Ősbemutató, Márai Sándor Napok, Erdélyi Hét – Gyulán
2020. július 19. / Bóta Gábor

A Gyulai Várszínház a tervezettnél később kezd, de később is zár, mondja dr. Elek Tibor igazgató. A program, bár változásokon esett át, de így is nagy választékot kínál.

Gondolom, rengeteg plusz munkát igényelt, hogy a koronavírusjárvány miatt át kellett szervezni temérdek mindent, de ehhez képest meg­le­pően sok program lesz.
Dr. E. T.: Igen, mert számtalan verzióval készültem, azt szoktam mon­da­ni, hogy a D terv C variációját valósítjuk meg. Tavaly nyáron kezdtem hozzá az idei évad szervezéséhez, február végére, március elejére kész volt a program. A vírushelyzet kihirdetése után borult minden. Folyamatosan kellett alkalmazkodni az újabb és újabb hírekhez, a járványügyi szabályozásokhoz. Előre gondolkodni, kitalálni, hogy vajon mi lesz, hogyan lesz. Próbáltam folyamatosan tartani a kapcsolatot a koprodukciós partnerekkel, a meghívott előadások színházaival.

Valamivel később kezdtek, mint szoktatok.
Dr. E. T.: Június 23-án akartunk kezdeni, és augusztus 12-én zártunk volna. A jelenlegi helyzet szerint július 3-án kezdünk, és augusztus 29-én zárunk.

Ahogy látom, a Shakespeare-hét a fő áldozat a gyulai eseménysorozatban.
Dr. E. T.: Az június végén kezdődött volna. Idén a legjobb magyar Shakespeare-előadásokat terveztem meghívni. De még így is megmentettem belőle egy hétvégét, amikor három Shakespeare-hez kapcsolódó produkció lesz, az évadot pedig azzal a Hamlet bemutatóval zárjuk, amivel nyitni akartunk.

A nyitóelőadásotok ősbemutató lesz, Acsai Roland Farkasok című darabja.
Dr. E. T.: Igen, a tavalyi Darvasi László-mű, a Karády zárkája után idén is lesz ősbemutatónk. Acsai a középgeneráció fiataljai közé tartozó ismert költő, prózaíró, drámaíró, igényes alkotó minden műfajban, gyerekirodalomban is. Három évvel ezelőtt a Bárka című irodalmi folyóiratban, aminek én vagyok a főszerkesztője már húsz éve, közöltem ezt a kétszemélyes darabját. Akkor már megfordult a fejemben, hogy ez egy olyan érdekes, fontos üzeneteket hordozó mű, amit lehet, hogy érdemes lenne színpadra vinni. Aztán a szerzővel is konzultálva, rátaláltunk Formanek Csaba rendezőre. A darab alcíme szerint Mitologikus dráma időkben, terekben és életekben. Modern Az ember tragédiája történetként is felfogható. Tulajdonképpen szólhat a vírushelyzet utáni újrakezdésről, a világ, az ember újrateremtéséről is. Kása Tímea és Bodor Géza a két szereplő.

Kétszereplős produkciókat nem szoktatok a Várszínpadon játszani.
Dr. E. T.: Ez azért került oda, mert a jelenlegi műsortervet csak szabadtérre dolgozhattuk ki. A mostani állás szerint csupán a Várszínpadon és a Tószínpadon játszhatunk. A Farkasok előadását eredetileg a Kamaraterembe terveztem. Oda viszont az elmúlt hetekben nem tervezhettem, lehet, hogy holnapután már igen. Visky András Pornó – Feleségem története című művét, a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal közös bemutatónkat, Árkosi Árpád rendezésében, is oda terveztem, de az szintén átkerült a Várszínpadra.
De ha netán módosul a helyzet…
Dr. E. T.: Már akkor sem visszük vissza ezt a két produkciót, marad a Várszínpadon.

Nem használjátok az Erkel Ferenc Művelődési Házat sem?
Dr. E. T.: Oda lehet, hogy vissza fogunk vinni egy-két produkciót. Augusztus második felében meg­koc­káz­tatom, hogy már zárt térben is lehet előadásokat tartani, ezért már eleve oda is tervezek. A Shakespeare-előadások egy részét is az vitte el, hogy a művelődési házban és a Kamarateremben nem gon­dol­koz­hattunk. Hiszen olyan technikai igényű produkciókról lett volna szó, amelyek nem megvalósíthatók a Várszínpadon, a Tószínpadon pedig pláne nem. Ezekhez eleve a művelődési házat kérték vagy a Ka­ma­ra­termünket.

Mi az, amit még fontosnak tartasz kiemelni?
Dr. E. T.: Például azt, hogy a Hamlet a nagyváradi színházzal közös premierünk lesz, Telihay Péter rendezésében. A Márai Sándor Napok első előadása, A kassai polgárok, Szabó K. István rendezésében, a Nemzeti Színházzal lesz közös bemutatónk. Ez a háromnapos programsorozat folytatása a két évvel ezelőtti Székely János Napoknak és a tavalyi Weöres Sándor Napoknak. A Márai Napokon látható lesz a Kaland és az Eszter hagyatéka című darab, de lesz két, az életmű nemcsak drámai szövegeiből válogató, előadói est is, a szatmárnémeti színházból érkező „…én fáradt vagyok Európától” című, illetve az Élet, bor, humor, az ismeretlen Márai című, ami Hirtling István és Mészáros Tibor estje, s nem utolsósorban látható lesz a Vígszínház produkciója, a Hallgatni akartam is, Hegedűs D. Géza előadásában.

Az Erdélyi Hét a te „újításod”, ez harmadszorra lesz.
Dr. E. T.: Igen, ahogy az előbbi eseménysorozat is az én „újításom”. Az Erdélyi Héten mindennap más-más határon túli magyar színház előadását tekinthetik meg az érdeklődők. Sőt, lesz három olyan nap, amikor két produkció is lesz. Ekkor nézhető meg Visky András darabja, de lesz Bartis Attila novelláiból Bogdán Zsolt által szerkesztett, rendezett, előadott est, Amikor címmel, ez a marosvásárhelyi Spectrum Színház produkciója. A temesváriak a Hattyúk tava újratöltve című előadással érkeznek, a gyergyószentmiklósiak pedig a Tótékkal, a sepsiszentgyörgyiek az Alice-vel, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió pedig az Eltűn­tekkel. De Szilágyi Enikőnek „Ez már feltámadás” címmel lesz egy Trianon estje is. Ennek kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy miközben egy kéthónapos, a legkülönbözőbb műfajokat felvonultató összművészeti fesztiválprogramot állítottunk össze, sok-sok zenés előadással, figyelmet fordítottunk arra is, hogy 2020 a Nemzeti összetartozás éve, ezért ezen a nyáron nincs olyan magyar nyelvterület, ahonnan ne jönne Gyulára színház. Érkeznek hozzánk a kassaiak, a beregszásziak, a Vajdaságból a Tanyaszínház, a Szabadkai Népszínház. Trianon következményeivel is foglalkozik négy előadásunk, a Fehér szarvas, a Feketeszárú cseresznye, az előbb említett Szilágyi Enikő produkciója és Hubay Miklós Elnémulás című műve is tulajdonképpen erre reflektál.