Café Alibi 2007. december 10. / Köves Gábor ***** Sokáig úgy mondtuk, tudod, az a kávézó a jogi egyetem mellett. A Café Alibi népszerűségét ismerve azonban ma már azon sem lennénk meglepve, ha ugyanez az útirány így festene: tudod, az az egyetem az Alibi mellett. Még helyet sem foglaltunk, de kávéház-szimatunk azt súgja, jó helyen járunk. Vendégségbe érkeztünk vagy egy kicsit haza? Feszengve igyekszünk bekapcsolódni a kávéházi körforgásba, vagy a hazajárók természetességével dőlünk a szék támlájának? A tudományos mutatók itt mit sem segítenek: persze sok múlik azon, milyen sűrű a tejhab, frissen csavart-e narancslé, és elég erős-e a fekete, mindez azonban egyelőre másodlagos szempont, legelőször is a hely szellemét kell felmérni. Olyan ez, mint egy első randevú: összeférünk-e, vagy kapcsolatunk átmeneti jellegű lesz, csak amolyan egykávényi? A Café Alibi már első bejárásra törzshely-gyanús intézménynek tűnik, az a fajta café, amely, talán földrajzi fekvésének, talán megfelelőn megválasztott arányainak köszönhetően, pont olyan formát ölt, ami a szemünknek legkedvesebb. Erre rakódik aztán a belsőépítészeti díszítőréteg, itt dől el végérvényesen, kinek milyen fogalmai vannak a kávéház intézményéről. A Café Alibiben is megtalálható sok máshonnan is ismerős kávéházi kellék, de mindenből – bőrből és fából, tulipánból és tükörből, csillárfüggőből és századfordulós anzikszból, a nagyi mérlegéből és az özönvíz előtti pénztármasinából – épp annyi van, amennyi még az elengedett otthonosság és nem az erőltetett túlzsúfoltság érzetét kelti. Zsúfoltságot egyedül az étlapon tapasztalhatunk, az egyetlen helyen, ahol az nemhogy megengedett, de kifejezetten ajánlott. Az Alibi reggeliben és ebédben is igen erős, croissant- és rántotta-alapú menüik a magyar és a nemzetközi gyomorméretekhez és pénztárcákhoz vannak igazítva. Házi készítésű pitéik, amelyek receptjeit ugyanolyan titokban őrzik, mint a Coca-Cola az ősitalét, mind reggelire, mind ebéd utánra kiválóak: személyes kedvencünk a túrós-szilvás, de vigyázat, édes szájúaknak – de alkalmi szédelgőknek is – azonnali függőséget okoz. Immár visszajáró szellemek révén a kávéház mindkét termében, a klasszikus nyüzsgőben és az olvasóteremként is remekül funkcionáló, félreesőben is otthonosan mozgunk. A tükrök előnyös elrendezésének köszönhetően az utóbbiból is nyomon követhetjük a nagytermi élet minden fontosabb mozzanatát. Legfőbb elfoglaltságunk azonban mégiscsak az ebéd elfogyasztására korlátozódik. A nézelődés és a fogyasztás is igen kellemes időtöltés, az utóbbi különösképpen a dijoni mustáros, rukkolás kecskesajtnak és a kellemesen csípős tandoori csirkének köszönhetően. Elegánsan elkészített, könnyen csúszó fogás mindkettő, bátran fellapozhatjuk ebéd után az étlap vége felé található kalóriatáblázatot. V., Egyetem tér 4. H–Sze: 8.00–21.00 Cs–P: 8.00-22.00 Szo: 9.00-21.00 V: 9.00-17.00 Főételek: 1290–1990 Ft www.cafealibi.hu