Van köztük egy színes is
2015. augusztus 06. / Pavlovics Ágota

A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál legjobb térbeli animáció díját Kapitány Frigyes Gyurmók című, ötrészes sorozata nyerte. Az 1995-ben született sokoldalú és tehetséges alkotó ötéves korában kezdett stop motion animációval foglalkozni, oroszlánkörmeit pedig az Eötvös József Gimnáziumban élesítgette. Az immár díjnyertes forgatókönyvíróval, rendezővel, animátorral, látványtervezővel beszélgettünk.

Mielőtt belevágunk, szívből gratulálok a Gyurmókhoz, no meg a díjhoz. Már a cím is szeretnivalón sokrétegű: Gyurmók – Van köztük egy színes. Hogyan kezdődött?
K. F.: Filmes próbálkozásaimhoz adott volt a környezet. Édesapám (Kapitány Iván operatőr, forgatókönyvíró, producer – P. Á.) és a barátai alkotta filmes világ annyira izgalmas, hogy könnyen beszippantja az embert. Édesanyám grafikus, úgyhogy két oldalról is meg volt tá­mo­gat­va az érdeklődésem. Vizuális gondolkodású vagyok, sokat raj­zol­tam gyerekkoromban. Eleinte játék volt a videokamera, amit édes­a­pá­tól kaptam, aztán hobbi lett belőle. Jól működött, hogy azokat a tör­té­ne­te­ket, amiket kitaláltam, meg tudtam örökíteni. Számomra a közlés eszköze a rajz és a film volt. Ha féltem valamitől, lerajzoltam. Aztán a megrajzolt kockák helyett egyre inkább a térbeli ábrázolás izgatott.

Az Eötvös Gimnáziumban végzett, az iskola híres a tehetséggondozási programjáról, ráadásul saját filmfesztiválja is van.
K. F.: Az Eötvös remek iskola, sokat filmezhettem a gimnáziumi évek alatt is. Első alkalommal másodoperatőrnek hívtak a fesztiválra készülő egyik filmhez, aztán gyorsan kiderült, hogy megfelelő kamerával rendelkezem, amit használni is tudok. A film díjat nyert, ez utat nyitott, ettől kezdve számos videoklipet, filmet készítettem a barátaimmal, a barátaimról.

Közben pedig egyáltalán nem mellékesen készültek a Gyurmók sorozat részei. Szereplői, ahogy a nevük is mutatja, gyurmából készültek. Miért éppen a gyurmát választotta?
K. F.: Próbálkoztam legóval és papírral is, de egyik sem bizonyult filmes szempontból annyira alkalmasnak, mint a könnyen alakítható gyurma. A gyurma egy szabad világ eszköze, kisgyerekként is tetszett, ahogy például Sebaj Tóbiás gyurmafigurája folyamatosan változik. Eleinte kezdetleges technikával készítettem a Gyurmók filmeket. Aztán apukám javaslatára pályáztam a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A pályázathoz a koncepciómon alaposan el kellett gondolkoznom, meg kellett írni hozzá az öt rész forgatókönyvét, a munkafolyamat professzionális szintre került, édesapám is segített.

Hogy dolgozik? Milyen ív mentén halad az ötlettől a filmig?
K. F.: Számomra mindig a történet a fontos, nem úgy dolgozom, hogy adott témából filmet akarok készíteni, hanem például a Gyurmókról írok, és a végén kikerekedik belőle egy jellemző történet. Alapvető emberi helyzetek, emberi tulajdonságok formálódnak a történetírás során, például a hataloméhségről vagy a kiközösítésről. Szerintem akkor van értelme filmmé formálni történeteket, ha azoknak több rétegük van, külön szerencse, ha a cím is többrétegű. A Van köztük egy színes is úgy készült, hogy elgondolkodtatott, hogy a csomagok tele vannak fehér gyurmával, alig van bennük színes, aztán megláttam egy kéket a csomagban, ami megtetszett…

A Magyar Média Mecenatúra program pályázati támogatása fedezte a szükséges költségeket?
K. F.: Örülök, hogy a Médiatanács támogatásra méltónak ítélte a pályázatomat, és nem csak a finanszírozásra gondolok. Hálás vagyok érte, hogy mentor segítette munkámat és azért is, hogy a mentorom a kiváló Papp Károly Kása stop motion animátor – akinek a neve az Oscar-díjas Péter és a Farkas című filmből lehet ismerős – volt, az ő szakvéleménye alapján dolgoztam ki az ötleteimet. Kása segített jobbá, kiforrottabbá tenni a végeredményt. Csapatmunka volt, animátorok, zeneszerző, vágó – tehát egy egész csapat segített, hogy az elképzelésem megvalósuljon. Jó élmény volt elkészíteni ezeket a filmeket, kiváló tanulási folyamat volt számomra. Remélem, tetszeni fog a nézőknek, szeretni fogják őket.

Hogyan tovább? Valami azt súgja, hogy nem mondtak még el mindent a Gyurmók.
K. F.: Ősszel a Színház- és Filmművészeti Egyetem operatőr szakán folytatom a tanulást. Ami pedig a Gyurmókat illeti, bőven van még mondanivalójuk. Nekem pedig abban a rendkívüli szerencsében van részem, hogy ennek elmondására a magyar animáció legnagyobb alakja bátorít. Úgy volt ugyanis, hogy Varga Csaba, Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, akinek A szél című alkotását a filmtörténet legjobb 10 animációs filmje közé sorolták, megnézte a Gyurmókat, és nagyon tetszett neki az ötlet, jónak találta a figurát. Sajnálatos korai halála miatt számomra csak ennek a nagyon fontos találkozásnak az emléke maradt tőle, de azért meséltem el, mert azt remélem, hogy ez a nagyszerű alkotó és az általa létrehozott életmű nem csak nekem fontos…

Dióhéj
A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál programjába több mint 300 alkotást neveztek. A bekerült 138 film közül 31-et a Médiatanács filmtámogatási rendszere finanszírozott. A legjobb tévésorozat, a legjobb térbeli animáció és a gyermekzsűri díját is a Magyar Média Mecenatúra programban készült filmek kapták. Kapitány Frigyes Gyurmók című sorozata stop motion animációs technikával készült, ami azt jelenti, hogy a gyurmafigurák valós környezetben jelennek meg. A Ha harc, hát legyen harc című, szellemes, frappáns részben például a két fehér Gyurmó addig harcol egy aranyzsinóros, vörös bársony fotelért, amíg a nevető harmadik terpeszkedik el benne.