Impresszum | Előfizetés  
  2024. július 13., szombat
Jenő

 
 
Nyomtatható változat
Ajánló
Az Ártatlanok a Gyulai Várszínházban
2024-03. szám / Tóth G. Ildikó

Ártatlanok (Levelek a Kner család életéből 1938-1946) címmel rendhagyó felolvasószínházi bemutatót tartanak a Gyulai Várszínház Kamaratermében április 18-án.
Az előadás rendezője: Hegedűs D. Géza, a Kner család tagjait pedig mellette Hirtling István, Hegyi Barbara, ífj. Vidnyánszky Attila és Waskovits Andrea szólaltatja meg.
Elek Tibor színházigazgatóként, dramaturgként hogyan talált erre a történetre, miért gondolta, hogy szín­pad­ra való lehet?
Elek Tibor: Évtizedek óta hallgatom kedves barátom, Erdész Ádám újabb és újabb történeteit a gyomai Kner családról, illetve egyes tagjairól. Ő a gyulai levéltár immár nyugalmazott történész-igazgatójaként nagyon alaposan ismeri és többféle formában fel is dolgozta a család hagyatékát. Legutóbb tavaly adta ki a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című 700 oldalas kötetet a Magvető Tények és Tanúk sorozatában, amely a nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást. Beszélgetve vele és olvasgatva a leveleket hamar körvonalazódott előttem egy több szálon futó, drámai csomópontokkal tarkított családtörténet. Mivel mindez jórészt egymásnak írott levelekben fogalmazódik meg, szinte kínálta magát a felolvasószínházi forma. S mivel nekünk minden évben van egy kortárs magyar művet ebben a formában bemutató előadásunk, úgy gondoltam, legyen idén ez.

Hogyan tudná összefoglalni Erdész Ádám a Kner család, illetve az előadás szereplőinek kultúrtörténeti jelentőségét?
Erdész Ádám: A Kner család különleges szerepet játszott a magyar könyvművészet történetében. A Knerek gyomai nyomdája a hazai iparművészet egyik legsikeresebb, nemzetközi hírű műhelye volt. A família attól is különleges, hogy több nemzedéken keresztül számos kiemelkedő tehetségű tagja formálta a nyomdász-könyves világot. Kner Imre, Kner Izidor legidősebb fia 13 évesen lépett be a családi nyomdába, a két háború között a könyvművészet nemzetközileg elismert mestere lett. Apja halála után a gyomai nyomda vezetője. Kner Albert, a nyomdaalapító Kner Izidor legkisebb fia, nyomdász, tipográfus, már Budapesten a Bródy család tulajdonában lévő Hungária Hírlapnyomda művészei vezetője volt, majd 1940-es emigrációja után Amerikában csinált világkarriert. Kner Endre, Kner Izidor fia, a családi nyomda pénzügyi vezetője, apja halála után a nyomda résztulajdonosa. Kner Erzsébet, Kner Izidor leánya 1924-ben a család segítségével könyvkötő műhelyt nyitott Budapesten. A főváros egyik legelismertebb iparművész könyvkötője lett, majd 1946-ban ő is Amerikába emigrált.
hirdetés

Hegedűs D. Gézát mi fogta meg ebben a szövegkönyvben, miért vállalta el az előadás megrendezését és milyen előadást képzelt el?
Hegedűs D. Géza: Kertész Imrével szólva: a remény a gonosz instrumentuma, ez jutott eszembe, mikor Elek Tibor dramaturgi munkáját elolvastam. A Kner család levelezése felolvasószínházi változatának köszönhetően megbizonyosodhatunk erről. Ilyen szívközeli, lélekközeli, észközeli személyes hanggal ritkán találkozhat a kortárs befogadó közönség. Azzal a ténnyel, hogy az egymást követő magyar kormányok által kihirdetett úgynevezett zsidótörvények miként árulják el faji alapon a magyar állampolgárokat, csak mert származásuk okán ezek a magyar állampolgárok e törvények szerint zsidónak, azaz az élők sorából kiiktatandónak minősülnek. Hogy ezek az elárult honfitársaink miként lesznek hontalanok a saját hazá­juk­ban, Magyarországon. Miként fosztják ki, űzik el és semmisítik meg őket. Eközben megrendítő szembe­sül­ni a családtagok túlélési stratégiáival: a lázas készülődéssel, a sztoikus belenyugvással, a vaksi tehetet­len­séggel. Az öntudatos polgári magatartással. Hogy ha az elődeink a magyar kultúrát építő alkotók, hazafiak, törvénytisztelő polgárok voltak, a körülményekkel nem törődve, mi is ugyanúgy ebben a szellemben élünk tovább, mi is ugyanúgy tiszteljük a törvényt. Mert hiszünk a munkánk, hivatásunk megtartó erejében, a velünk együtt élők emberségében. Kiváló kollégáimmal az életstratégiák, a választási lehetőségek polifó­niá­ját fogjuk megszólaltatni, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”.





vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor