Történet a világ leghíresebb verebéről
2016. március 05. / Pavlovics Ágota

Tavaly, december 19-én volt az utánozhatatlan hangú Edith Piaf 100. születésnapja. Számos szín­ház emlékezett meg a kerek évforduló kapcsán a karizmatikus énekesnőről. Ezúttal a Kálvária téren otthonra talált Turay Ida Színház tiszteleg az Égben maradt repülő című zenés darabbal a
fiatalon meghalt művész előtt. Az előadásról a remek ízléssel felújított, nyolcadik kerületi épületben be­szél­get­tünk a darab rendezőjével, Szurdi Miklóssal.

A Veréb becenéven világhírűvé vált művésznőre az Égben maradt re­pü­lő című darabbal emlékeznek. Mit tudhatunk a február 20-án be­mu­ta­tás­ra kerülő műről?
Sz. M.: Darvasi Ilona, a Turay Ida Színház igazgatója kérte fel To­pol­csá­nyi Laurát, hogy írjon darabot Piaf életének legszebb két évéről, amikor legnagyobb szerelmével, Marcel Cerdannal élt. Miközben a darab formálódott, kiderült, nem lehet úgy megcsinálni, hogy csak Piaf két évig tartó felhőtlen boldogságáról szóljon, szükség van az előz­mé­nyek és a következmények ismeretére is. Így született meg a Piaf életének fontos állomásait megmutató darab, aminek a meg­ren­de­zé­sé­re kért fel Ilona. Örülök nagyon ennek a munkának, mert egy csodás tehetség szörnyű életének, illetve rövid ideig tartó tökéletes bol­dog­sá­gá­nak megmutatása izgalmas feladat. Úgy látom, hogy a Piafot alakító Keresztes Ildikónak nagyon jól áll ez a szerep, telitalálat. Az énekesnő szerelmét, Marcel Cerdant Kurkó J. Kristóf, Marlene Dietrichet Xantus Barbara játssza majd.

Azért a darab fókuszában Edith Piaf életének gyökeres változása áll, amikor a sok átélt borzalom helyét átveszi a sikeres karrier és a boldog szerelem.
Sz. M.: Igen a második világháború borzalmai után lassan magukhoz tértek az európai városok, Piaf életében pedig 1947-ben, sok csalódás és fájdalom után, olyan férfi érkezett, aki szerette és becsülte. Marcel Cerdan örökre megváltoztatta Piaf életét. A boldogság sajnos nem tartott sokáig, mert a férfi repülőgépe 1949-ben lezuhant. Azt gondolom, hogy ez az igaz történet olyan lesz nálunk, amilyennek a színháznak lennie kell: sírós, nevetős 2-2,5 óra.

Zenés darabra készülnek, ami azt is jelenti, hogy Keresztes Ildikó előadásában alkalmunk lesz a legszebb Piaf-sanzonokat meghallgatni.
Sz. M.: A színház zenei vezetője Berkes Gábor, úgyhogy remek szakember kezében van a zene. Kicsit modernebb lesz a dalok hangzása, mint ahogy megszoktuk, a tervek szerint tíz Piaf-dalt énekel majd Keresztes Ildikó és egy dalt a Marlene Dietrichet alakító Xantus Barbara.
Körülbelül 150 darabot rendezett vidéki és budapesti színházakban, megpróbálkozott felnőtt nézőknek szóló éjszakai színházzal, olyan szokatlan és izgalmas színházi produkciót is létrehozott, mint a Plázakiállítás. Utóbbival szó szerint kultúrát vitt a plázába. Nagyjából négy évtizedes tapasztalata alapján hogy látja, mi napjainkban a színház feladata?
Sz. M.: A színházra talán soha nem volt ekkora szükség, mint manapság. Elsősorban azért, mert olyan morális kérdéseket tesz fel a fiataloknak, amelyeket senki nem tesz fel nekik. Csak néhány ezek közül: szerelem, barátság, hűtlenség, önfeláldozás. Ezekre a kérdésekre a fiatalok nem ismerik a válaszokat, és ha dönteniük kell, nem tudják, melyik a helyes döntés. Azonnal döntenek, de pusztán a pillanatnyi érdekeiknek megfelelő döntést hoznak. A színháznak óriási szerepe van, szeretettel, humorral, olykor orrba vágóan kell feltennie ezeket az életben rendkívül fontos kérdéseket, és néha válaszokat is ad rájuk. Silány az előadás, ha a nézőnek a színház kapuján kilépve semmi vagy alig valami marad meg abból, amit látott. A színház nem búfelejtő, hanem mindannyiunk számára fontos kommunikációs, művészeti eszköz.

Mondják, jóval több gyerek jár színészképző iskolákba, mint amennyit foglalkoztatni tud a szakma. Ön is tanít, milyennek látja a képzés helyzetét?
Sz. M.: Gyakran felmerül ez a kérdés, magam is sokat morfondíroztam rajta. Tudjuk, hogy sok szerencse és kapcsolat kell hozzá, hogy valaki ki tudja bontakoztatni a tehetségét és sikeres legyen. Magam is tanítok színészképzőben fiatalokat, és azt gondolom, hogy aki komolyan veszi a tanulást, akkor is ezer okból tudja majd használni megszerzett ismereteit, ha nem válik belőle színész.


Dióhéj
Szurdi Miklós eddigi életműve tekintélyes, a teljesség igénye nélkül sikeres előadásokat rendezett Szophoklész, Shaw, Harold Pinter, Shakespeare, Boris Vian, Spiró, Schwajda, Egressy Zoltán műveiből. Olyan legendás televíziós sorozatokat készített, mint a Família Kft., az Angyalbőrben, a Linda és persze nagyjátékfilmeket, mint például a Hatásvadászok vagy a Vademberek. A közelmúltban állította színpadra a Grease-t a SYMA Csarnokban. A Soproni Petőfi Színházban a Zene, New York, Szerelem című romantikus musicalt rendezte. Utóbbi Neil Simon világhírű darabja alapján készült, az átdolgozott változat élőzenekaros kísérettel volt látható. (A darab korábban Édeskettes hármasban címen futott a Madách Színházban.) A következő rendezői munkája Pécsett vár rá.