Sírva nevetni, nevetve sírni Szentendrén
2016. július 21. / Jónás Ágnes

„Célom, hogy a szakmai és közfigyelmet a sajtón keresztül újra Szentendrére irányítsuk, s hogy olyan dolgokat kínáljunk, melyekben itt részesülhetnek először a látogatók” – mondja Vasvári Csaba, aki május óta előadóművészeti igazgatója a Szentendrei Kulturális Központnak. A közel
harminc különböző színházi és zenei programot, mediterrán hangulatot kínáló Szentendrei Teátrum és Nyár július 8. és augusztus 28. között várja a kultúrakedvelőket.

Májustól lett a Szentendrei Kulturális Központ előadóművészeti igazgatója. Milyen misszió lebegett a szeme előtt?
V. Cs.: Nagy potenciált érzek Szentendrében és ezt nem csak az előadóművészetre értem. A Szentendrei Teátrum 1969. július 5-i első előadásának impozáns plakátján már csak kisbetűkkel fért el Szabó Gyula, Psota Irén és Sztankay István neve. Úgy érzem, hogy az a fajta szakmai izgalom, ami az itteni nagy múltú kulturális ren­dez­vény­so­ro­za­tok létrejöttét kísérte, alábbhagyott a kezdetekhez képest. A néhai spiritusz, ami Szentendrére irányította a szakmai figyelmet és vonzotta a neves előadóművészeket, az utóbbi időkben halványabb lánggal pislákolt. A vezetők nem fordítottak kellő figyelmet arra sem, hogy a Szentendrei Teátrum olyan kínálatot is felmutasson, amely a városba látogató külföldi turistákat is itt marasztalja. Célom, hogy a szakmai és közfigyelmet a sajtón keresztül újra Szentendrére irányítsuk, s hogy olyan dolgokat kínáljunk, melyekben itt részesülhetnek először a látogatók.

A Szentendrei Teátrum új helyszínekkel és a nyár színeit idéző logóval rukkolt elő – ez már önmagában figyelemfelkeltő.
V. Cs.: Krizbai Gergelynek, egy elképesztően tehetséges fiatal alkotónak köszönhetően nyert új formát a város, az intézmény és a Szentendrei Teátrum logója. Gergely kivételes művész, alkotásaival vizuális izgalmat kelt a befogadóban, miközben grafikái elképesztően kommunikatívak. Az arculati váltás mellett a helyszíneket illetően is fontosnak tartjuk, hogy olyan tereket töltsünk meg, melyek nívós tartalomért kiáltanak: a Lakásszínháznak a városi vendégház felújított műemléképületének udvara ad helyet, itt lép fel versekkel Turek Miklós, Kárász Eszter Piaf-sanzonokat énekel, a Dumaszínházasok pedig a nevettetésről gondoskodnak.

Milyen repertoárból csemegézhetnek a zenére éhes látogatók?
V. Cs.: Kolonits Klára Bel Canto Reloaded című szólólemezének anyagát először nálunk hallhatja a közönség. Lemezbemutató koncertjén, a bel canto hagyomány jegyében, saját variációkkal és ka­den­ciák­kal hangzanak el Bellini, Verdi, Rossini és Donizetti művei. Ahogy a lemezen, úgy a koncerten is a nemzetközi zenei életben méltán ismert Hungarian Studio Orchestra működik közre. A Klassz óra című produkció is különleges klasszikus zenei koncertélményt ígér, melynek során zenetörténészek és a Virtuózok fiatal hazai tehetségei nem csupán beszélgetnek a klasszikus zenei darabokról, de szórakoztató formában meg is szólaltatják azokat. Szerintem mindig nagyon érdekes, amikor fiatalok klasszikus zenéről beszélgetnek, pláne, ha mindez országos premieren kerül a szentendrei közönség elé.

Ráadásul hasznos is, hiszen a komolyzenétől idegenkedők számára egy efféle produkció új dimenziókat nyithat meg.
V. Cs.: A közvetlen tálalás mindenképpen támpontot ad azoknak, akik esetleg ódzkodnak a klasszikus művektől. Karasszon Eszter csellón, Demény Balázs zongorán, Kruppa Bálint hegedűn működik közre a Tóth Endre zenetörténész moderálásában zajló beszélgetésen és koncerten, melynek fő témáját az idén 260 éve született Wolfgang Amadeus Mozart adja. A könnyedebb műfajokból sem lesz hiány: a MűvészetMalom udvarán a Budapest Jazz Orchestra és a Vujcsics együttes muzsikál, itt lép fel az ismert slágereket a capella köntösbe öltöztető Budapest Voices, valamint a Kiscsillag zenekar is. A Városháza udvarán irodalom és muzsika kombinációját kínáljuk: Weöres Sándor A teljesség felé című prózai műve részleteinek zenei adaptációját számos kiváló művész, köztük Gryllus Dániel, Sebestyén Márta és Szirtes Edina Mókus adja elő.

A két zenei premier mellé két színházi ősbemutató is dukál. A Telitalálat! augusztus 5-én, a Párterápia július 9-én debütál Magyarországon. Mennyire szól a ma emberének az elsőnek említett, tizenkét nyelvre lefordított Bethencourt-darab?
V. Cs.: A magyar származású szerző nevetőizmokat megdolgoztató vígjátéka abszolút kortárs darab. Rio de Janeiróban játszódik, de játszódhatna bárhol. A karaktereket Kovács Vanda, Őze Áron és jómagam formáljuk majd. A komédia az egymáshoz és a pénzhez való viszonyunkat mutatja be, pontosabban azt, hogy egyetlen totószelvény és a gazdagság puszta ígérete milyen mértékben képes bennünket kiforgatni addig ismert önmagunkból.

Az Orlai Produkciós Irodával közös Párterápia Balla Eszter, Debreczeny Csaba és Mészáros Máté jutalomjátéka. Feltételezem, hogy itt már nem az anyagi jólét megy a szereplők agyára, hanem az együttélés.
V. Cs.: Valahogy úgy. Két ember házasságának párterápiával megspékelt, mulattató, fordulatokban és meglepetésekben gazdag története tárul a nézők elé. Míg a Telitalálat! esetében a pénz változtatja meg a kapcsolatokat, e darabban maga a kapcsolat áll a fókuszban.

Csupa szórakoztató produkciót ígérnek. Ön szerint ilyenekkel lehet a legkönnyebben megtölteni egy színházat?
V. Cs.: A nyárhoz a könnyedség és a kikapcsolódás dukál, és egy igazi nyári este eleve olyan hangulatot áraszt, aminek nem szerencsés ellene menni. Sírva nevetni, nevetve sírni – ezt kínálják tehát a Szentendrei Teátrum nyárestéi.