2025. október 18. /
Viktor Balázs 2014-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában. Diploma után a K2 Színház alapító tagja volt, majd szabadúszott, színész is,
rendez is, végül 2021-ben alkotótársaival megalapították a Tér 12 Kulturális Egyesületet. Október 3-i, a Szkéné Színházban készülő, Leláncolt Prométheusz című bemutatójáról kérdeztük.
Balázs, akkor most rendezés vagy színészet?
V. B.: Ha rendezek, akkor a színészek közé vágyom játszani, ha meg játszhatok, akkor meg rendeznék. Nehezebb eset vagyok. Talán nem vagy, hanem és. Engem igazából a színház érdekel. Az egész.
A K2 Színház állandó társulatként a Szkénében tartotta első bemutatóját, a Bulgakov Színházi regényéből készült Züfec című előadást láthattuk. Milyen érzés visszatérni?
V. B.: Megtisztelő. Számomra a Szkéné mindig is egy különleges hely volt. Egy kis ékszerdoboz, elrejtve a Budapesti Műszaki Egyetem K épületében. Legendás színpad legendás előadásokkal. Nagyon nehéz időszakból lábal ki most a Szkéné. Örülök, hogy részesei lehetünk.
Mire gondolsz?
V. B.: Az egész független szféra fáj, hogy megerőszakolhassak egy Platonov-idézetet. Egy korszak lezárult, és egy új indul. Tana-Kovács Ági, a Szkéné legendás művészeti vezetője visszavonul, és Szabó Attila veszi át a helyét. Van egy csodálatosan fiatal és zseniális Langár Ákos, aki a Szkéné új ügyvezető igazgatója. Még Ágival született a gondolat, hogy a Prométheuszt meg kéne csinálni a Szkénében, de már Attilával sakkoztunk a szövegen, agyaltunk a próbarenden. Nem csupán be-, hanem örökbe fogadták az előadásunkat.
A ti előadásotok szövegét Fenyvesi Orsolya írta. Miért volt ez fontos?
V. B.: A Leláncolt Prométheusz egy különleges előadás, mert egy szereplőt leszámítva csak istenek, titánok és őserők játszanak benne. Egyfelől rengeteg, a mai ember számára nehezen értelmezhető mitológiai utalás van az eredetiben, emiatt jó találat leporolni kicsit a Trencsényi-Waldapfel-szöveget, emellett fontos koncepcióm volt egy isteni nyelv megteremtésére tett kísérlet. Hogyan beszélnek az istenek? Hogyan beszél az egyszem ember a szereplők közül? Aki egy nő. Egy anya. Kellett nekem egy zseniális költőnő tehát. Orsit még Erzsébetváros irodalmi ösztöndíjasaként ismertem meg. Már akkor tudtam, dolgozni akarok vele. Orsinak első színpadi szövege ez. Ember legyen a talpán, aki ezt megmondja. Csoda szöveget írt.
Kik szerepelnek még az előadásban?
V. B.: Ez egy igazi független szuperprodukció! Bán Bálint Prométheuszt, Nagypál Gábor a zeuszi hatalommal való boldogulás három árnyalataként Héphaisztoszt, Okeánoszt, Hermészt alakítja. Pallagi Melitta az Okeanidák kara egyedül, Sztarenki Dóri Ió, Zeusz szerelme, Bánki Mihály Erőszak, Lehel Vilmos Erő lesz. Lévén független produkció vagyunk, Mihály az előadás zenéjét is szerzi, ami esetünkben, mint a zeuszi világ megszemélyesítője, főszereplő lesz, Vilmos pedig a mozgásokban segít. Orsi írta a szöveget, Hodászi Ádám a dramaturgunk és Radetzky Anna a látványtervezőnk. Alapvetően luxusnak tartom a látványtervezővel való munkát a független előadásokban, de ez esetben megkerülhetetlen a látvány, ugyanis egy rendkívül statikus darabról van szó. Ott van még Bárdos Eszter, az előadás asszisztense, aki az SZFE rendezőasszisztens osztályából érkezett hozzánk.
Te több klasszikus görög drámát is rendeztél már, játszottál már. Honnan ez a nagy szerelem?
V. B.: Valóban, volt olyan évadom, amikor épp játszottam Aiszkhülosz-, Szophoklész- és Euripidész-drámában is. Az volt csak az igazi aranykor… A szerelemnek több oka van! Egyfelől egyetemi tanárom, mesterem, Karsai György, aki úgy tudott ezekről a csodás, de első olvasatra roppant rémisztő előadásokról beszélni, hogy a világ legjobb drámáinak gondoltuk őket! Másfelől én imádom a sci-fit! Ezek a szövegek 2500 évvel ezelőtt íródtak, s a mai napig aktuálisak. Aktuálisak, de mégis jól mérhető rajtuk, mennyit változott vagy nem változott a világ.
És miért a Leláncolt Prométheusz? Miért fontos ma ez az előadás?
V. B.: Mindennél fontosabb szerintem. Egy modern és felvilágosult korban élünk, de önkéntes rabszolgaságban. Egy kapitalista pofongyárban, ha tetszik. Annyit dolgozunk, annyira mindent akarunk, annyira meg akarunk felelni a társadalmi dogmáknak, hogy közben lemaradunk az életünkről. Elfejtjük, hogy az erőnket nem a bankszámlánk nagysága, de még csak nem is a barátaink száma határozza meg. Mi is a prométheuszi tűz? Egy kétirányú utca. Egyszerre jelent életet, de pusztítani is tud. Pont, mint a belső tűz. Felelősséggel kell hát használni. Tanuljunk meg tudatosan élni, felelősséget vállalni. Dolgozzunk, mint állat, akarjunk 3 BMW-t, 3 gyereket, vagy ne akarjunk, de a mi tudatos döntésünk legyen. Ez szerintem a Prométhuesz igazi mondandója, nincs isten az emberhez képest. Kicsit figyeljünk befele, kérdezzünk, s bármit kibírunk. Ha tudatosan élünk, nem lesz kevésbé fájdalmas az élet, de kevesebbet fogunk szenvedni, az biztos.
rendez is, végül 2021-ben alkotótársaival megalapították a Tér 12 Kulturális Egyesületet. Október 3-i, a Szkéné Színházban készülő, Leláncolt Prométheusz című bemutatójáról kérdeztük.
Balázs, akkor most rendezés vagy színészet?
V. B.: Ha rendezek, akkor a színészek közé vágyom játszani, ha meg játszhatok, akkor meg rendeznék. Nehezebb eset vagyok. Talán nem vagy, hanem és. Engem igazából a színház érdekel. Az egész.
A K2 Színház állandó társulatként a Szkénében tartotta első bemutatóját, a Bulgakov Színházi regényéből készült Züfec című előadást láthattuk. Milyen érzés visszatérni?
V. B.: Megtisztelő. Számomra a Szkéné mindig is egy különleges hely volt. Egy kis ékszerdoboz, elrejtve a Budapesti Műszaki Egyetem K épületében. Legendás színpad legendás előadásokkal. Nagyon nehéz időszakból lábal ki most a Szkéné. Örülök, hogy részesei lehetünk.
Mire gondolsz?
V. B.: Az egész független szféra fáj, hogy megerőszakolhassak egy Platonov-idézetet. Egy korszak lezárult, és egy új indul. Tana-Kovács Ági, a Szkéné legendás művészeti vezetője visszavonul, és Szabó Attila veszi át a helyét. Van egy csodálatosan fiatal és zseniális Langár Ákos, aki a Szkéné új ügyvezető igazgatója. Még Ágival született a gondolat, hogy a Prométheuszt meg kéne csinálni a Szkénében, de már Attilával sakkoztunk a szövegen, agyaltunk a próbarenden. Nem csupán be-, hanem örökbe fogadták az előadásunkat.
A ti előadásotok szövegét Fenyvesi Orsolya írta. Miért volt ez fontos?
V. B.: A Leláncolt Prométheusz egy különleges előadás, mert egy szereplőt leszámítva csak istenek, titánok és őserők játszanak benne. Egyfelől rengeteg, a mai ember számára nehezen értelmezhető mitológiai utalás van az eredetiben, emiatt jó találat leporolni kicsit a Trencsényi-Waldapfel-szöveget, emellett fontos koncepcióm volt egy isteni nyelv megteremtésére tett kísérlet. Hogyan beszélnek az istenek? Hogyan beszél az egyszem ember a szereplők közül? Aki egy nő. Egy anya. Kellett nekem egy zseniális költőnő tehát. Orsit még Erzsébetváros irodalmi ösztöndíjasaként ismertem meg. Már akkor tudtam, dolgozni akarok vele. Orsinak első színpadi szövege ez. Ember legyen a talpán, aki ezt megmondja. Csoda szöveget írt.
Kik szerepelnek még az előadásban?
V. B.: Ez egy igazi független szuperprodukció! Bán Bálint Prométheuszt, Nagypál Gábor a zeuszi hatalommal való boldogulás három árnyalataként Héphaisztoszt, Okeánoszt, Hermészt alakítja. Pallagi Melitta az Okeanidák kara egyedül, Sztarenki Dóri Ió, Zeusz szerelme, Bánki Mihály Erőszak, Lehel Vilmos Erő lesz. Lévén független produkció vagyunk, Mihály az előadás zenéjét is szerzi, ami esetünkben, mint a zeuszi világ megszemélyesítője, főszereplő lesz, Vilmos pedig a mozgásokban segít. Orsi írta a szöveget, Hodászi Ádám a dramaturgunk és Radetzky Anna a látványtervezőnk. Alapvetően luxusnak tartom a látványtervezővel való munkát a független előadásokban, de ez esetben megkerülhetetlen a látvány, ugyanis egy rendkívül statikus darabról van szó. Ott van még Bárdos Eszter, az előadás asszisztense, aki az SZFE rendezőasszisztens osztályából érkezett hozzánk.
Te több klasszikus görög drámát is rendeztél már, játszottál már. Honnan ez a nagy szerelem?
V. B.: Valóban, volt olyan évadom, amikor épp játszottam Aiszkhülosz-, Szophoklész- és Euripidész-drámában is. Az volt csak az igazi aranykor… A szerelemnek több oka van! Egyfelől egyetemi tanárom, mesterem, Karsai György, aki úgy tudott ezekről a csodás, de első olvasatra roppant rémisztő előadásokról beszélni, hogy a világ legjobb drámáinak gondoltuk őket! Másfelől én imádom a sci-fit! Ezek a szövegek 2500 évvel ezelőtt íródtak, s a mai napig aktuálisak. Aktuálisak, de mégis jól mérhető rajtuk, mennyit változott vagy nem változott a világ.
És miért a Leláncolt Prométheusz? Miért fontos ma ez az előadás?
V. B.: Mindennél fontosabb szerintem. Egy modern és felvilágosult korban élünk, de önkéntes rabszolgaságban. Egy kapitalista pofongyárban, ha tetszik. Annyit dolgozunk, annyira mindent akarunk, annyira meg akarunk felelni a társadalmi dogmáknak, hogy közben lemaradunk az életünkről. Elfejtjük, hogy az erőnket nem a bankszámlánk nagysága, de még csak nem is a barátaink száma határozza meg. Mi is a prométheuszi tűz? Egy kétirányú utca. Egyszerre jelent életet, de pusztítani is tud. Pont, mint a belső tűz. Felelősséggel kell hát használni. Tanuljunk meg tudatosan élni, felelősséget vállalni. Dolgozzunk, mint állat, akarjunk 3 BMW-t, 3 gyereket, vagy ne akarjunk, de a mi tudatos döntésünk legyen. Ez szerintem a Prométhuesz igazi mondandója, nincs isten az emberhez képest. Kicsit figyeljünk befele, kérdezzünk, s bármit kibírunk. Ha tudatosan élünk, nem lesz kevésbé fájdalmas az élet, de kevesebbet fogunk szenvedni, az biztos.