2025. február 07. /
A Magyar Nemzeti Galéria 2025. február 23-ig meghosszabbítja A Galimbertik című Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítást.
A Galimberti házaspár a 20. századi magyar képzőművészet meghatározó szereplője.
Az életművük szétszóródott, elkallódott, s mára alig több mint negyven festményük maradt fenn. Tevékenységük a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, de hasonlóan széles pályán mozogtak Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig.
Galimberti második felesége, Dénes Valéria a férjének egyenrangú festőtársa, sőt bizonyos tekintetben nála is merészebb megújítója volt a hazai festészetnek. Galimbertiék az első világháborút megelőző időszak magyarországi festészetének legradikálisabb, legszabadabb, minden konvenciótól és társadalmi kötelékektől mentes művészpárosa voltak. Két tehetséges, egymást a legmagasabb szinten elismerő és inspiráló ember, akik belülről fakadó őszinte elkötelezettségük révén példaképekké váltak az ifjabb festőgenerációk számára. Gyakori jelenség művészpárok esetében, hogy a feleségek férjeik árnyékába szorulnak, ám Galimberti nem így viszonyult a számára az életet jelentő asszonyhoz, hiszen közös kiállításaik alkalmával minden esetben a felénél is kevesebb számú művet állított ki, mint a hitvese.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a teljes ismert anyag bemutatására törekszik, de Galimberti Sándor és Dénes Valéria munkásságán túl Galimberti első felesége, a cseh származású Lanov Mária – főleg Magyarországhoz köthető – festményeivel, valamint édesapja, Luigi Galimberti hagyatékával is kiegészül, számos fantasztikus, eddig ismeretlen vagy ritkán látott alkotást bemutatva a nagyközönség számára.
[kep3]
A Galimberti házaspár a 20. századi magyar képzőművészet meghatározó szereplője.
Az életművük szétszóródott, elkallódott, s mára alig több mint negyven festményük maradt fenn. Tevékenységük a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, de hasonlóan széles pályán mozogtak Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig.
Galimberti második felesége, Dénes Valéria a férjének egyenrangú festőtársa, sőt bizonyos tekintetben nála is merészebb megújítója volt a hazai festészetnek. Galimbertiék az első világháborút megelőző időszak magyarországi festészetének legradikálisabb, legszabadabb, minden konvenciótól és társadalmi kötelékektől mentes művészpárosa voltak. Két tehetséges, egymást a legmagasabb szinten elismerő és inspiráló ember, akik belülről fakadó őszinte elkötelezettségük révén példaképekké váltak az ifjabb festőgenerációk számára. Gyakori jelenség művészpárok esetében, hogy a feleségek férjeik árnyékába szorulnak, ám Galimberti nem így viszonyult a számára az életet jelentő asszonyhoz, hiszen közös kiállításaik alkalmával minden esetben a felénél is kevesebb számú művet állított ki, mint a hitvese.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a teljes ismert anyag bemutatására törekszik, de Galimberti Sándor és Dénes Valéria munkásságán túl Galimberti első felesége, a cseh származású Lanov Mária – főleg Magyarországhoz köthető – festményeivel, valamint édesapja, Luigi Galimberti hagyatékával is kiegészül, számos fantasztikus, eddig ismeretlen vagy ritkán látott alkotást bemutatva a nagyközönség számára.
[kep3]