Interjú
„Az egész életem nagy missziója ez, hogy működjön a táncélet Miskolcon, és a nézők szeressék ezt a csodálatos műfajt”
2026-01. szám
Kozma Attilával, a Miskolci Balett és a Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál művészeti vezetőjével beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről, természetesen a tánc tükrében.
Így év elején gyakran összegezzük az elmúlt évet, levonjuk a tanulságokat, értékeljük az eredményeinket. Adódik a kérdés, hogyan látod a 2025-ös évet a Miskolci Balett és a Horizont Fesztivál életében?
K. A.: Mozgalmas évet zártunk tavaly, annyi bizonyos. Egy sokszínű, sikeres Horizont Fesztivál valósulhatott meg áprilisban, széles spektrumból sikerült meríteni, remélem, erre a következőkben is lehetőségünk nyílik majd. Már hagyomány, hogy ehhez kapcsolódott egy Miskolci Balett bemutató is, a Háry János. Évről évre készülünk a gyerekeknek és az ifjúságnak is egy produkcióval. Én voltam a koreográfusa, és igyekszem mindig a mai fiatalok számára is megélhetővé tenni a történeteket, amikhez tudnak kapcsolódni. Nem panaszkodhatunk, nagyon sikeres lett a Háry János. Nem kis öröm, hogy az ősszel kezdődött új évadban a Lázár Ervin Program keretében is bemutathatjuk több ezer olyan gyermeknek a régióban, akik közül sokaknak ez az első színházi élménye. Nagy felelősség, de szép feladat. Mozgalmas, színes előadás született, amelyben helye van emelkedett, szép pillanatoknak is.
A felnőtt tánckedvelőkről sem felejtkeztetek el, mit kínáltok a Miskolci Balett régi és új nézőinek?
K. A.: Szerintem a miskolciak már jól tudják, hogy feladatomnak tekintem neves irodalmi művek, filmek, élettörténetek táncszínpadi adaptációinak bemutatását. Az idei évadban olyan lehetőség adódott ennek folytatására, hogy keresve is nehéz lett volna jobbat találni. Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, erről méltóképpen szerettünk volna mi is megemlékezni, ez a Miskolci Balett és a Miskolci Nemzeti Színház számára kiemelten fontos volt. A Jókai-életmű nagyon gazdag, ám nem könnyen vihető színre táncszínpadon. Az arany embert választottuk végül, ami nagy feladat volt, de talán kevésbé szerteágazó, mint például A kőszívű ember fiai.
Milyen előadás lett Az arany ember Miskolcon?
K. A.: Úgy gondoltam, hogy ezt is közel kell hoznunk a ma emberéhez. Megtisztelő, de nehéz feladat olyan művel dolgozni, amelyen generációk nőttek fel, és amelyről mindenkinek vannak romantikus emlékei. Magasan volt a léc tehát, szerintem épp ezért nem volt szabad ugyanúgy megközelíteni, nem akartam egy közhelyes utánzatot egy nagyszerű filmből. A mi látványvilágunk és a mozgáskészlet is kicsit modernebb, letisztultabb, amellett, hogy megtartottuk a történet fonalát, a karaktereket és a fő konfliktusokat. A zene is ehhez a darabhoz készült, Barva Gábor és Mohila Tamás munkája mindenképp egy új kontextust hoz, és jól szervülnek ehhez Igaz-Juhász Katalin jelmezei és innovatív, ötletes díszlete, amely remekül helytáll a cselekmény számos helyszínéül. A táncosaink pedig ismét nagyszerű, fegyelmezett munkát végeznek, és ezt nehéz máshogyan fogalmazni: alakítják a szerepeiket. Az évad további részében is műsoron marad Az arany ember.
Gyorsan eljön a tavasz is, ami újra Horizont Fesztivált jelent, jól gondolom?
K. A.: Igen! Sőt, adminisztratív okokból idén a megszokott áprilishoz képest március végén rendezzük meg, amely valóban pillanatok múlva itt van.
Ahogy említetted, és a nézők is megszokhatták már, hogy a Horizont Fesztivál új Miskolci Balett bemutatót is jelent. Ezúttal is így lesz ez?
K. A.: Így lesz, a napokban kezdjük meg az új előadás próbáit. Folytatva az említett sort, az irodalmi adaptációk koncepciója mentén most a Toldi következik, a Kamaraszínházunk ifjúsági bemutatójaként. A Petőfi produkciókhoz hasonlóan most is megszólal majd a mű, részleteiben, sőt, főszereplője is egy kiváló fiatal színészünk, Tegyi Kornél lesz Miklós szerepében. Zeneileg pedig igen különleges lesz, ilyen még nem volt, mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotófolyamatban. Bevallom magam is kíváncsi vagyok a végeredményre, izgalmas projektnek ígérkezik, ezzel nyitjuk majd a Horizont Fesztivált. Lesz emellett áprilisban is egy – stúdiószínpadi – bemutatónk, ami szintén Arany Jánoshoz köthető. Két egyfelvonásosként egy-egy balladáját viszünk színre, ezzel egy régi álmom fog megvalósulni. Az Ágnes asszonyt én koreografálom majd, alkotótársam pedig a Győri Balettből Szőllősi Krisztina lesz. Letette már névjegyét Győrben, például az Abigél produkcióval, érdeklődve várjuk, hogy mit gondol a Tetemre hívásról. A táncosok is várják már, és számomra is fontos, hogy több koreográfussal is dolgozzanak, több nézőpontot ismerjenek meg, más technikák is előtérbe kerülhetnek. Sokoldalú az együttesünk, ez az erősségünk, ezzel élnünk kell. | hirdetés
 |
|
Kiket láttok vendégül a fesztivál 2026-os kiadásában? Készen van már a műsor?
K. A.: Most alakul ki a végleges formája, a fesztivál menedzsere, Farkas Beáta az utolsó simításokat végzi az egyeztetésen, de sok olyan programpont van, amit már biztosan tudni lehet. Az előző gondolathoz fűzhetem, hogy idén a Győri Balett jön hozzánk vendégségbe, az Éva és Ádám előadással. Két fiatal alkotó műve, Éva részét szintén Szőllősi Kriszta koreografálta, az Ádám pedig Darai Tamás munkája. A Győri Balett olyan állócsillag, amelynek jelenléte emeli bármely esemény fényét, boldogok vagyunk, hogy elfogadták a meghívásunkat, ők lesznek a záróprogram a Nagyszínházban március 28-án.
További fellépő művészeket, együtteseket lehet említeni?
K. A.: Néhány évvel ezelőtt voltak már nálunk a Grecsó testvérek a Többet magunkról esttel, és az új, Apánk üzent előadásukkal is bizonyosan nagy örömöt szerzünk a nézőknek. Szeretem ezt az összművészeti jellegű szerkesztést, és a testvéri viszony a társalkotói viszonylathoz képest mindig egy plusz árnyalatot, hozzáadott értéket képvisel. Mind Zoltán, mind Krisztián kedves a szívünknek, együtt pedig még inkább, hát még hogy kiegészülnek a Willany Leó Improvizációs Táncszínház művészeivel. Zeneileg is mindig érdekes az este. Van még egy nagy tervünk, remélem, hogy sikerül megvalósítanunk. Évek óta együttműködő partnerünk a Nemzeti Táncszínház, a fesztiválok kapcsán is. A legutóbbi Budapest Táncfesztiválon – többek között – három igen érdekes produkció is színre került, és reméljük, hogy mindhármat sikerül most Miskolcra hozni, így együtt. Mindhárom többgenerációs aspektusokat mutat be, gyönyörű tisztelgésként hazánk nagy táncos alkotóművészei előtt. Egyrészről Bozsik Yvette darabját, az Egy gésa emlékiratait igyekszünk szerződtetni, ez egy szép, kissé melankolikus előadás, finom látványvilággal, a népszerű regény nyomán készült. Sorban követi a Pécsi Balett „kistestvér”, a PB2 Company Egy áttáncolt élet című produkciója, mely Uhrik Teodóra életének mozaikdarabjait dolgozza fel, egy nagyon személyes hangvételű előadásban. Különösen fontos ez számomra, hiszen magam is pécsi vagyok, és Uhrik Dóra a mesterem volt. Éppen nemrég találkoztunk, a Pécsi Balett 65. születésnapján, fantasztikus formában van, ámulatba ejt. Lelkesen várom ezt a produkciót. Nem utolsósorban pedig Frenák Pál az az alkotó, aki a Nostalg_Y című produkcióban a generációk közötti interakciókat fejtegeti, ebben pedig Lőrinc Kati az egyik főszereplő. Nagyszerű lenne együtt látni ezeket a csodálatos művészeket, nem túlzás, hogy legendákat Miskolcon, fáklyaként mutatnak utat a fiatal alkotó- és táncművészek számára. Elárulhatom még azt is, hogy visszatérő vendége a fesztiválnak a Megyeri Léna – Bősze Ádám páros, a nézőink mindig várják már az újabb Lábujjhegyen estét, érdekes sztorikkal a táncművészet gazdag történetéből, idén sem fognak ebben hiányt szenvedni. Éder Vera fotókiállítása is hagyomány, ezt is folytatjuk.
A gyerekekre is szoktatok gondolni, idén tavasszal is így lesz ez?
K. A.: Igen, pedig ez nem könnyű misszió, jóval kevesebb gyerekeknek szóló bemutató készül, de nem hagyjuk cserben az ifjúságot. Sokat hangoztatott közhely, és mint ilyen, igaz is: ők a jövő nézői. Ismerjék meg, szeressék meg a táncot, akkor felnőttként is igényük lesz rá. Tulajdonképpen az egész életem nagy missziója ez, hogy működjön a táncélet Miskolcon, és a nézők szeressék ezt a csodálatos műfajt.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
