A csodagyerek, akivel már minden megtörtént
2017. január 25. / Szalóky Bálint

Xavier Dolan mindössze 27 éves, de gyakorlatilag 19 éves kora óta a lábai előtt hever a filmes világ. Cannes-ban csaknem az összes jelentős díjat elnyerte, a sztárok pedig sorban állnak azért, hogy a filmjeiben szerepelhessenek. És a kanadai színész-rendező-forgatókönyvíró évente elő is
áll valami újjal. Az Ez csak a világ vége című legújabb opusa január 19-én érkezik a mozikba. Már a cím is passzol a hol ironikus, hol sötét depresszióval riogató, máskor lelkesen provokáló, de mindig elképesztően stílusos és felettébb érzelmes művészhez.

Korai évek
Montreal büszkesége 1989 márciusában született, kanadai tanárnő anya és egyiptomi színész apa gyermekeként. Már egészen fiatalon a film­i­parban dolgozott: a québeci régióban Ron a Harry Potterben és Jacob az Alkonyatban az ő hangján szólalt meg ékes kanadai fran­cia­ság­gal. Hogy nem elégedett meg ennyivel, az nagyban a Titanicnak kö­szön­he­tő, James Cameron romantikus katasztrófafilmje olyan nagy ha­tás­sal volt rá, hogy elhatározta, rendezésre adja a fejét.

Se veled, se nélküled
A Megöltem anyámat (2009) című első munkájával váratlanul nagyot robbantott: a mindössze 19 éves fiú önéletrajzi ihletésű moziját, amelyet rendezőként, producerként, forgatókönyvíróként és főszereplőként is jegyez, beválogatták Cannes-ba a Kritikusok Kéthete programba. Mivel senki sem vállalta a meglehetősen rizikós produkció finanszírozását, Dolan a gyerekszínészként megkeresett pénzét fektette be. A meleg tinédzser édesanyjához fűződő, se veled, se nélküled kapcsolatát elmesélő alkotást nyolcperces ováció fogadta az első vetítés után, végül három díjat nyert és Kanada hivatalos Oscar-nevezettje lett.

Így is, úgy is Cannes
Egy évvel később immár sztárként tért vissza Cannes-ba: bájos szerelmi háromszög-története, a Képzelt szerelmek az Un Certain Regard szekcióban indult, és később bejárta a világ filmfesztiváljait, de elsősorban francia nyelvterületen aratott sikert. Akárcsak a 2012-es Így is, úgy is Laurence (szintén az Un Certain Regard szekcióból). Bár Suzanne Clément-nek díjat hozott a film, a kritikusok joggal fanyalogtak az opus közel háromórás hossza miatt. A tíz év eseményeit felölelő történet – melyben egy tanár (Melvil Poupaud) rájön, hogy valójában nőként szeretne élni, vállalva ezzel a konfrontációt a családjával, barátaival és kollégáival – izgalmas problémafelvetése és remek színészei ellenére csapongó munka lett, mely nem találta meg a kiutat a fesztiválkörforgásból.

[kep3]

Ismerős idegen
Az eddigi életmű olyan visszatérő témák körül forog, mint Dolan édesanyjához fűződő kapcsolata, frankofon gyökerei, nemi identitása. Alkotásaiban saját frusztrációit, félelmeit dolgozza fel, ha úgy tetszik, saját ünnepelt outsider státusát járja körül, ám egyre kiforrottabb eszközökkel. Karrierjében a fordulópontot sokak szerint a 2014-es Mommy jelentette, hiszen ezzel végre nem csak, hogy eljutott a cannes-i hivatalos versenyprogramba, de a francia mozi nagy öregjével, Jean-Luc Godard-ral megosztva elnyerte a zsűri díját is. A közel két és fél órás filmben Dolan visszanyúl első munkájához, és ismét egy problémás tinédzser anyjához fűződő kapcsolatát mutatja be, immár azonban akkora profizmussal, hogy a Mommyban valóban nincs egy felesleges jelenet és egyetlen felesleg zeneszám sem. Merthogy Dolan kedvenc popszámaival tömte tele a filmet, olyan előadók slágereinek adott új értelmet, mint az Eiffel 65, Dido, az Oasis, Ellie Goulding, Lana Del Rey és a Counting Crows.

A világ legvégéig
A bevételek szempontjából is sikert arató Mommy árnyékában sajnos teljesen elsikkadt a rendhagyó módon Velencében bemutatott, 2013-as Tom a farmon. Dolan a kortárs kanadai drámaíró, Michel Marc Bouchard egyik darabját adaptálta: a hitchcocki feszültségű thrillerben a homoszexuális Tom vidékre utazik egykori barátja temetésére, azonban a családot megismerve rádöbben, hogy valójában senki sem ismerte a társát. Egyedül az elhunyt bátyja sejti, ki lehet Tom valójában, és szadista játékba kezd a fiúval. Dolan 2016-ban tért vissza a színház világához, immár szupersztárok (Gaspard Ulliel, Nathalie Baye, Vincent Cassel, Marion Cotillard és Léa Seydoux) közreműködésével: az Ez csak a világ vége az AIDS-ben elhunyt drámaíró, Jean-Luc Lagarce művének feldolgozása. A történet főhőse azért tér vissza családjához, hogy beszámoljon halálos betegségéről és elbúcsúzzon tőlük, azonban természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy azt eltervezte. A cannes-i versenyszekció egyik leginkább várt, majd legmegosztóbb mozijában a kritika a film túlzott színpadiasságát kifogásolta: nagy volt a meglepetés, amikor a zsűri – köztük Nemes Jeles László – újfent a zsűri díjával jutalmazta Dolant (aki az Ökumenikus Zsűri díját is elnyerte).

Bérmunkák
Bár elsősorban saját projektekre koncentrál, ha ideje engedi, előszeretettel vállal más munkákat is, például játszott a Jó szomszédok című, feledhető sorozatgyilkosos thrillerben, az az Elefánt dal című drámában pedig egy pszichiátriai intézet rendkívüli intelligenciával rendelkező pácienseként tűnt fel. Elvállalta Adele Hello-klipjének a rendezését; ez lett a világ első, IMAX kamerával forgott videoklipje. Az elmúlt szerelem felidézéséről szóló, szándékosan régimódi stílusban forgatott videó számos rekordot megdöntött: a YouTube-on 5 nap alatt több mint 100 milliószor játszották le. Dolan idén sem tétlenkedett, a Louis Vuitton kampányarca lett.

Távlati tervek
Már dobozban új filmje, egyben első angol nyelvű rendezése, a The Death and Life of John F. Donovan. Ismét sztárgárda – Kit Harington, Jessica Chastain, Susan Sarandon és Kathy Bates – állt a rendelkezésére e korántsem meglepő módon önéletrajzi történetben, amiről egyelőre keveset tudni, annyi azonban bizonyos, hogy egy tízéves kisfiú és egy filmsztár különös kapcsolatát meséli el. Nagyobb összegben mernénk fogadni rá, hogy a 2017-es Cannes-i Filmfesztiválon találkozhatunk vele!