Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Régi értékekkel ötvözött új koncepció a Gyulai Várszínháznál
2017-05. szám / Jónás Ágnes

„Célom, hogy a Gyulai Várszínház egy minden ízében közönségbarát, a legkülönbözőbb érdeklődést és ízlést kielégítő, emlékezetes saját bemutatóival, de zenei és egyéb fesztiváljainak,
vendégelőadásainak és kamaraszínházi programsorozatának minőségével, szakmai színvonalával is széles körű elismerést kivívó intézmény maradjon az elkövetkező években is” – mondja dr. Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, akit Gyula város önkormányzatának képviselő-testülete április 27-én nevezett ki a Gyulai Várszínház élére. Az új igazgatót a színházhoz fűződő kapcsolatáról és terveiről kérdeztük.

A könyvek, a folyóiratok világa felől érkezett a Várszínház élére, hiszen József Attila-díjas irodalomtörténész és kritikus, tizenegy könyv, köztük három monográfia szerzője, azonban úgy tudom, szoros kap­cso­lat fűzi a Gyulai Várszínházhoz is.
Dr. E. T.: Valóban látszólag az irodalom világa felől érkeztem, a Bárka és a Bárkaonline főszerkesztője is vagyok, de valójában a színház világában is otthonosan mozgom. A Bárka folyóiratnak ugyanis 2008 óta a Békéscsabai Jókai Színház a kiadója, a szerkesztőség is a színházban működik, s én drámaíróversenyek, drámapályázatok szer­ve­zé­sé­től, lebonyolításától kezdve, színházi kiad­vá­nyok szer­kesz­té­sén, irodalmi s más színházi esték rendezésén keresztül a színház szakmai tevékenységében is részt vettem, időnként egészen addig, hogy az elmúlt években két előa­dás­nak a szövegkönyvét is én állítottam össze, s dramaturgja voltam, sőt, az egyikben szerepeltem is. Éppen a szerkesztői-kritikusi munkáim révén van némi rálátásom a hazai és a határon túli magyar színházi életre is, a Gyulai Várszínházhoz pedig három évtizedes, mondhatni, munkatársi kapcsolat fűz.

Moderátorként is rendszeresen emeli és emelte a Várszínház programjainak színvonalát. Tulajdonképpen hogy jött az ötlet, hogy pályázzon az ügyvezető igazgatói posztra, és milyen kihívásokat lát a szín­házi­gaz­ga­tásban?
Dr. E. T.: Számtalan alkalommal írtam a színház előadásairól, évadairól, korszakairól, az első évadér­té­ke­lő­met már 1989-ben. Az előző igazgató, Gedeon József a kinevezésétől, a kilencvenes évek közepétől kérte, hogy tanácsadóként segítsem a munkáját. Több mint tíz évig szerkesztettem a színház műsorfüzetét, az ezredfordulón nagyszabású irodalmi fesztiválokat, majd kétévente irodalmi humorfesztiválokat (idén lesz a nyolcadik) szerveztem. A Shakespeare Fesztivál keretében a legjelesebb kortárs íróinkkal beszélgettem az angol mesterhez fűződő viszonyukról (idén Kodolányi Gyulával fogok). A vár ostromáról szóló, 2013-as történelmi drámapályázat – amely Zalán Tibor A fáklya kialszik című darabjának bemutatásával végződött – egyik kezdeményezője s zsűritagja is én voltam. A színház mellett működő Művészeti Tanácsadó Testület már 2009-ben Sík Ferenc Nívódíjban részesített a Gyulai Várszínházért végzett kimagasló munkámért. Elmondhatom tehát, hogy némiképp belülről is ismerem a színház világát, ezért is gondoltam arra, hogy talán megpróbálkozhatnék a vezetésével is. S kinek ne lenne kihívás egy ilyen nagy múltú, ötvenhárom éves, rendkívüli sikereket elért, nagy presztízsű művészeti intézmény igazgatása?
hirdetés


Elődje, Gedeon József több mint két évtizeden keresztül volt a színház igazgatója. Mi az, amit muszáj megőrizni az örökségéből, s melyek lesznek az ön vezetői koncepciójának főbb elemei?
Dr. E. T.: A jórészt általa kialakított hathetes összművészeti fesztiválprogramot, a saját bemutatók, a minőségi vendégszínházi előadások, a zenei produkciók, a fesztiválok (népzenei-világzenei, jazz, blues), a táncszínházi, a gyermekszínházi előadások, az irodalmi fesztiválok együttesét úgy gondolom, érdemes megtartani, mint ahogy a Shakespeare Fesztivált is, még ha az két-három nappal rövidíthetőnek látszik is. Ugyanakkor szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni a saját, illetve más színházakkal közös bemutatókra, azon belül szeretném feltámasztani a történelmi drámák és a kortárs magyar darabok bemutatásának hagyományát, ami a hetvenes, nyolcvanas években meghatározta a Gyulai Várszínház karakterét. Folytatni kívánom a kamaratermi programsorozatot is, ami októbertől áprilisig kiterjeszti a színházi évadot Gyulán, elérhetővé téve ezzel a magyar nyelvterület legszínvonalasabb kamaraszínházi produkcióit. A nyári évadnál és a kamaraszínházi programsorozatnál is fontosnak tartom a minőség mellett a műfaji, esztétikai sokszínűséget. Célom, hogy a Gyulai Várszínház egy minden ízében közönségbarát, a legkülönbözőbb érdeklődést és ízlést kielégítő, emlékezetes saját bemutatóival, de zenei és egyéb fesztiváljainak, vendégelőadásainak és kamaraszínházi programsorozatának minőségével, szakmai színvonalával is széles körű elismerést kivívó intézmény maradjon az elkövetkező években is.

Gyula már önmagában is nagy vonzerővel bír, hiszen az egyik legszebb, leghangulatosabb, páratlan adottságokkal rendelkező magyar kisváros.
Dr. E. T.: Így igaz! Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, a várfürdő, a csodálatosan felújított kastély együttese, a belváros atmoszférája eddig még mindenkit elvarázsolt, és visszatérésre késztetett. November 1-től veszem át a Gyulai Várszínház vezetését, s arra fogunk törekedni, hogy a tömegszórakoztatás legváltozatosabb formáit felvonultató, legkülönbözőbb fesztiválok tengerében, s a környéken is megszaporodott, igényesebb színházi kínálattal élő programsorozatok között legyen egy olyan hely, ahol a minőségi kulturális élményre, az értékes produkcióra vágyó nézőket ne érje csalódás, ha jegyet váltanak előadásainkra.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor