Impresszum | Előfizetés  
  2024. július 13., szombat
Jenő

 
 
Nyomtatható változat
Ajánló
Ma is aktuális mítoszaink az Operaház színpadán
2023-05. szám

Az antik görög-római mitológián alapuló két tragikomikus mű, Boris Eifman A Pygmalion-hatás című balettpremierje és Richard Strauss Ariadné Naxoszban című operája határozza meg a Magyar Állami Operaház júniusi programkínálatát.

Az 1920-as évek nagyvárosi forgatagában Galát, a nyomornegyedből származó fiatal lányt elvarázsolja Leon, a versenytáncbajnok elegan­ciája és életének fényűző külsőségei. Elhatározza, hogy maga is táncosnak tanul, hogy közelebb kerülhessen az áhított férfihoz. A nagyvilági táncos ugyanakkor éppen bajba kerül: partnere, Tea hibá­já­ból adódóan elveszti egyik versenyét, emiatt új táncpartnert keres. A táncórán megakad a szeme Galán, aki esetlenségével nagy feltűnést kelt. Leon fogadást köt a tánctanárral: sztárt farag az egyszerű lányból.

Boris Eifman szentpétervári társulata révén több mint négy évtizede számít az orosz kortárs táncművészet nemzetközileg is elismert alkotójának, akinek Karamazov testvérek című koreográfiája 2009 óta népszerű darabja a Magyar Nemzeti Balett repertoárjának. A 2019-ben bemutatott A Pygmalion-hatás egyszerre merít ihletet az ókori római költő, Ovidius Átváltozások című művéből, amiben Pygmalion, a szobrász beleszeretett alkotásába, amely Aphrodité közbenjárására életre is kel, valamint a címben is szereplő pszichológiai szakkifejezésből, amivel a nagyobb elvárások gerjesztette jobb teljesítmény önbeteljesítő jóslatát szokás jellemezni. Ahogy az alkotó fogalmaz: „Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, még­sem ugyanaz.”

Az ifj. Johann Strauss keringőire készült koreográfia a balett- és a moderntánc-elemeken túl nagy mértékben épít a társas táncok és a versenytáncok lépésanyagára, új kihívások elé állítva a Magyar Nemzeti Balett együttesét. A darab főszerepeit hármas szereposztásban Pokhodnykh Ellina, Starostina Kristina és Yakovleva Maria (Gala), valamint Ragyus Nyikolaj, Balázsi Gergő Ármin és Kekalo Iurii (Leon) alakítják, az OPERA Zenekart David Coleman nemzetközi hírű balettkarmester és Déri András vezényli.

Ugyancsak az antik mitológiából merít ihletet az Opera műsorának másik darabja, a MítoszFeszt keretében ismét műsorra tűzött Ariadné Naxoszban. Richard Strauss zeneszerző és a librettót jegyző Hugo von Hofmannsthal egy kis csavarral az operához előjátékot is komponált, amelyben a magasztos és könnyed művészeti formák versengenek egymással, ami aztán magára a műre is kihat.
hirdetés

A szerzőpáros prológja szerint egy újgazdag bécsi úr vacsoravendégeit két művel, egy fiatal komponista Ariadné Naxoszban című fennkölt operájával, valamint A hűtlen Zerbinetta és négy imádója című zenés-táncos burleszkjével kívánja szórakoztatni. A vérig sértett komponista döbbenetét tetézi, hogy az est során a háziúr úgy dönt, a két előadást idő hiányában egyszerre tartsák meg. Zerbinetta, a táncosnő azonban megmenti a helyzetet, mikor azt javasolja, a két darabot úgy húzzák meg, hogy azok illeszkedjenek egymáshoz. Így kerül végül színpadra a Naxosz szigetén hűtlen kedvese, Thészeusz által magára hagyott, vigasztalhatatlan Ariadné szomorú története, akit bár Zerbinetta és a komédiások elsőre nem tudnak meggyőzni egy új szerelem reményéről, Bacchus eljövetelével révbe ér a táncosnő tanítása, és a szerelem diadalmaskodik a halálvágy felett.

Anger Ferenc 2013-as rendezése szimbolikájában gazdag értelmezése Strauss operájának, amiről így vall: „A vidámságot és a szomorúságot, a szerelmet és a halált egyidejűleg azért adjuk elő, mert élni kell. És ez maga az élet. Ahogy a mindennapokban is össze vannak keveredve ezek az érzelmek, ugyanúgy most a színházban is össze lesznek keveredve.” A kakofónia burjánzó színpadi látványvilága Zöldy Z Gergely tervei nyomán valósult meg. Az előadás főbb szerepeit Balga Gabriella (Komponista), Szemere Zita (Zerbinetta), Szabóki Tünde (Ariadné) és Kovácsházi István (Bacchus) alakítják, az OPERA Zenekart Halász Péter vezényli.





vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor