Így próbálnak a magyar zenekarok 2019. február 22. / Bujdosó Bori Átlagosan havi 30 ezer forintért, próbateremnek lényegében alkalmatlan helyeken gyakorolnak a hazai könnyűzenei formációk. Legalábbis ez derül ki az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program tavaly ősszel végzett, frissen publikált kutatásából. ![]() Az NKA Hangfoglaló Program Jogdíjfizetést Ösztönző Alprogramja keretében, 2018 őszén nem reprezentatív, kérdőíves kutatást végeztetett a Hangfoglaló Programiroda csaknem 700 zenész körében a zenekarok próbatermi körülményeiről. A kérdőíveket könnyűzenei programokon személyesen vagy interneten keresztül lehetett kitölteni. A válaszadók jellemzően 30 év alatti, felsőfokú végzettségű, rockzenekarban játszó zenészek lettek. Talán nem meglepő, hogy a magyar zenekarok többsége nem luxuskörülmények közt készül a fellépéseire. Az azonban mégis mellbevágó, hogy a megkérdezett zenészeknek kevesebb, mint a kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a próbatermükhöz tartozik mosdó vagy fűtés, és csak kicsit több mint a felük említette, hogy a terem szellőzéssel rendelkezne. Olyan speciális szolgáltatásokról, mint a profi hangszigetelés vagy a hangrögzítő eszközök, a válaszadóknak körülbelül a negyede tudott beszámolni, valódi stúdiókörülményeket pedig csak minden hetedik válaszadó élvezhet próba közben. A felmérésben megjelölt próbahelyiségek jelentős része nagyvárosokban van, a zenészek közel fele Budapesten próbál, legnépszerűbb a 11. kerület, ahol az összes válaszadó körülbelül tizedének a próbaterme található. Egy magyar könnyűzenei formáció havonta átlagosan 30 000 Ft-ot fizet a terembérlésért, és bizony 60%-uk nem kap semmiféle számlát vagy nyugtát, tehát a próbatermek többségét feketén adják ki. A kutatásban részt vevő zenészek túlnyomó többsége feltételezhetően egyáltalán nem megfelelő körülmények közt próbál. Több mint 40%-uk próbaterme ipari létesítményben található, 20%-uk pedig lakóházban vagy lakásban kerít sort a próbáira. Ehhez képest művelődési házban kevesebb, mint 3%-uknak, más kulturális intézményben pedig nem egészen 5%-uknak van lehetősége próbálni. Mindezekből következik, hogy a próbatermek szubjektív értékelése nagyon rossz. A felszereltségre 5-ös skálán Budapesten és kistelepüléseken is átlagosan 1,1 pontot ítéltek meg a válaszadók, és ez a vidéki nagyvárosokban is csak 1,8-ig emelkedett. A kutatással kapcsolatban Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program vezetője is azt emeli ki, hogy „a magyar könnyűzene rendkívül rossz és bizonytalan körülmények között, ugyanakkor a zenészek hatalmas elszántsága mellett marad életben, és jönnek létre új dalok, produkciók. A Program számára a legfontosabb tanulság, hogy meg kell találnunk annak a lehetőségét, miként tudunk a mai a helyzeten változtatni, miként járulhatunk hozzá a magyar próbatermi kultúra megteremtéséhez.” |