Különleges kiállítások után színarany év következik
2017. január 05. / P.Á.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kapuján belépni jó ideje bizsergető szellemi izgalom, akár kiállításra, irodalmi estre vagy könyvbemutatóra megyünk. A Károlyi-palota patinás épülete méltó
helyszíne a múzeum színes tematikájú programjainak, amelyek rendre telt házat vonzanak. A most záródó és hamarosan nyíló kiállítások mellett a 2017-es Arany János Emlékévről is kérdeztük a főigazgatót, E. Csorba Csillát.

A napokban zár a Sárkányok mindig lesznek című kiállításuk. Milyen volt a fogadtatása?
E. Cs. Cs.: Nagy siker a kiállítás, a látogatók érdeklődéssel fogadták a különböző kultúrák, a Biblia, a mi­to­ló­gia, a szentek legendái, a bestiariumok sárkányértelmezéseit, a sárkányok megjelenését a nép­mű­vé­szet­ben, a képzőművészetben. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az irodalom sárkányait – a meséktől a fantasy irodalomig – ajánlottuk az érdeklődők figyelmébe. Interaktív kiállításunkkal minden korosztály számára igyekeztünk élményszerű találkozást kínálni a sárkányok világával. Azt, hogy jó úton jártunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a rajzfalat háromszor kellett cseréljük, mert még a leg­ma­ga­sabb, vagyis csak felnőttek által elérhető felületét is telerajzolták a látogatók.

Kis képzavarral élve egy ideje a gasztronómia a levegőben van. Nyilván erre reagál Írói fogások – Terítéken az irodalom című kiállításuk.
E. Cs. Cs.: A kiállítás nem kíván a közismert toposzokkal élni, s nem kíván a divathullámra felülni, ugyanakkor olyan társadalmi jelenséget jár körül irodalmi művek segítségével, amely valóban meghatározza mindennapjainkat. A kiállítás tematikus csomópontok mentén épül fel, mint például az étkezés és szakralitás, az ételek és a nemzeti identitás viszonya, az evés élvezete, illetve az étkezés fogalmának és gyakorlatának érintkezése a testiséggel is. Az étkezés leírása gyakran felbukkan az irodalmi szövegekben is, olyan emblematikus írókat kötünk a gasztronómiához, mint Berda József, Krúdy Gyula vagy Mikszáth Kálmán. Bemutatunk irodalmi ihletettségű szakácskönyveket, így Móra Ferencné, Örkény István első felesége, F. Nagy Angéla, Nádas Péter felesége, Salamon Magda vagy írók, pl. Aczél Géza, Cserna-Szabó András, Fehér Béla könyveit. Aki szeretné tudni, hogy mi volt Karinthy Frigyes kedvenc étele, kíváncsi arra, milyen különös étkezési szokásai voltak a Kosztolányi családnak, vagy szeretne recepteket olvasni Ady Lőrincné gyűjteményéből, böngésszen bátran kiállításunkon. Nem csupán a bőségben élőkről vagy ínyencekről valló irodalmi szövegeket kívántunk a látogatók elé tárni, hanem mindennek az ellentettjét, az éhezést/nélkülözést is megmutatjuk a társadalom peremére szorítottak vagy a kitelepítés, háború során nélkülözők világának érzékeltetésével, pl. József Attila, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond, Tar Sándor, Örkény, Pilinszky írásainak segítségével, valamint a kiállítás terének a gazdag/szegény kérdésre érzékeny alakításával. A szövegidézeteken túl gazdag tárgyegyüttes várja a látogatókat, több mint száz tányér, pohár, evőeszköz, hétköznapi és ünnepi asztaldísz, teríték, konyhai eszköz klasszikus és kortárs írók otthonaiból.

A november 4-én nyílt, „Ilyen nagydolog a Szabadság?…” – Emigráció /forradalom /művészet című kiállítás új, kevéssé ismert oldalról tiszteleg az 56-os forradalom emléke előtt.
E. Cs. Cs.: Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére országszerte rendezett programok széles választékot kínálnak, a rendezvénysorozathoz mi egy speciális témával kívánunk hozzájárulni. A PIM tekintélyes emigrációs gyűjteményből azoknak az íróknak/művészeknek a szemszögéből tekintünk a forradalomra, akik kényszerből elhagyták hazájukat, emigrációban élték meg a szülőföld elvesztésének fájdalmát s az általuk meglelt, de Magyarországnak csak áhított szabadság bekövetkeztének akarását. A kiállítás azt is megmutatja, hogy az emigrációban élő művészek milyen médiumokon keresztül próbálták gondolataikat hazajuttatni, milyen segítő akciókat szerveztek az itthon maradottak életének jobbá tétele érdekében.

A Műfordítógép is idén nyíló kiállításuk. Ha csak egy szenvedélyes vitát generált példát veszünk, Salinger évtizedek óta Zabhegyező címen ismert regényének újrafordítását, ami a Rozsban a fogó címet kapta, világos, hogy van miről beszélni.
E. Cs. Cs.: A PIM szervezeti keretében működik a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda, ezért kiemelten figyelünk a magyar irodalom idegen nyelveken történő megjelenésére. Az írótársadalom nagyjai egyben kiváló műfordítók is voltak, gondoljunk Arany, Tóth Árpád, Kosztolányi, Radnóti, Vas István vagy Faludy György munkásságára, de az a sajnálatos tény is motivált bennünket, hogy a műfordítók nevét kevéssé ismerjük. Nem sok szó esik arról, milyen óriási munkát végeznek, hogyan születnek meg azok a művek, amiket aztán gyakran és nagy kedvvel idézünk. A tárlat címét adó műfordítógép maga az ember a mű mögött.

2017-ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. Az évet az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Emlékévnek nyilvánította. A PIM korábban is koordinált jeles ese­mény­so­ro­za­tokat, például a Nyugat-évet, most is így lesz?
E. Cs. Cs.: Igen, nagy örömünkre a PIM elnyerte a 2017. március 2-án kezdődő Emlékév országos prog­ram­so­ro­za­tá­nak levezénylését. Várhatóan kiállítás nyílik Nagyszalontán az Arany János Emlék­mú­zeum­ban, Nagykőrösön és a Károlyi-palotában is. Utóbbi szimbolikus jelentőségű, hiszen a PIM történetének egyik első sikeres kiállítása éppen Arany Jánosról szólt. Célunk, hogy a tudományos kutatás eredményeit közvetítve az Emlékév során országosan komplex, széles közönségnek szóló, Arany János személyiségét színesen megmutató kiállításokat, konferenciákat rendezzünk.

A felsoroltakon kívül milyen tervekkel vágnak bele a következő naptári évbe?
E. Cs. Cs.: E kérdésre utódom, Prőhle Gergely hivatott válaszolni. Az Arany-évhez kapcsolódóan azonban előrevetíthetem, hogy a korábbi sikeres tapasztalatok felidézésével (Nyugat-év, Magyar Nyelv Éve) Arany Jánossal buszon, metrón, villamoson is „utazhatunk”. Reméljük, hogy az interaktív Arany-kiállítás sok kis településre eljut majd, s sugarából Szerb Antal szavait alapul véve sokan töltekezhetnek: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”