Kassai Lajos a Savarai Történelmi Karneválról
2016. augusztus 04. / Szekeres Kriszta
Szombathely legnagyobb ünnepe az augusztus 25–28 között megrendezendő Savarai Történelmi Karnevál, amely az idén 17. alkalommal várja a látogatókat. Aki a Karneválba egyszer belekóstol, újra és újra részese szeretne lenni: megnézni a több mint 1000 jelmezessel zajló történelmi
felvonulásokat, megkóstolni a legjobb hazai ételeket és italokat, tógába bújni, és megemelni próbaként egy római kardot, vagy megbámulni az idesereglő számtalan ókori hagyományőrző katonai alakulat harci bemutatóját. Az egyik nagy visszatérő Kassai Lajos lovasíjász, a Magyar Kultúra Lovagja, aki nemcsak elmaradhatatlan közreműködője, de lelkes rajongója is a szombathelyi Karneválnak.
Ha jól tudom, eddig szinte mindegyik szombathelyi Karneválon jelen volt?
K.L.: Talán az első alkalommal nem voltam ott, de azóta minden évben megyek Szombathelyre augusztus végén. Ha jól számolom, akkor 15 Karneválon voltam eddig. Nemcsak fellépőként, hanem vendégként is nagy élmény ezekben a napokban Szombathelyen lenni.
Egy fesztivál sokat változik ennyi idő alatt, és kell is, hogy néha frissüljön egy-egy jól bevált helyszín vagy programsorozat. Hogyan látja, a Savaria Karnevál milyen úton halad?
K.L.: Az a legfontosabb a Karneválban, hogy ezalatt a másfél évtized alatt gyakorlatilag nem változott a szellemisége. Itt minden helyszín (márpedig igen sokféle és sokszínű programelemek tarkítják a Karnevált) színvonalas. A kézműves vásárban csak minőségi portékákat találni, a színpadokon a hazai zenekarok színe-java itt van, a szabadtéri játszóhelyeken csupa tehetséges és látványos attrakció látható, de még a vendéglátáshoz sem engednek nem odaillő terméket bevinni. Itt minden egy értékrend szerint halad, és én ezt nagyon becsülöm. A Karnevál olyan, mint egy nyaklánc, amire számos színes gyöngyöt felfűznek. Én magam is egy ilyen „ékköve” vagyok ennek a sornak, de a lényeg maga a lánc, a zsinórozás, ami mindezeket az egyenként színvonalas műsorszámokat vagy látványosságot összetartja. Ebben egyedi a Savaria Karnevál.
A hagyományőrzésnek nagyon sokféle módja van. Amit Kassai Lajos művel, az inkább a hagyomány megélése. Valami ilyesmire törekszik a maga módján a Savaria Karnevál is. A közös múltat közösségi formában újrajátszani, újragondolni, újra elmesélni, életszerűvé tenni…
K.L.: A Savarai Karnevál páratlan az országban. Igen, a maga műfajában ez is egy hungarikum, mint ahogyan a Kassai Lovasíjász módszert már hivatalosan is hungarikummá nyilvánították. Sokfelé járok a világban, Magyarországon is voltam már minden historikus rendezvényen, de ilyen szerves együttlélegzést, mint ami Szombathelyen van, nem tapasztaltam sehol a Kárpát-medencében. Itt 4 napig eggyé olvad a város a vendégeivel: az elöljárók tógában üdvözlik a város polgárait, a borbélytól a pincérig ilyenkor mindenki legalább egy tunikát vesz, családok jönnek teljes antik viseletben, amit láthatóan maguk készítettek – vagyis pénzt, időt és ami a legfontosabb: figyelmet szántak a közös ünneplésre. Az olaszok és a japánok tudják talán ezt még így megélni, Magyarországon ilyet másutt nem tapasztaltam.
Rendszeres fellépője ilyenkor a Történelmi Témaparkban zajló hagyományőrző programoknak, és minden évben valami újdonsággal is készül a Karneválra. Van alkalma azért civil fesztiválozóként is elvegyülni a forgatagban?
K.L.: Természetesen. Nagyon tetszik, ahogy éjjel egy órakor még hömpölyög a nép az egyes szabadtéri helyszínek között, és valósággal lüktet a város: az emberek találkoznak, beszélgetnek, keresik az újabb élményeket, programhelyszíneket, ismerősöket. Ilyen egy igazi karnevál: színes, hangulatos, változatos, magával ragadó. Csak ajánlani tudom minden korosztálynak!
Ebben az évben ünnepli Szombathely legnagyobb szülöttének, Szent Mártonnak az 1700. születési évfordulóját. Szent Márton a felebaráti szeretet és a másokra való odafigyelés szimbóluma, aki arra taníthatja a ma emberét, hogy a javainkat (nem csak a köpenyünket) úgy is megoszthatjuk másokkal, hogy nekünk is marad belőle. Kassai Lajos mit osztana meg másokkal?
K.L.: Európa kulturális gyökérzete recseg-ropog. Most aztán nagyon nagy szükség van az olyan gondolatokra, az olyan emberekre és az olyan ünnepekre, melyekből erős és hiteles életszemlélet sugárzik. Azokra az ősi és legegyszerűbb emberi értékekre gondolok, mint a megbocsátás és a szeretet, vagy éppen a saját és mások kultúrájának tisztelete. Szent Márton megpróbálta összebékíteni a különböző értékrendet vallókat. Mióta túl vagyok az életem delén, bennem is sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás. A Savaria Karnevál pedig jó alkalom, hogy a felhalmozott szellemi javainkat (a tudásunkat, a művészetünket és a magunkba vetett hitünket) megoszthassuk másokkal. Én ott leszek, remélem, mások is eljönnek!
felvonulásokat, megkóstolni a legjobb hazai ételeket és italokat, tógába bújni, és megemelni próbaként egy római kardot, vagy megbámulni az idesereglő számtalan ókori hagyományőrző katonai alakulat harci bemutatóját. Az egyik nagy visszatérő Kassai Lajos lovasíjász, a Magyar Kultúra Lovagja, aki nemcsak elmaradhatatlan közreműködője, de lelkes rajongója is a szombathelyi Karneválnak.
Ha jól tudom, eddig szinte mindegyik szombathelyi Karneválon jelen volt?
K.L.: Talán az első alkalommal nem voltam ott, de azóta minden évben megyek Szombathelyre augusztus végén. Ha jól számolom, akkor 15 Karneválon voltam eddig. Nemcsak fellépőként, hanem vendégként is nagy élmény ezekben a napokban Szombathelyen lenni.
Egy fesztivál sokat változik ennyi idő alatt, és kell is, hogy néha frissüljön egy-egy jól bevált helyszín vagy programsorozat. Hogyan látja, a Savaria Karnevál milyen úton halad?
K.L.: Az a legfontosabb a Karneválban, hogy ezalatt a másfél évtized alatt gyakorlatilag nem változott a szellemisége. Itt minden helyszín (márpedig igen sokféle és sokszínű programelemek tarkítják a Karnevált) színvonalas. A kézműves vásárban csak minőségi portékákat találni, a színpadokon a hazai zenekarok színe-java itt van, a szabadtéri játszóhelyeken csupa tehetséges és látványos attrakció látható, de még a vendéglátáshoz sem engednek nem odaillő terméket bevinni. Itt minden egy értékrend szerint halad, és én ezt nagyon becsülöm. A Karnevál olyan, mint egy nyaklánc, amire számos színes gyöngyöt felfűznek. Én magam is egy ilyen „ékköve” vagyok ennek a sornak, de a lényeg maga a lánc, a zsinórozás, ami mindezeket az egyenként színvonalas műsorszámokat vagy látványosságot összetartja. Ebben egyedi a Savaria Karnevál.
A hagyományőrzésnek nagyon sokféle módja van. Amit Kassai Lajos művel, az inkább a hagyomány megélése. Valami ilyesmire törekszik a maga módján a Savaria Karnevál is. A közös múltat közösségi formában újrajátszani, újragondolni, újra elmesélni, életszerűvé tenni…
K.L.: A Savarai Karnevál páratlan az országban. Igen, a maga műfajában ez is egy hungarikum, mint ahogyan a Kassai Lovasíjász módszert már hivatalosan is hungarikummá nyilvánították. Sokfelé járok a világban, Magyarországon is voltam már minden historikus rendezvényen, de ilyen szerves együttlélegzést, mint ami Szombathelyen van, nem tapasztaltam sehol a Kárpát-medencében. Itt 4 napig eggyé olvad a város a vendégeivel: az elöljárók tógában üdvözlik a város polgárait, a borbélytól a pincérig ilyenkor mindenki legalább egy tunikát vesz, családok jönnek teljes antik viseletben, amit láthatóan maguk készítettek – vagyis pénzt, időt és ami a legfontosabb: figyelmet szántak a közös ünneplésre. Az olaszok és a japánok tudják talán ezt még így megélni, Magyarországon ilyet másutt nem tapasztaltam.
Rendszeres fellépője ilyenkor a Történelmi Témaparkban zajló hagyományőrző programoknak, és minden évben valami újdonsággal is készül a Karneválra. Van alkalma azért civil fesztiválozóként is elvegyülni a forgatagban?
K.L.: Természetesen. Nagyon tetszik, ahogy éjjel egy órakor még hömpölyög a nép az egyes szabadtéri helyszínek között, és valósággal lüktet a város: az emberek találkoznak, beszélgetnek, keresik az újabb élményeket, programhelyszíneket, ismerősöket. Ilyen egy igazi karnevál: színes, hangulatos, változatos, magával ragadó. Csak ajánlani tudom minden korosztálynak!
Ebben az évben ünnepli Szombathely legnagyobb szülöttének, Szent Mártonnak az 1700. születési évfordulóját. Szent Márton a felebaráti szeretet és a másokra való odafigyelés szimbóluma, aki arra taníthatja a ma emberét, hogy a javainkat (nem csak a köpenyünket) úgy is megoszthatjuk másokkal, hogy nekünk is marad belőle. Kassai Lajos mit osztana meg másokkal?
K.L.: Európa kulturális gyökérzete recseg-ropog. Most aztán nagyon nagy szükség van az olyan gondolatokra, az olyan emberekre és az olyan ünnepekre, melyekből erős és hiteles életszemlélet sugárzik. Azokra az ősi és legegyszerűbb emberi értékekre gondolok, mint a megbocsátás és a szeretet, vagy éppen a saját és mások kultúrájának tisztelete. Szent Márton megpróbálta összebékíteni a különböző értékrendet vallókat. Mióta túl vagyok az életem delén, bennem is sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás. A Savaria Karnevál pedig jó alkalom, hogy a felhalmozott szellemi javainkat (a tudásunkat, a művészetünket és a magunkba vetett hitünket) megoszthassuk másokkal. Én ott leszek, remélem, mások is eljönnek!