A mozgókép voltaképpen állóképek sorozata, így a film(kép) esztétiká ja hasonlít a fotó esztétikájához. Csakhogy éppen a sejtelmes „hasonlít” rej ti magában az eltérést, miszerint a film nem fotó, hiszen lényege a mozgás, aminek következményeként az állókép formai adottságai
folyamatosan megváltozhatnak. A filmesnek tehát nagyon is más látásmóddal, művészi szemlélettel kell rendelkeznie, mint a fotósnak. Fényképező filmesekként elsősorban azok jutnak eszünkbe, akik épp az el múlt években távoztak közülünk: Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor, Szomjas György, Zsigmond Vilmos, de bemutatjuk elődjeiket is: azoknak a filmeseknek a fotóit, akik a némafilm vagy a korai hangosfilm korszakában gyakran fényképészként kezdték pályájukat, s abból váltottak át az új médiumra. A kortársak tekintetében az egész szakmát megszólítottuk, nemcsak operatőröket és rendezőket, hanem a filmezés bár mely területén működőket is, hogy küldjék el művészi szándékkal készült fényképeiket.
Műcsarnok 09. 26-ig
|
vissza
vissza a lap tetejére
