Impresszum | Előfizetés  
  2024. július 20., szombat
Illés

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Böhm György újra Pécsett
2022-11. szám / Zábrádi Mariann

Pål Mangor Kvammen – Torfinn Nag – Jon Arne Sægrov – Per Inge Torkelsen kortárs norvég szer­zők Királyrák krumplifészekben című komédiáját rendezi a Pécsi Nemzeti Színházban Böhm György. Két csodálatos művésznő, a két Kossuth-díjas: Vári Éva és Uhrik Teodóra jutalomjátéka a
kétszereplős kortárs norvég komédia, melynek bemutatójára a Pécsi Nemzeti Színház új játszóhelyén, a Pécsi Horvát Színházban került sor 2022. november 12-én. A két, minden létező szakmai elismerést, díjat magáénak tudó művésznő méltán a pécsiek nagy kedvence, bár munkásságuk jelentősen túlmutat a város határain. Böhm Györgyhöz is sok szállal kötődnek.

Mondhatni, nem új keletű a kapcsolata a két kiváló művésznőhöz.
B. Gy.: Bizony. Uhrik Dórát 1968-ban a legendás Eck Imre alapította Pécsi Balett előadásában, a Pokoljárásban láttam először. Vári Évát pedig az Egy bolond százat csinál-ban néztem áhítattal. Később, biztosan nem véletlenül úgy hozta a sors, hogy mindkettőjükkel dol­goz­hat­tam is. A Budapesti Kamaraszínházban, az Operettszínházban, a Müpában, és most itt vagyunk hárman Pécsett. Csodálatos ajándék.

Rendezőként, dramaturgént az ország és a világ számos színházában otthonos: Zalaegerszeg, Győr, Budapest, Helsinki, Berlin, Köln, Zürich, Sydney… és Pécs.
A Pécs-kapcsolat sem újkeletű.
B. Gy.: Nem bizony. Sőt, ősréginek is mondható. Itt jártam gimná­zium­ba a Leőweybe. Kollégista voltam. A színházzal is itt ismerkedtem meg. Mondhatni, állandóan színházba jártam, mert annak idején a gimnazistáknak kötelező volt. Bérletünk volt. Nekem kétszeresen is. Az iskola és a kollégium révén is. Az első színházi munkám is Pécshez kötődik. 35 évvel ezelőtt, 1987-ben Bibbiena Calandria című reneszánsz komédiáját dolgoztam át, az előadás rendezője Vas-Zoltán Iván volt. Az első pécsi rendezésem pedig A dzsungel könyve volt. Ezt látták Helsinkiből a Svenska Teaternből, így kaptam meghívást hozzájuk, ahol aztán svédül is megrendezhettem. A padlás rendezésem 150-szer ment Pécsett 2013-2020 között, ez az előadásszám vidéki színházi rekord lett.

Tavaly volt 50 éve, hogy a pályán van. A Vígszínházban kezdett.
B. Gy.: Igen, de nem dramaturgként, hanem bútoros segédmunkásként kezdtem. Az ELTE-re nappali tagozatra jártam tulajdonképpen, de volt mellette 5 állásom. Például hajnalban vagont rakodtam, este statiszta voltam a Vígben, de voltam a IX. kerületi tanács művészeti csoportokat felügyelő munkatársa is. Itt ismerkedtem meg a Közvágóhídon működő hentesek karával, mely életre szóló élményt például beleszőttem a Csókos asszonyba: az egyiknek sikerül, a másiknak nem… – énekli az álomjelenetben a hen­tesek kara…
hirdetés

És ezzel el is érkeztünk a groteszk, az irónia eszközeihez, melyek állandóan jelen vannak munkáiban. Ez a mostani rendezésben, mely egy idősek otthonában játszódik, és az élete végén álló két hölgy civódását, összecsiszolódását mutatja meg – igazán kiteljesedhet.
B. Gy.: Elképesztő jó lehetőség ez a groteszk darab a „rosszalkodásra”. És nagy szerencsém van, hogy a két fantasztikus művésznő szívesen partnerem ebben. Ez egy groteszk, humoros, néhány helyen a Susan Sontag-féle campet („olyan felfogás, melynek lényege a természetellenes szeretetében rejlik: a művészi és túlzó dolgokéban” – a szerk.) is hozza. És mindeközben egy szívfájdító, szívfacsaró, lélekemelő történetet látunk, mely mindannyiunkról szól.

Ki a célközönsége az előadásnak?
B. Gy.: Csak A padlást tudom idézni: 9-től 99 éves korig. Mindenkinek van saját, sokszor fájdalmas él­mé­nye az öregek otthona témában, és most lehetőséget adunk arra, hogy nyíltan lehessen erről beszélni, és közben jókat nevetünk magunkon, meg kiröhögjük a halált.

Milyen munkák várják ezt követően?
B. Gy.: Van egy nagyon szomorú dolog az életemben. Korcsmáros Gyuri barátom halála. 50 éve ismertük egymást, együtt voltunk katonák is, és aztán 35 évig együtt írtunk darabokat. Az ő elvesztése egyelőre nem feldolgozható számomra. Sajnos vannak még más személyes veszteségeim is. De ezekkel együtt mindig törekszem az élet pozitív oldalát látni, megragadni és megélni. Azt mondom, röhögjük ki a halált! Jó apropó erre ez a darab, Maggi és Lillemor története. Van sok tervem. Korcsmáros Gyurival befejeztük a Gábor Zsazsa életéről szóló musicalt Szikora Róbert zenéjével, amely 2024-ben kerül bemutatásra. A Veres 1 Színházban pedig megrendezem a Szép nyári nap című musicalt. És most belefogunk Tesla kutyámmal is egy nagy projektbe. Terápiás kutya képzőbe járunk, autista és ADHD-s gyerekeknek sze­retnék segíteni ezzel, ha elvégezzük a kiképzést sikeresen.




vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor