2016. március 29. / Szalóky Bálint
Március 3-tól látható a mozikban Sacha Baron Cohen legújabb őrülete, az Agyas és agyatlan. A polgárpukkasztó humoráról ismert komikus ezúttal az akció műfaját karikírozza, de életműve során már beolvasott a nemzetközi politikának és beintett a hipokritáknak és a homofóboknak. Összeállításunkban eddigi mozis életművét foglaljuk össze.
Ali G Indahouse (2002)
Szerep: Az apró szkeccsekből összeálló Da Ali G Show sorozat három karaktere is mozifilmet kapott – elsőként Ali G, a fiktív londoni bűnbanda vezére.
Sztori: Miután Ali és barátai éhségsztrájkba kezdenek kedvenc szórakozóhelyük lebontása ellen, az agyatlan gengszter a politika bűvkörébe kerül. Bár az országatyák kizárólag önös érdekeikhez és a másik lejáratásához szeretnék használni a meglehetősen egyszerű nézeteket valló Ali G-t, ő végül természetesen túljár mindenki eszén.
Bevétel és fogadtatás: Az elsősorban az angol politikai életet parodizáló mozi anyagilag sikeres lett (7 millió dolláros költségvetéséhez képest 25,9 milliót hozott), a kritikák azonban korántsem voltak kedvezők. Azóta mégis kultuszstátusba került, aminek lehet némi köze a későbbi filmek népszerűségének is.
Borat – Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika (2006)
Szerep: Az angolt meglehetősen törő kazah újságíró ugyancsak a Da Ali G Show-ban bukkant fel először.
Sztori: A dokumentarista stílusban forgatott moziban Borat végre eljut Amerikába, hogy teljesüljön legnagyobb álma – feleségül kérje a Baywatch egykori sztárját, az azóta kicsit megkopott csillagú Pamela Andersont. Az utazás során természetesen számos emberrel találkozik, épp eléggel, hogy alaposan kikarikírozza - Michael Moore-hoz, illetve a South Parkhoz hasonló módon – az emberi butaságot és a Bush-érát.
Bevétel és fogadtatás: Cohen igyekezett a lehető legnagyobb mértékben szembemenni a jó ízléssel, aminek meg is lett az eredménye: az arab országokban betiltották a filmjét, de még az orosz kormány is arra ösztönözte a lakosságot, hogy tartsák magukat távol tőle. A kritikai és szakmai fogadtatás ezzel együtt mesés volt: a forgatókönyvet Oscarra jelölték, Cohen pedig a legjobb színész Arany Glóbusz-díját nyerte. Ráadásul anyagilag is kifizetődött Borat ámokfutása: a 18 millió dolláros film 261,6 milliót fialt.
Brüno (2009)
Szerep: Cohen egy, a divatszakmában dolgozó meleg osztrákot alakít – a karaktert szintén korábbi tévésorozatából kölcsönözte.
Sztori: A Borathoz hasonlóan dokumentarista stílusban készült filmben Brüno Amerikába utazik, hogy ott fusson be szakmai karriert. Interjúsorozatának pilotja azonban csúfosan megbukik a tesztközönség körében, így más módon próbál szert tenni némi népszerűségre – még egy afro-amerikai csecsemőt is örökbe fogadna, sőt, heteroszexuálissá is átváltozna – utóbbi megvalósításához hősünk „áttérítő” szakértőkhöz fordul.
Bevétel és fogadtatás: Bár nem kapott annyira pozitív fogadtatást, mint a Borat, a filmet övező botrányok (egyes LMBTQ szervezetek felháborodása, illetve az ukrajnai betiltás) segítették a népszerűségét. 138,8 milliós bevétele több mint háromszorosa a 42 milliós gyártási költségeknek.
A diktátor
Szerep: Aladeen admirális-generális egy fiktív észak-afrikai ország nagyhatalmú vezére, akit többek között Kim Dzsongil, Idi Amin Dada, Bassár el-Aszad és más diktátorok inspiráltak.
Sztori: Aladeen Amerikában tartana beszédet az ENSZ-ben, ahol merényletet kísérelnek meg ellene. A támadást ugyan túléli, azonban az utcára kerül, és megszokott személyzete nélkül kénytelen boldogulni. A diktátor a korábbiaknál látványosabb mozi, amiben egy fontos szerepre még az Oscar-díjas Ben Kingsleyt is sikerült szerződtetni.
Bevétel és fogadtatás: Inkább a Brünóhoz, mintsem a Borathoz mérhető, ámbár 179 millió dolláros bevétele jóval felülmúlja a meleg divatdiktátor kalandjainak sikerét – igaz, a büdzsé is megugrott 65 millió dollárra. Természetesen az arab országok cenzorai ismét hatékonyan dolgoztak, de ezúttal még Olaszország is megengedett egy „kegyes csalást” a feliratozásban, hogy megpróbáljanak elkerülni egy kínos utalást Berlusconira.
Agyas és agyatlan
Szerep: Nobby, az idióta angol futballhuligán, aki nyomába sem ér az MI6-nél ügynökösködő bátyjának (Mark Strong).
Sztori: A teljességgel összeférhetetlen kettős a világ megmentésén fáradozik, bár már önmagában az is komoly erőfeszítést igényel a részükről, hogy elviseljék egymást. Cohen szokatlan módon ezúttal akcióparódiát készített, amihez rendezőként az első két Szállító-filmet jegyző Louis Leterrier-t nyerte meg.
Bevétel és fogadtatás: A premierdátum tologatása nem jó előjel, mint ahogy az sem, hogy a Paramount Pictures végül kiszállt a projektből, átadva azt a Columbiának. Ezzel együtt joggal bizakodhatunk, hogy az Agyas és agyatlan (angol eredetiben: The Brothers Grimsby) hozza a korábbi filmek színvonalát, miközben némi újdonsággal is szolgál.
Más fontos szerepek
Saját projektjei mellett Sacha Baron Cohen örömmel bohóckodott mások filmjeiben is. Ilyen volt a Taplógáz: Ricky Bobby legendája (2006), ahol Will Ferrell és John C. Reilly ellenlábasa volt egy meleg francia NASCAR-versenyző alakjában, de feltűnt a híradós szakmát karikírozó Ron Burgundy második részében (2013) is a BBC riportereként. Komikusi munkája mellett keresi a komolyabb kihívásokat is – majd bolond lenne nemet mondani a legnagyobb rendezők felkérésére. Ezek közé a kisebb, de fajsúlyos szerepek közé tartozik Martin Scorsese remek filmje, A leleményes Hugo (2011), a Tim Burton rendezte horror-musical, a Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya (2007), illetve egy másik musical, A nyomorultak (2012). Idén az Agyas és agyatlan mellett egy Disney produkcióban láthatjuk hamarosan: az Alice Tükörországban James Bobin rendezése, aki a Da Ali G Show-t segítette a világra. A filmben Cohen nemcsak vele, de a Sweeney Todd után Johnny Depp-pel és Helena Bonham Carterrel is újra együtt dolgozhatott.
Ali G Indahouse (2002)
Szerep: Az apró szkeccsekből összeálló Da Ali G Show sorozat három karaktere is mozifilmet kapott – elsőként Ali G, a fiktív londoni bűnbanda vezére.
Sztori: Miután Ali és barátai éhségsztrájkba kezdenek kedvenc szórakozóhelyük lebontása ellen, az agyatlan gengszter a politika bűvkörébe kerül. Bár az országatyák kizárólag önös érdekeikhez és a másik lejáratásához szeretnék használni a meglehetősen egyszerű nézeteket valló Ali G-t, ő végül természetesen túljár mindenki eszén.
Bevétel és fogadtatás: Az elsősorban az angol politikai életet parodizáló mozi anyagilag sikeres lett (7 millió dolláros költségvetéséhez képest 25,9 milliót hozott), a kritikák azonban korántsem voltak kedvezők. Azóta mégis kultuszstátusba került, aminek lehet némi köze a későbbi filmek népszerűségének is.
Borat – Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika (2006)
Szerep: Az angolt meglehetősen törő kazah újságíró ugyancsak a Da Ali G Show-ban bukkant fel először.
Sztori: A dokumentarista stílusban forgatott moziban Borat végre eljut Amerikába, hogy teljesüljön legnagyobb álma – feleségül kérje a Baywatch egykori sztárját, az azóta kicsit megkopott csillagú Pamela Andersont. Az utazás során természetesen számos emberrel találkozik, épp eléggel, hogy alaposan kikarikírozza - Michael Moore-hoz, illetve a South Parkhoz hasonló módon – az emberi butaságot és a Bush-érát.
Bevétel és fogadtatás: Cohen igyekezett a lehető legnagyobb mértékben szembemenni a jó ízléssel, aminek meg is lett az eredménye: az arab országokban betiltották a filmjét, de még az orosz kormány is arra ösztönözte a lakosságot, hogy tartsák magukat távol tőle. A kritikai és szakmai fogadtatás ezzel együtt mesés volt: a forgatókönyvet Oscarra jelölték, Cohen pedig a legjobb színész Arany Glóbusz-díját nyerte. Ráadásul anyagilag is kifizetődött Borat ámokfutása: a 18 millió dolláros film 261,6 milliót fialt.
Brüno (2009)
Szerep: Cohen egy, a divatszakmában dolgozó meleg osztrákot alakít – a karaktert szintén korábbi tévésorozatából kölcsönözte.
Sztori: A Borathoz hasonlóan dokumentarista stílusban készült filmben Brüno Amerikába utazik, hogy ott fusson be szakmai karriert. Interjúsorozatának pilotja azonban csúfosan megbukik a tesztközönség körében, így más módon próbál szert tenni némi népszerűségre – még egy afro-amerikai csecsemőt is örökbe fogadna, sőt, heteroszexuálissá is átváltozna – utóbbi megvalósításához hősünk „áttérítő” szakértőkhöz fordul.
Bevétel és fogadtatás: Bár nem kapott annyira pozitív fogadtatást, mint a Borat, a filmet övező botrányok (egyes LMBTQ szervezetek felháborodása, illetve az ukrajnai betiltás) segítették a népszerűségét. 138,8 milliós bevétele több mint háromszorosa a 42 milliós gyártási költségeknek.
A diktátor
Szerep: Aladeen admirális-generális egy fiktív észak-afrikai ország nagyhatalmú vezére, akit többek között Kim Dzsongil, Idi Amin Dada, Bassár el-Aszad és más diktátorok inspiráltak.
Sztori: Aladeen Amerikában tartana beszédet az ENSZ-ben, ahol merényletet kísérelnek meg ellene. A támadást ugyan túléli, azonban az utcára kerül, és megszokott személyzete nélkül kénytelen boldogulni. A diktátor a korábbiaknál látványosabb mozi, amiben egy fontos szerepre még az Oscar-díjas Ben Kingsleyt is sikerült szerződtetni.
Bevétel és fogadtatás: Inkább a Brünóhoz, mintsem a Borathoz mérhető, ámbár 179 millió dolláros bevétele jóval felülmúlja a meleg divatdiktátor kalandjainak sikerét – igaz, a büdzsé is megugrott 65 millió dollárra. Természetesen az arab országok cenzorai ismét hatékonyan dolgoztak, de ezúttal még Olaszország is megengedett egy „kegyes csalást” a feliratozásban, hogy megpróbáljanak elkerülni egy kínos utalást Berlusconira.
Agyas és agyatlan
Szerep: Nobby, az idióta angol futballhuligán, aki nyomába sem ér az MI6-nél ügynökösködő bátyjának (Mark Strong).
Sztori: A teljességgel összeférhetetlen kettős a világ megmentésén fáradozik, bár már önmagában az is komoly erőfeszítést igényel a részükről, hogy elviseljék egymást. Cohen szokatlan módon ezúttal akcióparódiát készített, amihez rendezőként az első két Szállító-filmet jegyző Louis Leterrier-t nyerte meg.
Bevétel és fogadtatás: A premierdátum tologatása nem jó előjel, mint ahogy az sem, hogy a Paramount Pictures végül kiszállt a projektből, átadva azt a Columbiának. Ezzel együtt joggal bizakodhatunk, hogy az Agyas és agyatlan (angol eredetiben: The Brothers Grimsby) hozza a korábbi filmek színvonalát, miközben némi újdonsággal is szolgál.
Más fontos szerepek
Saját projektjei mellett Sacha Baron Cohen örömmel bohóckodott mások filmjeiben is. Ilyen volt a Taplógáz: Ricky Bobby legendája (2006), ahol Will Ferrell és John C. Reilly ellenlábasa volt egy meleg francia NASCAR-versenyző alakjában, de feltűnt a híradós szakmát karikírozó Ron Burgundy második részében (2013) is a BBC riportereként. Komikusi munkája mellett keresi a komolyabb kihívásokat is – majd bolond lenne nemet mondani a legnagyobb rendezők felkérésére. Ezek közé a kisebb, de fajsúlyos szerepek közé tartozik Martin Scorsese remek filmje, A leleményes Hugo (2011), a Tim Burton rendezte horror-musical, a Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya (2007), illetve egy másik musical, A nyomorultak (2012). Idén az Agyas és agyatlan mellett egy Disney produkcióban láthatjuk hamarosan: az Alice Tükörországban James Bobin rendezése, aki a Da Ali G Show-t segítette a világra. A filmben Cohen nemcsak vele, de a Sweeney Todd után Johnny Depp-pel és Helena Bonham Carterrel is újra együtt dolgozhatott.