Megelevenedő történelem az Udvari Kamaraszínházban
2022. június 22. / Gáspár Kinga

Hiteles, forráskutatásokon alapuló alkotómunkával ír és rendez történelmi témájú darabokat a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) főrendezője, a Jászai Mari-díjas Andrássy Attila.
Az inkább rendhagyónak számító küldetés és munkamódszer sikere túlmutat az előadások nép­sze­rű­ségén: túlzás nélkül vállalható, hogy nemzetépítő vállalkozás a fogyasztói kultúra olvasztótégelyében.

Az egyik legértékesebb színháztörténeti jelenségnek vagyunk tanúi: előz­mények híján teremt új rendezői hagyományt a délvidéki születésű Andrássy Attila. Az Újvidéki Főiskola rendezői képzésében egyszerre kapott jó alapokat a színházi, a filmes rendezéshez és a hangjátékok alkotásához. Széles körű módszertani képzettsége termékeny talajon ért be: családi öröksége és személyes érdeklődése gyermekkora óta a történelmi témák felé terelte. Rendezői alapelve, hogy olyasmit kell meg­mu­tatni a színpadon, ami által pontosabban megértjük saját tör­té­nel­münket, hiszen egészséges nemzeti identitás csakis a múlt hiteles feltárásán alapulhat.
„Minden közösség, amely eldöntötte, hogy fennmarad, foglalkozik a jelenét eredményező múltjával. Gondoljunk csak bele, hogy meddig van szükségünk Magyarországra! Addig, amíg a mindenkori jelenben élők azonosulni tudnak a magyarságtudatukkal és a magyar állam múltbéli fenntartását célzó történelmi cselekedetekkel. Ezeket kell tehát pontosan ismerni ahhoz, hogy fennmaradhassunk” – Andrássy Attila eme gondolatai lehetnének minden iskolai történelemkönyv kezdő mondatai. „Nekünk mindig a magyar­ságunk volt a legfontosabb: én így nevelkedtem, és így nevelem a saját gyermekeimet is” – teszi hozzá, így pontosan érthető, milyen mélyről fakad érdeklődése és rendezői attitűdje.
Az Udvari Kamaraszínházban elsősorban a magyar állam státuszváltozásait dolgozza fel, történelmi ese­mé­nyek alapján, színháztörténeti szempontból egyedi módszerrel és kivitelben. Nem nagyon tudnánk ugyanis olyan színházat említeni még, amely csakis saját forráskutatás alapján megírt darabokat játszik, azaz minden új előadása ősbemutatónak számít. „Legelőször azt vettük elő, ami teljes hiány volt: a Trianon körüli eseményeket, az elszakítás pillanatait és ahogy azt az elszakított területek magyarsága megélte. Erről szól a Tizennyolc és a Tizenkilenc című dráma. Ezt követően a magyar királyság megszűnésével foglalkoztunk, hiszen a határon túli elszakított területeken élő magyarok valójában szívben-lélekben a magyar királyi alattvalóiként éltek, és valahol ebben a történelmi tudatállapotban meg is rekedtek. A trianoni traumát és következményeit több előadásban is feldolgoztuk: Halottak napjától Virágvasárnapig, Kié ez az ország?, Magyar Piéta, Horváth Jenő: A Millenniumtól Trianonig – nem azért, mert ez a legfontosabb, hanem, mert ez a leginkább elhallgatott része a magyar történelemnek, erről nem írt senki. IV. Béla idejébe megyünk vissza A király és a szűz című darabbal, majd Mátyás és Janus című darabunkkal Mátyás király korába léptünk, és az Erdélyi Fejedelemség korát idéztük meg a Zergetánc című darabunkban, legújabb előadásunk pedig, az Anjou Nagy Lajos király nápolyi hadjáratának eseményeit, az azt kiváltó körül­mé­nyeket viszi színre. A vörös Pimpernel az egyetlen olyan darabunk, amelyet nem kifejezetten a magyar történelem eseményei ihlettek, de a benne játszódó történések közvetve az 1848-as forradalom és szabadságharc kitöréséhez vezettek” – összegzi az Udvari Kamaraszínház vezetője a repertoár tematikus felépítését.
A munka folytatódik, újabb történelmi darabok születnek az Udvari Kamaraszínházban: „A Pimpernel előkészítése volt a Martinovicsról szóló darabnak, amelynek megírásával már meg is bíztam Szigeti Réka dramaturgot. A király és a szűz ugyancsak előfutára egy, a IV. Béla koráról írandó következő darabnak, mellyel Varga Tamást bíztam meg. Szeretném átadni a történelmi kutatásokban szerzett tapasztalataimat a fiatalabb alkotótársaknak.” – lesz tehát folytatása az Andrássy Attila által teremtett rendezői hagyo­mánynak.

Júniusi előadások:
Június 9., 19:00, Altemplom – Kié ez az ország?
Június 15., 19:00, Altemplom – Anjou