A Bűn és bűnhődés a Pécsi Nemzeti Színházban
2022. Április 11. /

Zsótér Sándor Kossuth- és Jászai Maridíjas rendező először dolgozott a Pécsi Nemzeti Szín­ház­ban. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődéséből – az emberi lélek bonyolultságát, mélységeit és

ellentmondásait kiválóan ábrázoló világhírű nagyregényéből – maga ké­szí­tette a színpadi szöveget is. A többnyire ismeretlen társulat és a nagyszínpadi lépték igazi, inspiráló kihívást jelentettek a rendező szá­mára.
A Jászai Mari-díjas Ambrus Mária absztrakt díszletében, a szintén Jászai Maridíjas Benedek Mari jelmezeiben a 19. századi Szent­pé­ter­vár és az ott élők története új, hátborzongató aktualitást kapott. A sajátos zsótéri atmoszféra megteremtéséhez nagymértékben hoz­zá­já­rult a zene. A stilizált vizuális környezet mellett Lelkes Botond szer­ze­mé­nyei, a Pécsi Nemzeti Színház Kórusának előadásában felcsendülő kortárs kórusművek teszik teljessé a rendezői koncepciót.
A színlapon feltüntetett bűntett és büntetés műfaji besorolás je­len­tő­sége rendkívül fontos a pécsi előadásban. A brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás történetének főhőse a kilátástalan élethelyzetében spekulál, és meghozza végzetes döntését. Megöli a kegyetlen uzsorásnőt, hogy elégtételt vegyen rajta, és hogy kirabolja. De van-e olyan élethelyzet, amelyben az emberölés megoldás lehet? A válasz hiába a nyilvánvaló nem, Raszkolnyikov elköveti a bűntettet, melyet ha meg nem is bán, a tettét követő lázálmai, hallucinációi lesznek az ő bün­te­té­se. Vajon eljut-e a bűnhődésig? Hogyan vélekedik a tettről a közvetlen környezete? A rendezői koncepció szerint az egyenrangú szereplők ezt a kérdést járják körül.
Két fontos vendéget láthatunk az előadásban a pécsi társulat kiválóságai mellett: Lelkes Botondot, az SZFE színművész szakos egyetemi hallgatóját Raszkolnyikov szerepében és a kitűnő alakításai és ren­de­zé­sei révén jól ismert, Jászai Mari-díjas Rába Rolandot Szvidrigajlov és Porfirij szerepében.

Áprilisi előadások: 2-án, 3-án, 21-én és 23-án.