2014. december 04. /
Új állandó kiállítási kabinet nyílt október elején a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat új tematikus egységében a gyűjteményben őrzött márvány aktszobrokból mutat be válogatást.
Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd 1890–1920 között készült aktszobrai mind egy-egy jellegzetes aktábrázolás-típust képviselnek.
A német nyelvből átvett akt szó eredeti jelentése: „tett”, „cselekedet”. Művészeti kifejezésként eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé. Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak – eleinte a női akthoz is férfi modellt. A tárlaton bemutatott mintegy negyedszázados időszakban még egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmányjellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között.
Magyar Nemzeti Galéria
Állandó kiállítás
Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd 1890–1920 között készült aktszobrai mind egy-egy jellegzetes aktábrázolás-típust képviselnek.
A német nyelvből átvett akt szó eredeti jelentése: „tett”, „cselekedet”. Művészeti kifejezésként eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé. Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak – eleinte a női akthoz is férfi modellt. A tárlaton bemutatott mintegy negyedszázados időszakban még egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmányjellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között.
Magyar Nemzeti Galéria
Állandó kiállítás