Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Lehet a népművészet eszközeivel, formavilágával a mára reflektálni”
2022-01. szám / Nagy Klaudia

A Hagyományok Háza immár húsz éve a népművészet országos központja. Kiemelt feladata a Kárpát-medencei néphagyomány gondozása, továbbéltetése, beemelése a 21. századi életbe. Szerves része a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE), amely korszerű színpadi formában jeleníti
meg folklórkincsünket. Az 1951-ben alakult együttes különleges produkcióval készül a 70. évfordulót meg­ün­nep­lő jubileumi évad lezárására. Hont Angélával, a Hagyományok Háza Szervezési és Kom­mu­ni­ká­ciós Főosztályának vezetővel a népművészet mai életben való helyéről beszélgettünk.

Sokan úgy gondolják, a néptánc régimódi, idejétmúlt. A Hagyományok Háza fontos küldetésének tekinti, hogy megmutassa a népművészetre épülő új irányzatokat?
H. A.: Lehet, hogy sokak szerint a néptánc egy olyan örökség, ami avítt és nem túl érdekes, pedig a mai fiatalok számára nagyon is élő szó­ra­ko­zási forma, jó példa erre, hogy mennyire népszerűek a tánc­há­zak. A folklór műfajok egyik jellegzetessége, hogy sosem állandóak, mindig változnak. Bár a folklór a maga klasszikus formájában már nem nagyon létezik, sorra mennek el azok az idős emberek, akik még ha­gyo­mányos módon tanulták meg szüleiktől, nagyszüleiktől ezt a mű­veltséget, olyan falusi közösségben szocializálódtak, ahol ez volt a meghatározó tudásanyag és kulturális háttér. Az ő fiaik, lányaik már csak ritka esetben ápolták tovább ezt a kultúrát, a hagyomány to­vább­adása sokkal inkább az oktatási és közművelődési platformok feladatává vált. Ha a Hagyományok Háza hosszú távú stratégiában gondolkodik, nagyon fontos, hogy ne múzeumként működjön, hanem meg­mu­tassa az embereknek, ma mit tud nyújtani nekünk a néphagyomány a színpadon, a közösségi terekben vagy otthon a mindennapjainkban tudásként, életformaként.

A Magyar Állami Népi Együttes is törekszik a megújulásra?
H. A.: Egy együttesnek, amely a színpadon mutatja meg önmagát, a művészet felől kell megközelíteni a hagyományt, és olyan művészeti produktumokat kell létrehozni, amelyek a mára reflektálnak. Ugyanúgy, ahogy Bartók és Kodály újragondolták a népzenét, a néptánchoz is bátran hozzá lehet nyúlni, és meg lehet újítani a színpadon úgy is, hogy érezni lehessen az eredeti matériát. A Magyar Állami Népi Együttes re­per­toárja nagyon szépen példázza, hogyan lehet a néphagyományt korszerű módon, a jelenre reflektálva megmutatni úgy, hogy érdekelje a mai fiatalokat is. Az együttes a Kárpát-medencei néphagyományt ebben a formában viszi el a világ legkülönfélébb helyeire, legnagyobb színpadaira, amire nagyon büszkék vagyunk.

A Fókuszban a koreográfusok előadássorozatban klasszikus és kortárs alkotók munkái szerepelnek egy­más mellett. Honnan jött az ötlet?
H. A.: Mihályi Gáborral, a MÁNE művészeti vezetőjével fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne, ha a fiatal alkotóművészek jobban megismernék elődeik munkáját. Az volt a gondolat, hogy mutassuk be egy esten nagy klasszikus koreográfusokat, akik a színpadi néptáncművészet elindulása óta példaértékű élet­mű­vet hoztak létre, és állítsunk párhuzamba velük olyan fiatalokat, akik hasonló úton indultak el, mint ők, vagy van köztük kapcsolódási pont. Fontosnak érezzük, hogy ne csak a fiataloknak adjunk teret, hanem ilyen formán a színpadi néptánc történetét is bemutassuk. Az irodalomban is meg kell ismernünk a klasszi­kus olvasmányokat előbb, hogy megértsük a kortárs műveket.
hirdetés

Február 12-én lesz látható a HalluciNation, ami viszont egy fiatal társulat, a Foundry Dance Theatre előa­dása.
H. A.: A Hagyományok Házának az is feladata, hogy bemutassa, lehet a népművészet eszközeivel, for­ma­vi­lágával a mára reflektálni. Az amatőr néptáncmozgalomban, fiatal társulatokban sokszor születnek olyan friss, érdekes művek, amelyek a néphagyományra épülnek, de maga a tánc formanyelve mégis kortárs. Az elmúlt időszakban két egész estés mű készült el az Imre Zoltán Program támogatásával, az egyik ifj. Zsu­ráf­szky Zoltán előadása, a január 15-én bemutatott, Bartók Béla életműve előtt tisztelgő Kaleidoszkóp, a másik pedig Fundák Kristóf és felesége, Fundák-Kaszai Lili koreográfiája, a HalluciNation. Ez utóbbiban az ősi törzsi táncoktól a Kárpát-medence néptáncain át a technóig sok-sok minden megjelenik. Egy ízig-vérig táncos előadás, amely a legelemibb ösztönökről, kapcsolódásokról szól, és biztos, hogy önreflexióra kész­te­ti a nézőket is.

A Magyar Állami Népi Együttes a Győri Balettel tart egy közös estet március 26-án. Miért pont egy kortárs balettegyüttesre esett a választás?
H. A.: A 70 éves jubileumi évadban a szokásos szabadbérletes előadások helyett a Magyar Állami Népi Együttes repertoár előadásai mellé vendégelőadásokat és vendégművészeket hívunk. Ennek egyik ál­lo­mása a Győri Balettel való közös est. A kapcsolódási pont Kodály Zoltán, ugyanis a MÁNE Tánckánon című előadása és a Győri Balett Romance című előadása egyaránt Kodály Zoltán zenéjére született. Szeretnénk megmutatni, hogyan nyúlt ugyanahhoz a zeneszerzőhöz egy modern balettegyüttes és egy szín­pa­di néptáncművészettel foglalkozó társulat. Kodály személye fontos számunkra, hiszen az első kor­szak­ban műveket is szerzett az együttes számára.

Hogyan zárják a jubileumi évadot?
H. A.: 2022 májusában lesz a Magyar Állami Népi Együttes első önálló előadásának évfordulója, ennek alkalmából különleges produkcióra készülünk az Erkel Színházban. Visszatekintés helyett inkább összegezzük, 70 év után hol tart most az együttes. Sok-sok vendégművészt hívunk, rengeteg olyan mes­tert, akik ennek a kultúrának az utolsó mohikánjai. Velük közösen áll színpadra az együttes zenekara, tánckara, és itt lesz természetesen a fiatalabb generáció is, valamint külföldi vendégek is a világ különböző pontjáról. Bízunk benne, hogy méltó lezárása lesz a jubileumi évadunknak.



vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor