Taxi Teherán 2015. július 12. / Sz. B. A Berlinale vállaltan a leginkább politikával átitatott fesztivál, akár versenyszekciója, akár díjai tekintetében. A hazai alkotók közül a program tárt karokkal fogadta utolsó filmjével (A torinói ló) Tarr Bélát, aki hangot adott a Nemzeti Filmalap iránt érzett felháborodásának, de ugyanúgy itt ért el sikereket Fliegauf Bence Csak a szél című, a romagyilkosságokat feldolgozó drámája is, ha­zánk belproblémáira irányítva a figyelmet. Visszajáró lélek a szintén markáns politikai állásfoglalást képviselő, há­nyat­ta­tott sorsú iráni rendező, Jafar Panahi is: a hazájában be­bör­tön­zött, a filmezéstől pedig húsz évre eltiltott alkotó házi őrizetben, titokban forgatott előző munkájával (Closed Curtain) két évvel ezelőtt a legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét nyerte, most pedig meg sem állt a fődíjnak számító Arany Medvééig (a fesztiválra személyesen egyik filmjét sem kísérhette el). A Taxi Teherán ezúttal sem klasszikus értelemben vett játékfilm: Pa­na­hi önmagát alakítva ül a volán mögé, ingyen fuvart kínálva az uta­sok­nak, a velük forgatott beszélgetéseket pedig az autóban elrejtett ka­me­rák rögzítik. A rendező elvitathatatlan érdeme, hogy tragikus helyzete ellenére képes volt hazáját úgy bemutatni, hogy nem egy nyomasztó dráma, hanem életigenlő, olykor határozottan vicces darab született. Az erősen induló, majd nagyjából a játékidő felénél lendületét vesztő művet mégis gyakorlatilag lehetetlen különválasztani a politikától, Panahi élettörténetének háttérismerete előfeltétele reális megítéléséhez. A Taxi Teherán éppen ezért nem annyira játékfilmként, sokkal inkább egyfajta naplóként értelmezhető, mely­ben a rendező az emigráció helyett megpróbálja a szűkre szabott keretekhez igazodva formálni művé­szetét. Taxi Teherán (12) (Taxi) Iráni, feliratos film Rendező: Jafar Panahi Főszereplő: Jafar Panahi 82 perc Forgalmazó: Cirko Film – Másképp Alapítvány Bemutató: 07. 16.