2008. december 10. / Csejtei Orsolya
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása az egyik legjelentősebb hazai magángyűjteményen, az Irokéz-kollekción keresztül veszi górcső alá
a kortárs magyar képzőművészetet, mely, mielőtt még bárki megriadna a „kortárs” szó hallatán, itt inkább a játékos, s nem pedig az elvont arcát mutatja a közönség felé.
Az irokéz szó ez esetben nem a Szent-Lőrinc folyó és a nagy tavak környékén élő indiánokra, hanem profán egyszerűséggel egy „Írókéz” elnevezésű Papír- és Írószer Nagykereskedelmi cégre utal, melynek két művészetbarát tulajdonosa, Pados Gábor és Pajor Zsolt annak idején, valamikor a nyolcvanas években, ha az üzlet úgy engedte, bohém művészbarátaik eszement ötleteit is megfinanszírozták. Az alkotások egyre csak gyűltek, s a közös bulikon született ötletekből, egyszeri kezdeményezésekből mára fontos művészettörténeti kordokumentumok lettek. Ők voltak az elsők, akik a hagyományos olaj-vászon munkák, grafikák vagy szobrok mellett digitális printeket, installációkat és videókat is kvázi gyűjteni kezdtek. 2000 környékétől a baráti „segítséget” tudatos gyűjtői koncepció váltotta fel, mely a saját nemzedéki kereteiken túllépve a pályakezdőkre és a középgenerációra a mai napig éppúgy irányul, mint visszamenőlegesen a nagy öregekre. Nehéz volna néhány mondatban összefoglalni, mi minden látható a kiállításon, s hogy hogy fér meg egymás mellett például Tarr Hajnalka 1400 darab apró gipszbáránya, Várnai Gyula gigantikus Neonbéke-installációja, melyet eredetileg a dunaújvárosi vasműről szerelt le, vagy Uglár Csaba szőrös kislánya, akit saját levágott szakálla, egy barátja haja, valamint vaddisznószőr borít tettől talpig, de talán nincs is szükség magyarázatra. Játék az egész kiállítás, melyen lehet, hogy az esztétikus élményt olykor döbbent élvezet váltja, légyen szó akár egyetlen művész különböző munkáiról – például Varga Ferenc elképesztő méreteket öltő, aprólékos és gyönyörű japánfametszet-rajzáról vagy ugyanezen alkotó folyami kavicsokból kifaragott, leheletvékony, behelyezhető kő kontaktlencséjéről –, de a kortárs művészet már csak ilyen.
Magyar Nemzeti Galéria
Február 1-jéig
a kortárs magyar képzőművészetet, mely, mielőtt még bárki megriadna a „kortárs” szó hallatán, itt inkább a játékos, s nem pedig az elvont arcát mutatja a közönség felé. Az irokéz szó ez esetben nem a Szent-Lőrinc folyó és a nagy tavak környékén élő indiánokra, hanem profán egyszerűséggel egy „Írókéz” elnevezésű Papír- és Írószer Nagykereskedelmi cégre utal, melynek két művészetbarát tulajdonosa, Pados Gábor és Pajor Zsolt annak idején, valamikor a nyolcvanas években, ha az üzlet úgy engedte, bohém művészbarátaik eszement ötleteit is megfinanszírozták. Az alkotások egyre csak gyűltek, s a közös bulikon született ötletekből, egyszeri kezdeményezésekből mára fontos művészettörténeti kordokumentumok lettek. Ők voltak az elsők, akik a hagyományos olaj-vászon munkák, grafikák vagy szobrok mellett digitális printeket, installációkat és videókat is kvázi gyűjteni kezdtek. 2000 környékétől a baráti „segítséget” tudatos gyűjtői koncepció váltotta fel, mely a saját nemzedéki kereteiken túllépve a pályakezdőkre és a középgenerációra a mai napig éppúgy irányul, mint visszamenőlegesen a nagy öregekre. Nehéz volna néhány mondatban összefoglalni, mi minden látható a kiállításon, s hogy hogy fér meg egymás mellett például Tarr Hajnalka 1400 darab apró gipszbáránya, Várnai Gyula gigantikus Neonbéke-installációja, melyet eredetileg a dunaújvárosi vasműről szerelt le, vagy Uglár Csaba szőrös kislánya, akit saját levágott szakálla, egy barátja haja, valamint vaddisznószőr borít tettől talpig, de talán nincs is szükség magyarázatra. Játék az egész kiállítás, melyen lehet, hogy az esztétikus élményt olykor döbbent élvezet váltja, légyen szó akár egyetlen művész különböző munkáiról – például Varga Ferenc elképesztő méreteket öltő, aprólékos és gyönyörű japánfametszet-rajzáról vagy ugyanezen alkotó folyami kavicsokból kifaragott, leheletvékony, behelyezhető kő kontaktlencséjéről –, de a kortárs művészet már csak ilyen.
Magyar Nemzeti Galéria
Február 1-jéig