Már rajta vagyunk Európa térképén
2015. július 03. / Szepesi Krisztina

Márta István három éve ügyvezetője a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-nek, amely, ahogyan ő fogalmaz, egy olyan „kulturális holding”, ami egész Európát tekintve is egyedülálló le­he­tő­sé­gek­kel rendelkezik, és folyamatosan fejlődik, új attrakciókkal csábítja be a közönséget.

A színházaknál szokták mondani, hogy három év kell ahhoz, hogy irány­ba álljon a hajó.
M. I.: Úgy gondolom, mostanra már elértük az optimális sebességet, és kedvező a szélirány is. Magyarországon, de egész Kelet-Eu­ró­pá­ban is egyedülálló az az összetett feladatkör, amelyet ellátunk. A Zsol­nay Kulturális Negyedből, a Kodály Központból és a világörökségi területekből álló „kulturális holdingot” 120 munkatárs működteti össze­sen 72 ezer négyzetméternyi területen, a város különböző pontjain. Az értékek megőrzése, a minőségi kulturális turizmus szolgálata a leg­fon­tosabb céljaink. Mindig kitalálunk valami újat, amellyel olyan kö­zön­ség­ré­te­get is meg tudunk célozni Pécsett, amelyet eddig nem sikerült „el- és megtalálni”. A „holding” területén az elmúlt esztendőben több mint 2200 programnak adtunk helyet. A 160 ezres lélekszámú vá­ros­ban 500 ezres látogatottsággal büszkélkedhetünk. Az idén 5 éves Kodály Központ egyértelműen si­ker­tör­té­net. Magyarország legjobb akusztikájával rendelkező termének hírét – többek közt – olyan fellépők viszik, mint az Amadinda Ütőegyüttes, Baráti Kristóf, Várdai István, Richard Bona, az Orosz Nemzeti Zenekar, Al Di Meola, Pat Metheny, Kesselyák Gergely, a Bogányi testvérek és Kocsis Zoltán. Már rajta vagyunk Európa térképén. Fontos megemlíteni a Pannon Filharmonikusokat, a Központ rezidens zenekarát és a Filharmónia Magyarországot, mely a decentralizálás jegyében Pécsre költözött, és koncerttermünkben bérlőként vannak jelen. És éppennyire lényeges a pécsi közönség és a határainkról kívülről érkező nézők jelenléte is, akik méltányolják a koncerttermet és a sokszínű kínálatot a klasszikustól a kortárs zenén át olyan műsorokig, mint például az Illés 50, Péterfy Bori zenekarának koncertje vagy a Pécsi Tudományegyetem Zenei Intézetének vizsgaelőadásai. Emellett arra is odafigyelünk, hogy a pécsi civil szervezetek pályázat útján – évente 8 alkalommal – ingyenesen kapják meg a szolgáltatásainkat. De nagyszabású nemzetközi konferenciáknak is helyt adunk a Kodályban első osztályú műszakkal és technikai parkkal.

Miben nyilvánul meg a bővítés és a fejlesztés?
M. I.: Például az 5 hektáros Zsolnay Negyedben tudatosan kezdtünk el nyitni az egyetemisták felé, ezért az E78-as épület, mely ezerfős koncertteremmel is rendelkezik, új designt kapott, és önálló branddé fejlesztjük. A Pécsi Egyetemi Napokat is befogadtuk. Három nap alatt – a szórakozás mellett – 22 ezer fiatal láthatta a 15 műemléképületünket és a 88 szabadtéri kerámiaszobrunkat. Az igényes szórakozást kedvelőket a Zsolnay Színház vendégelőadásaival, jazzsorozattal és több fesztivállal szolgáljuk. Rengeteg fellépő járt már a Zsolnayban Szakcsitól kezdve Ákosig és Hobóiig, de nagyon emlékezetes volt a Kolozsvárról érkező Bogdán Zsolt Ady-estje, mely először volt látható Magyarországon. Az elmúlt három év során bebizonyosodott, hogy valami olyasmit tud ez az 5 hektáros terület, amire nincs példa sehol másutt Európában. Kiemelkedően támogatjuk a vizuális művészeteket is, így például megnyitottuk az E78 mellett a Kemence Galériát is, ahol nagyszerű kiállítást hozott létre a tervezőgrafikai tanszék, jelenleg pedig három festőhallgató munkái láthatók. Az m21 Galériában pedig, amely 1120 négyzetméterrel az ország egyik legnagyobb kiállítótere, fontos életmű-kiállításoknak és performanszoknak adtunk helyet. A Széchenyi téren lévő Pécsi Galériában nagyrészt helyi illetőségű művészek mutatkozhatnak be, de számtalan más kiállítótermünkkel együtt három év alatt 89 kiállítást rendeztünk. És mivel a Pécsi Kesztyű legalább olyan híres, mint maga a Zsolnay-porcelán kerámia, több mint 1000 négyzetméteren nyílt egy interaktív látványmanufaktúra, ahol a kesztyűkészítés teljes folyamata végigkövethető, és a pécsi kesztyűipar történelmi kiállítása is megtekinthető. Ezek mind olyan attrakciók, melyek miatt azok is eljönnek a Zsolnayba, akár már jártak nálunk többször.

Ezek mellett pedig fesztiválokat, tematikus eseményeket is rendeznek.
M. I.: Ősszel negyedszer rendezzük meg az összművészeti Zsolnay Fesztivált, de tervezünk historikus zenei fesztivált a hozzánk tartozó Középkori Egyetem területén is. Reméljük, ez idővel nemzetközi eseménnyé növi ki magát. Ismét megrendezzük a Szamárfül Fesztivált, amire a családokat várjuk a nyár végén, de még az iskolakezdés előtt. Helyet adtunk francia diákszínjátszó fesztiválnak és médiakonferenciának is. Nyár elején a Zsolnay külső és belső területeinek egy részén a POSzT OFF, nyár közepén pedig a 4000 kórustag részvételével zajló nemzetközi Europa Cantat programjait élvezheti a közönség. Jelentős a reprezentációs tevékenységünk; a hazai és külföldi diplomácia szereplői, a politikai döntéshozók gyakori vendégeink.

Ilyen mennyiségű és minőségű választék hozzásegítheti ahhoz Pécset, hogy Magyarország második fővárosa legyen egyszer?
M. I.: Pécs rendkívül gazdag történelmi hagyományaiban és kultúrájában. Színházai, szimfonikus és rézfúvós zenekarai, kórusai, balettegyüttese, építészete, kiállítási helyszínei, vizuális és irodalmi műhelyei, rockzenekarai mind alkalmasak arra, hogy különleges hidat képezzenek Magyarország és Dél-Európa között. A püspökség és az egyetem partnerek abban az összefogásban, amely ezt a célt hivatott elősegíteni. A jelek azt mutatják, a kormányzat is tudatában van annak, hogy talán érdemes egy „második kulturális főváros” létrehozásában is nagyobb szerepet vállalni. Nemcsak Pécs, hanem a regionális gazdasági élet, a turizmus fejlesztése miatt is.