Impresszum | Előfizetés  
  2024. július 20., szombat
Illés

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
40 éves a Kőszegi Várszínház – Múltidézés színházi fesztivállal, könyvvel és riportokkal
2022-12. szám

2022-ben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Kőszegi Várszínház. A jubileumi rendez­vénysorozatról, az ünnepi bemutatókról Pócza Zoltánt, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatóját kérdeztük.

Egy ilyen jeles évforduló sok örömmel és büszkeséggel, de sok munkával is jár. Felelősséggel kell „szere­pelni”, hiszen már a korábbi esztendőkben – a pandémia alatt is – magasra tették a lécet, ha csak a bemu­ta­tók számát tekintjük, akkor is. Mi valósult meg a jubileumon?
P. Z.: Az évfordulóra Göttinger Pállal írattunk egy darabot a vasi zseni, Weöres Sándor életéről Szénakutyák címmel, melyet Kálid Artúr játszik. Az áprilisi bemutató után több helyen megtekinthető volt ez az utaz­tat­ható előadás, állandó játszóhelye Budapesten a FÉM Arts & Café. Májusban a Mesebolt Bábszínházzal együttműködve mutattuk be A cica, aki haza akart menni című gyerek­szín­házi darabot.

Mi történt a nyáron?
P. Z.: 1982. július 17-én volt az első bemutató Kőszegen. Ezt az eseményt – negyven évvel később – ugyan­e­zen a napon Páskándi Géza Az ígéret ostroma című művének felolvasószínházi előadásával idéztük fel. Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék – Víg farsangi atrocitás címmel kamaraszínházi ősbemutatót is tartottunk. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írták az 1532-ben játszódó művet, ami arról szól, hogy milyen is az, amikor valami új születik, milyen buktatókkal, nehézségekkel kell megküzdeni. Mindkét produkció a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal valósult meg.

A nagyszínpadi bemutató a Szentivánéji álom volt, amit Hegedűs D. Géza rendezett. Ő először járt Kő­szegen.
P. Z.: Így van, és nagyon megszerette a várost, a stábot. A bemutató napja július 14-én volt, és összesen hat alkalommal játszottuk Shakespeare klasszikusát. Ekkor kezdődött az a tíznapos színházi fesztivál is, ami a negyvenéves évforduló kapcsán egy újfajta rendezvénysorozatot szeretne meghonosítani Kőszegen. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatójával, Nagy Andrással összefogtunk. Egy olyan tudományos workshopot terveztünk, amely a szabadterekre fókuszál, hiszen a Kőszegi Várszínház negyven éve egyfajta lakmuszpapírja az összes szabadtéri színháznak. Azt vizsgáltuk, hogy hol tartunk most, illetve a szabadtéri színházak múltját is kutattuk.
hirdetés


A helyszíneket tekintve is tovább terjeszkedett a teátrum.
P. Z.: A nagyszínpadi helyszín mellett még három udvarban tartottunk előadásokat a KÖZJÁTÉK fesztivál ideje alatt. A Zwinger mellett volt az úgynevezett „gyermekudvar”, a Festetics-palota udvara a kama­ra­színházi előadásoknak adott otthont, zenés udvarként pedig a már jól bevált helyszín, a külső várudvar várta a látogatókat. A programok mellett folyamatosan lehetőség volt a közönségtalálkozókra is.

Visszatért Kőszegre Vajda Gergely zeneszerző-karmester is.
P. Z.: Az ő szerzeményét, amely a negyvenedik évfordulóra készült, a Várfanfár – Ünnepi Nyitány a Kőszegi Várszínház 40. születésnapjára című művet hallhattuk a Savaria Szimfonikus Zenekarral. És ismét volt Grand Opening komolyzenei koncert. Ez alkalommal nemcsak Erkel Ünnepi nyitánya csendült fel, hanem egy trianoni vonatkozású, Scheer Uwe által felkutatott – korábban ismeretlen – Kárpáti Sándor-mű is. Hogy a korábbi esztendők eseményeit nyomtatott formában is megőrizzük, megjelenik egy könyv, amelyet Tóthárpád Ferenc írt, és amelynek nívós megjelenéséről Trifusz Péter gondoskodik. Ehhez kapcsolódik az a videós riportsorozat, amely pedig – a könyvtől eltérő tematikával – érdekességeket mutat fel az elmúlt évtizedekből 21 színházi személyiség nyilatkozatain keresztül.

Hazatérőként pedig Gergye Krisztiánt is láthatta a közönség.
P. Z.: Gergye Krisztián a műfajok szintézisében gondolkodva a Kőszegi Várszínház 40 éves jubileumára egy képzőművészeti kísérlettel és egy azt összegző egyedi performansz megvalósításával készült. A projekt során Gergye Krisztián 40 festmény elkészítésére vállalkozott, melyeket a színház 40 évében készült archív fotók, dokumentációk alapján alkotott. A festmények szabadtéren lettek kiállítva, direkt kitéve a műveket az időjárás viszontagságainak, a képet roncsoló erőknek. Az eső, a szél és a napsütés áldozatául eső műal­ko­tások 40 napig voltak szabadtéren láthatók, a vár ágyúpadján. Ezt a roncsolódó folyamatot fotó­do­ku­mentáltuk, majd a fotókból készült videóinstallációban láthatóvá tettük a műalkotások mint emlékek lassú erodálódását, elmosódását. A projekt záróeseménye egy egyedi performansz volt, amely során a 40 kép, a 40 emlék elhomályosodása, illetve visszaforgatott kiélesedése egyfajta háttérvetítésként alakította az „emlék-műsor” jellegű, élő előadás dramaturgiáját.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor