Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Ha március, akkor Tatabánya
2017-02. szám / Á. P.

A tatabányai Jászai Mari Színház 2015-ben hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivált, rövidebb nevén a MOST FESZT-et.
Tavaly négy monodráma és négy stúdiószínházi előadás várta négy nap alatt a színházkedvelőket. Az idei kínálatról Juhász Károlyt, a Jászai Mari Színház produkciós vezetőjét kérdeztük.

Számos sikeres színházi fesztivál volt az országban, önök mégis lét­re­hoz­tak egy újat 2015-ben. Mi motiválta a MOST FESZT elindítását?
J. K.: Amikor Crespo Rodrigo igazgatásával átvettük a színházat 2011-ben, elég hamar felmerült a kérdés, hogy saját bérletes be­mu­ta­tóink és a gyerekelőadások mellett mivel adhatnánk többet a ta­ta­bá­nyaiak­nak. Úgy éreztük, hogy fontos lenne egy szakmai esemény, mellyel magunkra irányíthatjuk a figyelmet. Figyelembe véve színházi adottságainkat, úgy döntöttünk, hogy elindítjuk a Jászai Mari Színházban a MOST FESZT-et. Az is motivált bennünket, hogy stú­dió­szín­házi előadásokat a vidéki színházak gyakran csak alacsony előadásszámban tudnak műsoron tartani. A független és határon túli társulatok előadásainak bemutatása pedig régóta szakmai missziója a Jászai Mari Színháznak, az pedig, hogy a MOST FESZT keretében ezeket együtt mutatjuk meg, remélem, már a mi bátorságunk jele.

Milyen volt az első és a második MOST FESZT fogadtatása?
J. K.: Meglepődtünk, mert azt hittük, legalább öt évre lesz szükség a fesztivál megismertetésére, elfogadtatására. Ehhez képest az első év 50-60%-os jegyeladással zárult, a másodikra pedig gyorsan elfogytak a bérletek és a jegyek. Tény, hogy a fesztivál játszóhelyeinek befogadóképessége 85 fő + 150 fő, vagyis nem nagy, de a MOST FESZT igazi siker, hamar megszerette a közönség. Utóbbi állításomat igazolja, hogy tavaly már várták nagyon a fesztivált a tatabányaiak, és a szakmai beszélgetéseken sokáig ott maradtak. Mindez azt jelenti számunkra, hogy a harmadik évben is bátrak-bevállalósak lehetünk a választásban. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a MOST FESZT idén március 22-től 26-ig tart, vagyis egy napot hozzátettünk. Erre azért volt szükség, hogy két versenyen kívüli produkcióval is tovább tágítsuk a művészi horizontot performance jellegű alkotásokkal.

Hogyan választották ki a fesztivál programjában szereplő darabokat?
J. K.: Az első fesztivál előtt magunk jártuk a színházakat és kerestük a megfelelő előadásokat. Tavaly már felhívást küldtünk a színházaknak, hogy jelöljék ki azokat az előadásokat, amelyeket az évad bemutatóiból fontosnak éreznek megmutatni. Elküldtük a felhívást a függetleneknek és a határon túliaknak is. A válogatás során figyelembe vettük az előadások témaválasztását, rendezői koncepcióját és a kiemelkedő alakításokat is. Arra is figyelnünk kellett, hogy az előadások technikailag adaptálhatóak legyenek két játszóhelyünk valamelyikére. Idei felhívásunkra több mint 50 előadás érkezett. A kamara- és stúdiószínházi előadások kisebbségi kérdésekkel, filozófiai problémákkal, olyan témákkal foglalkoznak, amelyek társadalmi, politikai kérdéseket vetnek fel, és a közönséggel való együttgondolkodás is motiválja őket. A határon túlról sok kamaraszínházi előadás ajánlat jött, de ezek az előadások annyira az adott térre készülnek, hogy nehezen utaztathatók. Ami pedig a monodrámát illeti, látszólag bő a választék, ám sok tantermi, iskolai színházi előadás is van az ajánlatok között, ami csak határmezsgyéje egy monodráma műfajú előadásnak.
hirdetés


Említene néhányat a fesztivál előadásai közül?
J. K.: Látható lesz Gogol klasszikus műve, az Egy őrült naplója, melynek címszereplője Keresztes Tamás, aki az előadás díszletét is megtervezte és a zenét is ő csinálja. A különös látvány és színpadtechnika erősíti ezt az Orlai Produkciós Iroda és a Katona József Színház közös produkciójában. Izgalmassá teszi az előadást, hogy tudjuk, korábban milyen óriási színészek játszották. A Békéscsabai Jókai Színház előadása, A negyvenkettedik széken ülő nő a társadalmi címkékről és azokról szól, akik meg akarják szerezni maguknak azokat. Tallér Edina monodrámáját Gerner Csaba rendezésében Tarsoly Krisztina játssza. A szabadkai színészek színházi társulása, a Szab-way mozaikszerű, fragmentált dramaturgiával építkező előadást készített Gaudeamus Igitur címen. Az előadásnak nincs lineáris cselekményszála. A néző elé egymástól függetlenül, de témájukat illetően egybevágóan kerülnek a jelenetek, amelyek a tanár-diák, a tanár-szülő viszonyról vicces és elgondolkodtató módon szólnak. A megszokott színházi produkcióktól szokás szerint eltér Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetőjének előadása. Az egyszemélyes produkció címe Ez mind én leszek egykor, amelyben az előadó a női sors, az öregedés témakörét járja körül. Szintén a nő sorsokról szól a versenyen kívül bemutatásra kerülő Tündéri című előadás, az Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület produkciója, mely a Határesetek címen bemutatásra kerülő darabok sorába tartozik – ez a sorozat vitaindító, új színházi formanyelven megjelenő alkotásokat mutat meg.

Milyen kísérő rendezvényeket terveznek?
J. K.: Lesz kiállításunk, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen, de tervezünk zenei és gasztronómiai „megmozdulást” is. A közönségtalálkozók pedig nagyon gondolatébresztők szoktak lenni.

Ha egy jóságos tündér teljesítené egy kívánságát, mi lenne az?
J. K.: Csökkenteni szeretném a távolságot a főváros és a Jászai Mari Színház között. Szeretném, ha a budapesti közönség felfedezné Tatabányát és Tatát, ha nemcsak egy előadásra jönne el hozzánk, hanem eltöltene egy hétvégét nálunk. Sok szépség vár felfedezésre a környéken, és a MOST FESZT napjaiban tavaly is gyönyörű volt az idő.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor