2016. augusztus 04. / Pavlovics Ágota
A címben szereplő közkedvelt dal kakasa ezúttal azért szól, hogy jelezze, szeptember 4-én indul a Zsidó Kulturális Fesztivál. Patinás helyszíneken: a Dohány utcai, a Bethlen téri, a
Hegedűs Gyula utcai, a Rumbach utcai, a Hunyadi téri zsinagógában, a Goldmark teremben, a Bálint Házban, végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Zeneakadémián. A több ezer éves zsidó kultúra ünnepéről Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnökével beszélgettünk.
Mi a rendezvénysorozat elődleges célja és kiknek szól?
H. A.: Fontosnak tartom hangsúlyozni, az idei fesztivál egy 18 éves folyamat következő állomása, hiszen minden évben megrendezzük a zsidó kultúra ünnepét. Forradalmi áttörés volt, amikor első alkalommal jelentkezett szervezetünk, a MAZSIHISZ a zsidó fesztivál gondolatával. Nem titkolt célunk volt nyitni a többségi társadalom felé, bemutatni értékeinket. Ez a cél ma is változatlan, a zsidó kultúra értékeit szeretnénk megosztani a Magyarországról és a külföldről érkező érdeklődőkkel. A zsidó és a nem zsidó kultúra szimbiózisa az elmúlt évszázadokban számos maradandó értéket hozott létre. Klasszikus példa erre a „Szól a kakas már”, a klezmerkoncertek egyik legnépszerűbb dala, egyben az egész magyarság dalkincsének közkedvelt darabja. Kevesen tudják, hogy szerzője Taub Eisik, nagykállói csodarabbi. Rosenthal Markusznak pedig, akit ma Rózsavölgyi Márkként ismerünk, a csárdást és az első magyar körtáncot köszönhetjük.
Tavaly indították útjára a Zsidó Kulturális Fesztivált, idén májusban más szervezésben elindult a Zsidó Művészeti Napok és a Spinoza Ház is minden ősszel rendez Zsidó Fesztivált. Mit gondol a zsidó kultúrát bemutató sokszínű kínálatról?
H. A.: Örömmel látom, hogy folyamatosan nő az érdeklődés, hogy vanigény erre a színes kultúrára. Meggyőződésem, hogy a zsidó fesztiválok nem konkurenciái egymásnak, hanem egymásra épülő,színvonalas kulturális rendezvénysorozatok. A májusban lezajlott Zsidó Művészeti Napok magas színvonalú volt, és ahogy minden évben, nyilván idén is érdekes és izgalmas lesz a Spinoza Zsidó Fesztivál is. Ami pedig a MAZSIHISZ fesztiválját illeti, tavaly volt az első év, amikor a korábban külső szervezésben lévő programsorozatot átvettük Vadas Verától, és azóta saját hatáskörben szervezzük.
A Zsidó Kulturális Fesztivál idei programja túlzás nélkül lenyűgöző, roppant gazdag, ráadásul új helyszíneket is bevontak. Milyen szempontok alapján állították össze a programot?
H. A.: A MAZSIHISZ elnökeként nem szólok bele a szervezésbe, nem vagyok tagja az operatív csapatnak. A Zsidó Kulturális Fesztivál szervezését kiváló szakemberekre bíztuk, a program összeállítását ők végezték. A fesztivál művészeti vezetője Gerendás Péter. Az előkészítő megbeszéléseken megállapodtunk a prioritásokban. Fontos volt számunkra, hogy a nagy látogatottságú helyszínekhez igazodjanak a programok, hogy változatos legyen a kínálat, és persze az is, hogy derüljön ki, zsidó kulturális fesztivált, illetve annak rendezvényeit kínáljuk. A helyszíneket bővítettük több zsinagógával, ilyen például a Frankel Leó utcai vagy a Hunyadi téri zsinagóga. A választék pedig valóban olyan színes és változatos, hogy nem lesz könnyű dolguk az érdeklődőknek. A nyitónapon, szeptember 4-én például a Dohány utcai zsinagógában a csodálatos líra szoprán, Rost Andrea és a kiváló muzsikusokból álló Liszt Ferenc Kamarazenekar ad koncertet. A világhírű énekesnő, Mozart legszebb operaáriáiból énekel a Zsidó Kulturális Fesztivál közönségének. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában ugyanezen az estén akusztikus hangszerelésben szólalnak majd meg a Mörk zenekar számai, sztárvendégük Palya Bea. A Bethlen tér zsinagógában Micheller Myrtill és zenekara Edith Piaf sanzonjait adja elő a csak rájuk jellemző feldolgozásban. A Hegedüs Gyula utcai zsinagógában Für Anikó és az LGT gitárosa, Karácsony János James ad formabontó koncertet, az est a szeretetről és a szerelemről szól. És még mindig csak szeptember 4-ét írunk, vagyis a fesztivál nyitónapjánál tartunk, amikor a Zeneakadémián A zsinagóga hangjai címmel ad koncertet az Europäischer Synagogalchor és Lux Erika zongoraművész. A liturgikus zene kiváló képviselői nemcsak Lewandowski, Sulzer vagy Naumbourg műveit éneklik, repertoárjuk Schuberttől Meyerbeerig tart, ráadásul a héber imádságokat úgy zenésítették meg, hogy azok a zsidó istentiszteleti muzsika részévé váltak.
A főváros patinás zsinagógái, köztük a csodálatos Dohány utcai templom adják a programok helyszínét. Gondolkodnak-e abban, hogy a későbbiekben vidéki városokra is kiterjesszék a fesztivált?
H. A.: Már meg is tettük, hiszen a most említett A zsinagóga hangjai című koncertet Debrecenbe és Szegedre is elvisszük.
Melyek azok a programok, amelyeket máris nagy érdeklődés előz meg?
H. A.: A Dohány utca zsinagógába meghirdetett Rost Andrea, Liszt Ferenc Kamarazenekar koncert iránt már most nagy az érdeklődés. Ugyanez igaz a tradicionális klezmer zenére, a nagyszerű Budapest Klezmer Band és az amerikai, Grammy-díjas Klezmatics együttes közös koncertjét óriási várakozás előzi meg. Pajor Tamás különleges utat bejárt, intellektuális szövegei miatt is közkedvelt énekes unplugged koncertjére is sokan kíváncsiak.
Ön személy szerint mely programokat szeretné feltétlenül látni?
H. A.: Nos, én kivételezett helyzetben vagyok, aminek, talán mondanom sem kell, nagyon örülök. Mint a Zsidó Kulturális Fesztivált szervező MAZSIHISZ elnöke egyszerre több helyre is be fogok nézni. Tavaly is ezt tettem, és nagyon jól éreztem magam a sokszínű, remek hangulatú előadások forgatagában. Ilyenkor jó elnöknek lenni.
Számításaik szerint a fesztivál alatt hány ember ismerkedhet majd a zsidó kultúra jeles képviselőivel?
H. A.: A Dohány utcai zsinagógában átlagosan háromezer ember fér el, és elhelyezkedése, valamint az oda meghirdetett programok okán mindig teltház van, ami 18 ezer embert jelent. Ha a többi helyszínt is figyelembe vesszük, azt gondolom, hogy a fesztivál ideje alatt a látogatók száma minimum 35 ezer körül lesz. De sok látogató ebben az időszakban arra is szakít időt, hogy ellátogasson a Zsidó Múzeumunkba, vagy tesz egy sétát a zsidónegyedben. Így a fesztivál által érintettek köre a fenti számnál lényegesen nagyobb.
Hegedűs Gyula utcai, a Rumbach utcai, a Hunyadi téri zsinagógában, a Goldmark teremben, a Bálint Házban, végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Zeneakadémián. A több ezer éves zsidó kultúra ünnepéről Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnökével beszélgettünk.
Mi a rendezvénysorozat elődleges célja és kiknek szól?
H. A.: Fontosnak tartom hangsúlyozni, az idei fesztivál egy 18 éves folyamat következő állomása, hiszen minden évben megrendezzük a zsidó kultúra ünnepét. Forradalmi áttörés volt, amikor első alkalommal jelentkezett szervezetünk, a MAZSIHISZ a zsidó fesztivál gondolatával. Nem titkolt célunk volt nyitni a többségi társadalom felé, bemutatni értékeinket. Ez a cél ma is változatlan, a zsidó kultúra értékeit szeretnénk megosztani a Magyarországról és a külföldről érkező érdeklődőkkel. A zsidó és a nem zsidó kultúra szimbiózisa az elmúlt évszázadokban számos maradandó értéket hozott létre. Klasszikus példa erre a „Szól a kakas már”, a klezmerkoncertek egyik legnépszerűbb dala, egyben az egész magyarság dalkincsének közkedvelt darabja. Kevesen tudják, hogy szerzője Taub Eisik, nagykállói csodarabbi. Rosenthal Markusznak pedig, akit ma Rózsavölgyi Márkként ismerünk, a csárdást és az első magyar körtáncot köszönhetjük.
Tavaly indították útjára a Zsidó Kulturális Fesztivált, idén májusban más szervezésben elindult a Zsidó Művészeti Napok és a Spinoza Ház is minden ősszel rendez Zsidó Fesztivált. Mit gondol a zsidó kultúrát bemutató sokszínű kínálatról?
H. A.: Örömmel látom, hogy folyamatosan nő az érdeklődés, hogy vanigény erre a színes kultúrára. Meggyőződésem, hogy a zsidó fesztiválok nem konkurenciái egymásnak, hanem egymásra épülő,színvonalas kulturális rendezvénysorozatok. A májusban lezajlott Zsidó Művészeti Napok magas színvonalú volt, és ahogy minden évben, nyilván idén is érdekes és izgalmas lesz a Spinoza Zsidó Fesztivál is. Ami pedig a MAZSIHISZ fesztiválját illeti, tavaly volt az első év, amikor a korábban külső szervezésben lévő programsorozatot átvettük Vadas Verától, és azóta saját hatáskörben szervezzük.
A Zsidó Kulturális Fesztivál idei programja túlzás nélkül lenyűgöző, roppant gazdag, ráadásul új helyszíneket is bevontak. Milyen szempontok alapján állították össze a programot?
H. A.: A MAZSIHISZ elnökeként nem szólok bele a szervezésbe, nem vagyok tagja az operatív csapatnak. A Zsidó Kulturális Fesztivál szervezését kiváló szakemberekre bíztuk, a program összeállítását ők végezték. A fesztivál művészeti vezetője Gerendás Péter. Az előkészítő megbeszéléseken megállapodtunk a prioritásokban. Fontos volt számunkra, hogy a nagy látogatottságú helyszínekhez igazodjanak a programok, hogy változatos legyen a kínálat, és persze az is, hogy derüljön ki, zsidó kulturális fesztivált, illetve annak rendezvényeit kínáljuk. A helyszíneket bővítettük több zsinagógával, ilyen például a Frankel Leó utcai vagy a Hunyadi téri zsinagóga. A választék pedig valóban olyan színes és változatos, hogy nem lesz könnyű dolguk az érdeklődőknek. A nyitónapon, szeptember 4-én például a Dohány utcai zsinagógában a csodálatos líra szoprán, Rost Andrea és a kiváló muzsikusokból álló Liszt Ferenc Kamarazenekar ad koncertet. A világhírű énekesnő, Mozart legszebb operaáriáiból énekel a Zsidó Kulturális Fesztivál közönségének. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában ugyanezen az estén akusztikus hangszerelésben szólalnak majd meg a Mörk zenekar számai, sztárvendégük Palya Bea. A Bethlen tér zsinagógában Micheller Myrtill és zenekara Edith Piaf sanzonjait adja elő a csak rájuk jellemző feldolgozásban. A Hegedüs Gyula utcai zsinagógában Für Anikó és az LGT gitárosa, Karácsony János James ad formabontó koncertet, az est a szeretetről és a szerelemről szól. És még mindig csak szeptember 4-ét írunk, vagyis a fesztivál nyitónapjánál tartunk, amikor a Zeneakadémián A zsinagóga hangjai címmel ad koncertet az Europäischer Synagogalchor és Lux Erika zongoraművész. A liturgikus zene kiváló képviselői nemcsak Lewandowski, Sulzer vagy Naumbourg műveit éneklik, repertoárjuk Schuberttől Meyerbeerig tart, ráadásul a héber imádságokat úgy zenésítették meg, hogy azok a zsidó istentiszteleti muzsika részévé váltak.
A főváros patinás zsinagógái, köztük a csodálatos Dohány utcai templom adják a programok helyszínét. Gondolkodnak-e abban, hogy a későbbiekben vidéki városokra is kiterjesszék a fesztivált?
H. A.: Már meg is tettük, hiszen a most említett A zsinagóga hangjai című koncertet Debrecenbe és Szegedre is elvisszük.
Melyek azok a programok, amelyeket máris nagy érdeklődés előz meg?
H. A.: A Dohány utca zsinagógába meghirdetett Rost Andrea, Liszt Ferenc Kamarazenekar koncert iránt már most nagy az érdeklődés. Ugyanez igaz a tradicionális klezmer zenére, a nagyszerű Budapest Klezmer Band és az amerikai, Grammy-díjas Klezmatics együttes közös koncertjét óriási várakozás előzi meg. Pajor Tamás különleges utat bejárt, intellektuális szövegei miatt is közkedvelt énekes unplugged koncertjére is sokan kíváncsiak.
Ön személy szerint mely programokat szeretné feltétlenül látni?
H. A.: Nos, én kivételezett helyzetben vagyok, aminek, talán mondanom sem kell, nagyon örülök. Mint a Zsidó Kulturális Fesztivált szervező MAZSIHISZ elnöke egyszerre több helyre is be fogok nézni. Tavaly is ezt tettem, és nagyon jól éreztem magam a sokszínű, remek hangulatú előadások forgatagában. Ilyenkor jó elnöknek lenni.
Számításaik szerint a fesztivál alatt hány ember ismerkedhet majd a zsidó kultúra jeles képviselőivel?
H. A.: A Dohány utcai zsinagógában átlagosan háromezer ember fér el, és elhelyezkedése, valamint az oda meghirdetett programok okán mindig teltház van, ami 18 ezer embert jelent. Ha a többi helyszínt is figyelembe vesszük, azt gondolom, hogy a fesztivál ideje alatt a látogatók száma minimum 35 ezer körül lesz. De sok látogató ebben az időszakban arra is szakít időt, hogy ellátogasson a Zsidó Múzeumunkba, vagy tesz egy sétát a zsidónegyedben. Így a fesztivál által érintettek köre a fenti számnál lényegesen nagyobb.