Interjú
„Csak olyan anyaggal foglalkozunk, ami nem hagy minket nyugodni” – Beszélgetés Pányik Tamás rendezővel, a Panker Produkció művészeti vezetőjével
2025-08. szám
Sok helyen találkozhattunk a neveddel a nyár folyamán. A Művészetek Völgyén két rendezésed is látható volt, a Gyulai Várszínházban pedig az általad rendezett Dühöngő ifjúság került műsorra.
P. T.: Nagyon boldog vagyok, mert sűrű időszakon vagyok túl. A tavalyi vizsgarendezésem a Nemzeti Színházban látható, John Osborne Dühöngő ifjúsága, amellyel először Sopronban, majd Gyulán kaptunk lehetőséget vendégszereplésre. A másik két bemutató igazi szerelemprojekt, mindkettőnek a taliándörögdi templomban volt az ősbemutatója egymás utáni napokon. Emellett volt még utcaszínházi kalandunk a Balatonnál fantasztikus kollégákkal és a Boldog Herceg meseoperánkat is játszhattuk több helyen. Tényleg mázlista vagyok, szuper munkatársak vesznek körbe, akikkel nagyszerű anyagokon dolgoztunk.
Valóban nagyon sűrű volt a nyarad. Jutott idő pihenésre is a két évad között?
P. T.: Nem sok, de muszáj volt kicsit kiszakadni. (nevet) Eltöltöttünk pár napot a menyasszonyommal és a szüleinkkel a Tisza-tónál, és teljesítettünk egy szakaszt a Kéktúrából is. Mindeközben persze előkészítettük az évadot, és szerveztük az őszi esküvőnket. Végzős vagyok az SZFE színházrendező szakán, így hát volt még egyetemi teendőm is bőven.
Mi vár rád ebben az évadban?
P. T.: Mindenekelőtt valahogyan meg kellene írnom a szakdolgozatomat. (nevet) A színházi elfoglaltságaim két nagy részre oszlanak, egyik rész a kőszínházi munkáim. Annyira szerencsés vagyok, hogy két nagy kőszínházban is lehetőséget kaptam, szeptember 20-án a Soproni Petőfi Színházban rendezek kortárs ősbemutatót, az évad második felében pedig végre visszatérhetek a szívemnek igencsak kedves Szolnoki Szigligeti Színházba, ahol A muzsika hangja lesz a diplomarendezésem.
A kőszínházi felkérések az egyik rész, de mi a másik?
P. T.: A másik a Kerényi Tünde Sárával közös, saját vállalkozásunk a Panker Produkció. Hivatalosan két éve indítottuk a Legendás Mátyás musicallel, de a gyakorlatban már régebb óta gyűjtjük a tapasztalatot és a munkatársakat, partnereket. Hatalmas szerencsénk van, egyrészt azért, mert elképesztő szabadságot ad, hogy mi dönthetjük el, hogy kivel, mikor és mit csinálunk. Másrészt a visszajelzések mindig nagyon pozitívak.
| hirdetés
 |
|
Milyen előadásokkal foglalkoztok, van repertoárotok?
P. T.: Van repertoárunk, kizárólag általunk bemutatott ősbemutatókkal. Ez a repertoárunk összefogó eleme. Ezen túl mindig csak olyan anyagokkal foglalkozunk, amiknek aktualitását érezzük, vagy személyesen nem hagy nyugodni minket. Ilyen volt például a Csokonai tanár úr című tantermi előadásunk, ami kicsivel több mint egy év alatt túl van a 75. előadásán. A Boldog Herceg meseopera egy bonyolultabb produkció, nagyobb stáb, de azzal is több mint 20 előadást játszottunk az elmúlt két évben a Déryné Programban.
Mivel készültök az új évadra?
P. T.: Két új bemutatónk lesz az évadban, amelyeket már nyáron kipróbáltunk a Művészetek Völgyén is. Az egyik egy régóta dédelgetett projekt, a Szép Ernő voltam – zenés monodráma Jávori Fegya (Kossuth-díjas, érdemes művész) zenéjével és Kerényi Miklós Máté (Junior Prima- és Soós Imre-díjas) főszereplésével. Ennek a budapesti játszóhelye a Kult7, ahol október 2-án lesz a díszbemutató. Nagyon várjuk, alkotótársaimmal mindent beleadtunk. A dramaturg, Orosz-Bogdán Noémi fél évig készítette a szövegkönyvet, Fegya és Gulyás Gergő barátom éjt nappallá téve dolgoztak a zenéken, Máté pedig egy hatalmas nagy anyagot tett magáévá, és aztán formált meg. Végtelenül büszke vagyok rájuk.
Miről szól?
P. T.: Szép Ernő írásain keresztül térképezzük fel a személyiségét, a világhoz való hozzáállását. A szövegkönyv gerince az Emberszagból és a Felnőtteknek kötetből került ki, ezt egészítik ki drámarészletek és a versek, amelyeket Fegya megzenésített. Egy nagyon egyedi látásmód bontakozik ki Ernő szemüvegén keresztül. Hihetetlen pontosan észleli a világot, és váratlan módon reagál rá: naivan, ártatlanul, jóhiszeműen. Valahol legbelül tudja, hogy érdemben nem veheti fel a kesztyűt az antiszemitizmussal szemben, így mániákusan keresi a szépet, a lelket mindenben, még az erdővárosi téglagyár tégláiban is, ahová munkaszolgálatra vitték ’44-ben.
Mi a másik bemutatótok?
P. T.: Czene-Polgár Donát Szent Margit című drámáját állítottam színpadra Kerényi Tünde Sára és Vajda Zoltán Richárd szereplésével. Ez izgalmas, hitvitázó drámán alapuló modern mirákulum. Margitot utolsó órájában még egyszer meglátogatja a pokol hercege, hogy egy utolsó elkeseredett próbálkozást tegyen Margit lelkéért. Külön érdekesség, hogy a két anyag picit kapcsolódik is egymáshoz, mert Szép Ernő 33 évig élt a Margitszigeten, ami utána is nagyon meghatározó, idilli helyszín maradt az emlékeiben. Én ezért úgy szoktam mondani, hogy Margit Ernő védőszentje.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
