Evés ész nélkül 2015. november 05. / IM Annyi mindent tudunk a túlzabálásról, ráadásul újra és újra beleverik az orrunkat is, mégsem tanulunk semmit. Brian Wansink táplálkozáspszichológus sem állít tulajdonképpen semmi olyasmit, ami leforrázna vagy váratlanul érne, de így szisztematikusan összegyűjtve az evéssel kapcsolatos hülyeségeinket, mégis nyugtalanító érzés a kötetét olvasni. A gyomrunk nem tud számolni, ha elvonjuk a figyelmünket a táplálkozásról, mert például tévét nézünk, sokkal többet tuszkolunk magunkba, mint kellene. Ugyanígy becsapódik a szervezet, ha a korábban elpusztított csirkeszárnyakat, oldalas csontokat rendre leszedik az asztalról, így automatikusan újrakezdjük a fogyasztást, míg ha látjuk, ami már „bennünk van”, óhatatlanul visszafogjuk magunkat. Egy kicsit. Egy rövid időre… A szerző nem hagyja szegény duci olvasót támpont nélkül; leginkább arra jut, hogy az adagokat maximum egyötöd mértékkel csökkentsük, ez a szervezet számára még az észrevétlen kategórián belül marad, nem lép fel hiányérzet, de következetesen alkalmazva évi 10-15 kiló leadását is eredményezheti. Nem szabad türelmetlenkedni, drasztikus módszerekkel élni, lassú víz partot mos a szerző szerint. A lustábbak kezet csókolhatnak Wansinknak azért is, mert például a testmozgást nem tartja ideális testsúlycsökkentő módszernek. Nem beszél le róla, az állóképesség és a mentális egészség szempontjából üdvösnek tartja ő is a kocogást vagy a sétát, de fogyni nem fogunk tőle. Akkor meg minek… Kritika (4) HVG Könyvek 3900 Ft / 300 oldal |