Ajánló
Északi szenvedély – Orosz klasszikusok észt felütéssel
2016-11. szám
Paavo Järvi tetőtől talpig muzsikus – munka közben nézni majdnem olyan szórakoztató, mint meghallgatni a végeredményt. Ha pedig egyszer belefárad a karmesterségbe, nagy karrier várhat
még rá komikusként is – írta a Huffington Post kritikusa az észt sztárkarmesterről, aki januárban háromszor vezényli a Budapesti Fesztiválzenekart a Müpában.
Järviéknél a karmesterség családi foglalkozás. Neeme Järvinek, a világhírű észt karmesternek mindkét fia, Paavo és Kristjan is apja nyomdokaiba lépett, Paavo pedig generációja egyik legfoglalkoztatottabb dirigense lett. Édesapjával együtt indították el 2010-ben a Balti-tenger partján a varázslatos hangulatú Pärnu Music Festivalt, ahol nyaranta összegyűlik az európai zenei élet krémje, családias hangulatú koncerteket rendeznek, és mesterkurzusokat tartanak.
Paavo Järvi nagy csodálója Fischer Ivánnak, saját zenekara, az Estonian Festival Orchestra megalapításában is inspirálta a Fesztiválzenekar működése. Jelenleg a japán NHK vezető karmestere, de világjáró karmesterként máig sokat tesz az észt zene nemzetközi megismertetéséért.
Budapesti koncertjein sem lesz ez másképp: a magyar közönség először hallhatja régi barátjának és honfitársának, Erkki-Sven Tüürnek a Sowthe Wind (Ki szelet vet) című darabját, amelyet Arvo Pärt 80. születésnapjára írt.Amikor Tüür a darabot komponálta, rengeteg dolog kavargott a fejében: a klímaváltozás, a tömeges migráció, a szélsőséges csoportok térnyerése, ezeknek a súlyos témáknak a lenyomata pedig mind belekerült a műbe. | hirdetés
 |
|
Szintén északról érkezik hozzánk a világhírű norvég csellista, TrulsMørk, aki Sosztakovics 2. csellóversenyét játssza a BFZ koncertjén. A 20. századi gordonkairodalom alapművének számító darab 1966 tavaszán született – Sosztakovics 1. csellóversenyhez hasonlóan ezt is Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta.
A koncertek záródarabja Prokofjev 1947-ben írt 6. szimfóniája, amelyben a II. világháború tragédiáinak állított emléket. A zeneszerző műve alapgondolatát valahogy úgy fogalmazta meg, hogy a nagy győzelem mámorában sem szabad megfeledkezni a gyógyíthatatlan sebekről. Pozitív kritikai fogadtatása ellenére Prokofjev szimfóniája áldozatul esett az 1948-as zsdanovi dekrétumoknak: azt vetették a zeneszerző szemére, hogy műve nem áll összhangban a párt irányelveivel. A szimfónia csak Sztálin (és Prokofjev) halála után, a desztalinizáció idején találta meg útját a hangverseny-repertoárba.
Müpa
2017. január 12-13-14.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
