„Kincsecskék a peremen”
2019. február 16. / Pavlovics Ágota

Budapest délkeleti kapujánál, a kerület központjában áll a Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK). Az 1930-as évek apró épületéből napjainkra tetőtér beépítéses, letisztult megjelenésű közösségi ház­zá növekedett épület híven szolgálja a kerület és vonzáskörzete dinamikusan növekvő lakos-
ságát. Ódor Katalinnal, a PIK igazgatójával hol máshol, mint a helyi közösség kulturális életének hívogató hangulatú, csupa fény központjában beszélgettünk.

Tekintélyes múltú intézmény élén áll kerek 25 éve. Hogy foglalná ösz­sze a megszépült, kibővült PIK felújításának történetét?
Ó. K.: Azt szoktam mondani, mások munkahely-változtatásokkal épí­tik a karrierjüket, én nem állást változtatok, hanem az intézményt épít­jük át, amelyben dolgozunk. 2010-ben a XVIII. kerületi Önkormányzat a „Pestszentimre Városközpont Megújítása” című európai uniós pá­lyá­za­ton komoly támogatást nyert el, ennek keretében újult meg és bővült ki a Pestszentimrei Közösségi Ház is. A ház modern arculatot kapott, emeletráépítéssel bővült, így a korábbi 700 m² helyett közel 1300 m² a közösségi terek mérete. Az új arculat, az új főbejárat, az aka­dály­men­te­sített lépcsőház és felvonó kialakítása, valamint a belső udvar meg­nagyobbítása a közösségi funkciók minél jobb kihasználását szolgálja. A beruházás a tervpályázaton nyertes Boczkó Építészeti Iroda tervei alapján valósult meg 2013 végére. A PIK bevonásával készült tervek gerincét a terek flexibilis használatra alkalmas kialakítása adta. A letisztult formák, a szelíd színek mellett az épületet összekötő üvegfolyosó teszi különlegessé a belső teret, amelyet egy, a fényeket életre keltő művészeti alkotás is díszít. Az épí­té­szek koncepciójába jól illeszkedő kompozíciót a Borbás Dorka – Lukácsi László üvegművész házaspár készítette. Így a beruházással egy időben a magyar kortárs képzőművészet egy 21. századi alkotása is helyet kapott az épületben.

Kik adják a PIK látogatóinak többségét?
Ó. K.: Pestszentimre és vonzáskörzete rendkívül dinamikusan fejlődik, lakossága folyamatosan nő. A több mint 22 000 fős kerület lakóinak magját a tradicionálisan itt élő lokálpatrióta, pár ezres közösség adja. Hozzájuk csatlakoznak az új betelepedők, de jelentős a délpesti agglomeráció és a gyáli bejáró lakosság száma is. Sokféle igénynek kell megfelelnünk. Folyamatosan követjük a hozzánk látogatók igényeit, így maradt meg például a rendszeresen megtartott vásár is, mert kiderült, hogy a helyiek egyik kedvence. Az 1930-as években a templomnál és a kocsmánál kellett vonzóbbnak lennie a háznak, az 1980-as években felsorakozott a tv a versenytársak közé, mára pedig az internet is csatlakozott. Hétköznap 12 órát vagyunk nyitva, és korlátozott lehetőségeink dacára kitartóan dolgozunk a társadalmi tőke építésén.

Úgy látom, a PIK remekül állja a sarat, kínálati palettájuk több mint gazdag. Emeljünk ki a széles vá­lasz­ték­ból egy különleges programot.
Ó. K.: Minden évben megünnepeljük a Magyar Költészet Napját. 2014-ben célként tűztük ki, hogy kisebb költségvetésű programokat tervezünk, egyrészt közösségépítő, másrészt beszoktató céllal. Innen datálódik a Versfa-állítás, ami tudomásom szerint egyedülálló az országban, és ekkor vette kezdetét Verset hoztam című programunk is, amelynek lényege, hogy mindenki elhozhatja saját kedvenc versét, ami lehet ismert vagy kevésbé ismert költő alkotása éppen úgy, mint saját szerzemény. A verseket felolvassák, majd a PIK udvarán álló fán helyezzük el, laminált, olvasható formában. 2019-ben meghívjuk a Versszínházat is, a legú­jabb, Lelkem, Aranyom című Arany János-előadásukkal. Kísérő programként pedig egy, a Versszínház által színpadra állított magyar költők verseinek illusztrációit bemutató kiállítást tervezünk Nágel Kornél gra­fi­kus­művész munkáiból.
Melyek a PIK legnépszerűbb programjai?
Ó. K.: Az újranyitás óta egyre többen járnak hozzánk, a baba-mama programok éppen úgy sok fiatalt vonzanak, mint például a nyugdíjasok számára indított ingyenes nyelvtanulás. Gyerekszínházi előadásaink is szép számban vannak, például március 22-én a Pesti Művész Színház a Minden egér szereti a sajtot, április 5-én a Főnix Művészeti Műhely A négyszögletű kerek erdő újabb meséi című előadással érkezik hozzánk. Történelmi verbunk és játszóház lesz március 8-án, amit a Nemzeti Múzeum programja alapján szervezünk. Március 20-án, április 3-án és május 8-án lesz a Pestszentimrei Zenebona sorozat – Hang­szer­si­mo­gató – játékos, interaktív zenei oktatás óvodásoknak. A foglalkozásokat a Dohnányi Ernő Zeneiskola pedagógusai vezetik. Az Interaktív énekóra sorozatban szerdánként professzionális zenészek vezetik be az általános iskolásokat egy-egy hangszer vagy műfaj rejtelmeibe. Március 20-án Szalai András cimbalomművész, április 3-án pedig Polónyi Ágnes hárfaművész lesz a vendégünk. Május 12-én lesz az Utca­ze­nebona – a Dohnányi Ernő Zeneiskola növendékeinek koncertje. Sokat köszönhetünk Könczei Ár­pád zeneszerző-koreográfusnak is, aki egyike volt az erdélyi táncházmozgalom elindítóinak, és akinek hívására olyan muzsikusok jönnek el hozzánk, mint például Dresch Mihály.

Minden közösségi esemény elfér a kibővült házban?
Ó. K.: A jó tervezésnek és a flexibilis téralakításnak köszönhetően maximális a ház kihasználtsága, mégsem elég minden programunk számára. Ezért felvettük a kapcsolatot néhány intézménnyel, például a pestszentimrei egyházakkal és a Sportkastéllyal, náluk hagyományos koncerteket tartunk.

Hogy fogalmazná meg röviden a PIK szerepét?
Ó. K.: Az elmúlt 4 évben nagy lendületet kapott a ház, jó érzés látni, hogy nemcsak akkor jönnek, ha tanfolyam, színházi előadás vagy koncert van nálunk, hanem hétköznap délelőtt is. Megisznak egy kávét az automatánál, beszélgetnek, vagy az előtérben elmélyülten sakkoznak a helyi közösség tagjai, miközben gyerekzsivaj tölti be a házat, mert persze éppen baba-mama foglalkozás is van. Jó hangulatú, színvonalas, sokakat vonzó események segítenek abban, hogy egy húron pendüljünk. Kincsecskék a peremen. Ezek vagyunk.