Károly vissza­té­rése. A színészek az egyszerre megjelenő kétségbeesést és reménykedést remekül tükröző játéka mindezt teljesen életszerűvé és átélhetővé teszi.
hirdetés

A titkosszolgálatok tevékenysége Erdélyben és hazánkban
Az Andrási-darabok visszatérően izgalmas pontja a kellően fel nem tárt titkosszolgálati tevékenységek érzékeltetése Magyarország bomlasztási folyamatában. Természetesen a szándékai szerint a király visszatérését előkészítő, Karakán Lászlót és Lehár Antal ezredest (Kákonyi Tibor) is tagjai között tudó titkos társaság, a Fehér Szarvas is ki van téve az ilyen jellegű manipulációknak. Hatásos rendezői fogás, hogy ugyanazok a szereplők játsszák el az első felvonásban a román sziguranca-ügynökök szerepét, akik később a szervezetbe is beépülnek. Hogy mi történik Karakán László Erdélyben hagyott feleségével és kúriájával, és hogyan fonódik össze Erdély és Budapest sorsa a szereplők életében, mit ér el céljaiból a Fehér Szarvas társaság, milyen titkos kutatói tevékenységet folytat hazája érdekében Karakán László a Műszaki Egye­te­men, és hogyan juthatnak el a Fehér Szarvas tagjai addig a végkövetkeztetésig, hogy „attól félek, az uralkodó kimenekül ebből a világból, ha látja, mivé tettük, méltatlan alattvalók, az ő csodálatos országát”, azt a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház www.mkuk.hu weboldalán elérhető, jelenleg online módon zajló előadásai mutatják meg.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor